Ma az energetika legégetőbb problémája az energiának a tárolása!
A cél az volna, hogy mindenki elmondja milyen megoldást javasol az energia tárolására.
Az volna jó, ha olyan megoldható megoldásokat javasolnátok, amiket házilag is meg lehetne valósitani.
Például, hogy hogyan lehetne a napenergiát hasznositani, hogy télen fel lehessen használni, fűtésre, világitásra,stb.
Használható megoldások legyenek!
Nem tudom elerheto-e meg, nehai permanentes Bence csinalt egy kiserletet. Egy komplett pincet kibelelt szalmabalaval meg eps-el meg acellemezzel, es igy lett egy par tiz m3-es vizes puffertaroloja. Napkollektorral futotte, hoszivattyuval vette ki belole a meleget. Az jott ki, hogy akkora a veszteseg, hogy egy honapnal hosszabb idore nem lehet benne hot tarolni, mert eltunik magatol.
Ha ez ilyen egyszeru, akkor korunk nagy muszaki elmei miert nem ebbe az iranyba mennek? Hol tevedek, milyen osszefuggeseket nem ismertem fel?
ˇ A szaraz homok, a fold jo hoszigetelo, tehat a veszteseg alacsony. (jomagam 30% eves veszteseget kalkulaltam)
ˇ A fajlagosan rossz hovezeto kepesseg kompenzalhato a viszonylag nagyobb hoatado felulettel, ha a hoszallito kozeg a forro levego, akkor csak dongolt csatorna kell, aminek nincs is koltsege, es elegendo feluletet ad a hokozlesre, hoatadasra.
ˇ A magas homersekletu tarolas kedvezo a villamos energia termelesre
Egy kedvezotlen oldala van az elkepzelesemnek, hogy parabolatukor szukseges a magas homerseklet eloallitasara
Szoval, nem ertem hol hibazok. Probaltam masokat megkeresni, kulonosen a temaban dontesi kepessegekkel rendelkezoket, de nem, vagy csak kitero valaszt kaptam. (illetve volt valaki aki ellenervet mondott: a meleggel elszennyezem a foldet. Nos ilyen ervvel nem lehet vitazni)
Ezekbol az adatokbol egy csaladi haz "hődombjának" sugara 5m kell legyen. Koncentralt, tobb haz kozponti ellatasa egy dombrol mar kedvezobb, relative kisebb mereteket ad. A masik fontos tenyezo, hogy a a tarolt ho kobosen no a merettel, amig a veszteseg csak negyzetesen no.
A szezonális hőtárolás legolcsóbb és legkönnyebben kivitelezhető megoldása a föld alatti tárolás. Vannak tévhitek, amelyek azt állitják, hogy a veszteségek igen nagyok, annak ellenére, hogy a száraz homok viszonylag jó hőszigetelő. Végeztem kisérleteket és számitásokat is, igy állithatom, hogy 30% veszteséggel a tárolás szigetelés nélkül megoldható. A megoldást abban látom, ha magas hőmérsékleten tároljuk le a napenergiát.(kb 400 C-fok) Ez esetben könnyebben visszanyerhető. A gond csak a talajviz, amit csak abban az esetben kerülhetünk meg, ha a tároló tömeg a talajvizszint felett van. Tehát dombot kell épiteni. (bocs a helyesirási hibákért, de nincs magyar ékezetes billentyűm)
Nagy mennyiségű homokot kell egy hegyre fel szállítani egy futószalag rendszeren vagy olyasmin, mint a libegő. Esetleg villamos hajtású automata járművekkel. Mint a troli. Felfelé energiát tárol. Lefelé menet meg visszakapjuk nagy részét. Veszetség van ugyebár, de lehet összességében hasznos is.
A lengéscsillapítóba épített indukciós áramtermelés nekem is eszembejutott.
