Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
A "milleniumi" :) (1896-os) hozzászólásomban belinkelt osztrák anyag szerint (ha jól értettem) egy kiló 15 % nedvességtartalmú fa elégetéséhez 4 m3 levegővel számolnak. Ha 10 kiló fát égetünk el kb 1,5 óra alatt, akkor óránként kb 25 m3, összesen 40 m3 levegőről kell gondoskodnunk, ez kb egy 4x4-es átlagos belmagasságú szoba levegője.
: ) oké. Érdekes az 1919-es Lars-os bejegyzés is. Legalább ezt is tudom. Meg van más szempont is: nem kell megbontani a járólapot. Ez úgyis akkor lesz elhatározva, ha látja a mester.
Arcsibácsi, remélem Te pontosan megértetted, hogy a külső levegőbevezetés
nem elsősorban a kályha működését, hanem a ház energiamérlegét érinti negatívan, ha nem rekuperátoros a rendszer, és külön szellőztetésre egyébként is szükség van.
Ne ijedj meg, egy normális méretű szoba levegőjét nem fogja felfalni a kályhád:o)
Az utóbbi dőben én is hasonló érzésekkel szemléltem az itt zajló történéseket,
és idei aktívabb jelenlétemnek is ez az oka.
Szerencsér azért egyre többen tudna itthon ilyet építeni, bár sajnálatos módon
többnyire nem ők azok, akik saját honlapon reklámozzák ezt.
Ami direkt reklámozást illeti, tényleg nem tartom itt szerencsésnek.
Azonban mindenki felteheti az elérhetőségét, honlapcímét az adatlapjára, még ha ezzel nem is élnek sokan. Salikónak szerintem abban igaza van, hogy aki keres, talál.
De ha segít valamennyire kihúzni a mézesmadzagot a zsákutcából :o),
felteszek néhány képet
Dán tömegkályha, a tetőtérben további 3 szobát fűt légfűtéssel
Takaréktűzhely sütővel és másodlagos égéstérrel, fűtött padkával
dupla harang tömegkazán, 170 nm-es kétszintes családi házat fűt
közvetlenül radiátorral, padlófűtéssel+ HMV
Dán rendszerű tömegkazán, saját tervezésű tégláinkból,
a téglagyár 110 nm-es részén a téli téglaszárító
padlófűtésére és demo célra készült
Dupla rakéta kísérleti takaréktűzhely és sütő,
4 m2-es ágyat fűt
dupla harang tömegkazán,
szintén fűtött ággyal,
a központi fűtésrendszerre saját megtermelt elektomos
energiával működő szivattyúval dolgozik.
hirtelen ennyi.
A honlapomon az elkövetkező hetekben
részletesebben írok majd az elmúlt időszakról és a tervekről.
Én sem értem mit értesz féltés, túlzott féltés alatt!
A laikus ÉPÍTTETŐ-k számára mindíg készségesen válaszoltam, válaszoltunk.
Szintén segítőkészségel álltunk rendelkezésre az SK ÉPÍTŐK (kályhások?????) egy-két részletet érintő kérdésére.
Az egyetlen amit ma sem gondolok célszerűnek az az 'egy A4-es ' rajz, a komplett kályháról. Továbbra is az ilyeneknek a meeting-eket ajánlom, ahol részletekbe menő, felmerülő kérdésekre válaszokat adó; tehát komplett ismeret átadása történik. Így valóban nem kókányolás a végeredmény, ahogy mondod!
Képekkel, kész kályhákkal kapcsolatban én magam is töltöttem fel néhány képet. Én a magam részéről nem tartottam fontosnak 'ugyarról a dán tipusú kályhából' elkészült 100. képet feltenni, ha már más készített előttem 99