A szuperkondenzátor. Az alumínium levegő elem. Csepfolyós ammóniából nyerhető hidrogén és ehhez kapcsolt platina fémek mentes katalizátorú tüzelőanyag cella. Etanol/butanol üzemű tüzelőanyag cella. Hogy a legújabb kutatási irányokról szóljunk.
komoly mennyiseg: par szaz liter benzin energiatartalmanak megfelelo mennyiseg
annyival problemasabb hogy
- a folyadekokhoz kepest ugye nagy gond, hogy gaz, tehat nem ul meg a veder aljaban, be kell zarni
- raadasul mint a gazoknak altalaban, eleg kicsi a surusege (kg/m3) Ebbol eredoen normal nyomason allati sok helyet foglal egy kilo hidrogen, muszaly a legkori nyomas sokszaz szorosan tarolni (pl a pbgaz a legkori nyomas parszorosan mar cseppfolyos, ezert is lehet alu flakonban, meg konzervdobozban is cseppfolyoskent arulni)
- es a hidrogen egy tokre specialis gaz, sokmindenben kulonbozik a megszokottaktol. olyan kicsi a molekulaja, hogy szep lassan atmegy akar tobb centi acelon is.
a tarolastol fuggetlen speci tulajdonsagokrol nem is beszelve, pl szintelen langgal eg. meg sem latod hogy ott lang van, csak amikor mar megetett. vagy pl tok durva uveghazgaz.
Vannak ilyen kisérletek, bár nem a szélvédőre vetitve, hanem monitorra, mely a vezető elött van. Igaz még kisérleti és nem igazán jó, de biztató, bár igen drága kutatás!
Sajnos ez már nekem sok lenne. Egyszerű "villanyszerelő" vagyok, és szeretem az elektronikát, de már régen nem foglalkozom ilyen szinten vele. Csak magamnak forrasztgatok itthon...
Még az is eszembe jutott, bár nem ezzel a témakörrel kapcsolatos, hogy az autókba építhetnének valami olyasmi kamerát, ami a ködön keresztül is "lát" és ennek a képét kivetíthetné belül a szélvédőre. Gondolom, nem "fénykép" minőségű képet kapnánk, de ha legalább a körvonalakat látná az ember akár 100 méterre előre, már biztonságosabb lenne a közlekedés ilyen időben
Valami ilyesmi létezik, a fékezés erejét már használják. Valahogy fékezéskor töltenek egy aksit bizonyos járművek és aztán a töltött aksit villanymotorra kötik.
Ez látod egy eredeti ötlet! Utánna kellene számolni, hogy hogyan lehetne megvalósitani és mennyi energiát tudna leadni! Nosza rajta, számoljál először!!
Én már régóta filózok azon, hogy autóknál az utak egyenetlenségéből adódó fel-le mozgást nem lehetne-e valahogy hasznosítani. A lengéscsillapítót valahogy úgy megépíteni, hogy egy állandó mágnes egy tekercs előtt vagy fordítva mozogna, ahogy a kerék követi az utat függőleges irányba. Ez nem tudom, hogy súlyban mennyi többletet okozna, de szerintem az itteni útviszonyokat nézve, igen jól termelne. Itt elsősorban elektromos autókra gondolok...
Hidrogen komoly mennyisegben valo tarolasara nincsen megbizhato es laikusok kezeben is biztonsagos megoldas.
Ahhoz hogy merheto mennyisehet eltarolj egy valamekkora tartalyban, oriasi nyomasra ossze kell preselni. Nagy nyomason meg siman atmegy az acelon is, annyira kicsi a molekula.
háztáji szélenergia -> sűrített levegő, vagyis én azt próbálnám meg, mivel a sűrített levegőt elő lehet állítani a szélerőgéppel közvetlenül is, villamos cuccok beiktatása nélkül, és a tartálya ott sem használódik el úgy mint egy aksi
háztáji napenergia -> itt a napelem aligha jöhet szóba mert túl drága, hőenergiát lehetne eltárolni, napkollektor + kőzúzalék hőtároló segítségével, persze ebből elég sok kell, és a csövezése is drága lenne, csak lényegesen drágább gáz esetén éri meg, és az is követelmény hogy száraz legyen a ház alatt vagy mellett a talaj
Ha elég gazdag vagy, és elég nagy a telek, akkor rendelsz szépen mondjuk a Bruker EST-től egy kellően nagy SMES-t, probléma megoldva, napelemmel világíthatsz éjszaka is. :D
Én a napenergiát elég konzervatív módon tárolom: körülbelül 130 centi hosszú hasábokban, mivel a a kazánom tűztere 70 cm hosszú, ezért aztán csak félbe kell majd vágni őket használat előtt. Addig meg, visszatérve a tárolásra, mindenféle fakszni nélkül, egy húhanagy rakásban tárolom, szabad ég alatt, az akác erre simán képes.
egy ilyen fórumban nobel díjas újdonságokra ne nagyon számíts, egyébként pedig két használható(nak tűnő) alternatív energiatárolási módszert ismerek, az egyik az magasban történő víztárolás - azaz egy naperőmű vagy szélerőmű a "véletlenszerű" áramtermelésével vízet szívattyúz egy magasban található medencébe, ahonnét pedig akkor engedik le a vízet (mini vízerőmű), amikor egyenletesen kell biztosítani az áramellátást, de az alternatívok nem tudnak (nincs nap/szél)
a másik szintén nap/szél energiával a vízbontás (hidrogénre) - a hidrogén pedig bármikor felhasználható, oxigén és energia hozzáadásával víz keletkezik és felszabaduló energia - zárt rendszerben is alkalmazható
kisebb kompakt áramtermelő rendszerekben ez a három egység (nap/szél/hidrogén) tökéletes energiafüggetlenséget tud biztosítani, pld. egy szigeten, vagy hétvégi telken
Kitűnöen felvázoltad a jelenlegi helyzetet, de azért el lehetne gondolkodni azon, hogy hátha van valami megoldás ezeken kivül is!Ha csak ezeknél maradunk, akkor 100 év múlva is ezek a megoldások maradnak.
Kreativitást kérek mindenkitől! (persze nem "szabadenergia" megoldásokra gondoltam!!)
Itt csak valamiféle gyökeresen új alapokon álló rendszer jöhet szóba s akinek van ilyen ötlete, az nem itt fogja leírni hanem ő maga megy Svédországba a megérdemelt nóbel csontjaiért, mert erre nem csak egy fog kipotyogni...
Szóval ez a rákfenéje az egész dolognak, a benzin energiasűrűsége olyan magas, hogy amellett bármi más csak százalékban, ezrelékben fejezhető ki. Ezért olyan fontos a reverzibilis üzemanyagcella, mert az a"normál" energiákból (pl. villany) képes kémiai kötést azaz kémiailag tárolt energiát létrehozni. Félreértés ne essék, komoly veszteségek vannak itt is, ám ha egy adott kWh emergiát akkumulátorban, kondenzátorban, egyéb hagyományos tárolóban akarunk tárolni, akkor lesz egy száz kilós cuccunk ami 50 liter térfogatú, míg ugyanez éghető üzemanyagból fél deci.
Egy korszerű kisautó 50 liter üzemanyaggal elmegy 7-800 kilométert, ugyanezt egy elektromos autó 500 kilogrammnyi akkumulátorral lenne képes abszolválni, ám a nehéz akksik miatt csökken a hatótáv is. Újratölteni pedig...
Az üzemanyagcellának is van ám hátulütője, mégpedig honnan a fenéből fogja a sok cellás autó kinyerni azt a széndioxid mennyiséget, amiből elegendő folyékony üzemanyag készül? Ugyanis a levegőben nincs annyi...
A víz sem az ideális, mert ugyan igen jó anyag a hidrogén amire bomlik, ám azt tárolni nem kispályás mutatvány abban a mennyiségben, ami az ilyen célokra kellene.
A ház körüli dolgok esetén a méret kevésbé kritikus, azaz a nyár melegét ha el akarjuk tenni télire, akkor nem probléma, hogy akár 1-2 köbméteres a tároló, elfér a kertben. Ott a gond a hosszú idő, ugyanis a hőszigetelés nem oldható meg ilyen hosszú időtartamokra, egyszerűen szépen elszivárog a betárolt energia. Maga a hőtároló rendszerek éppen rendelkezésre állhatnának (ezek fázisváltáson alapulnak, értsd fagyás-olvadás-párolgás és vica-versa), ám az energia elszivárog mire felhasználnánk.
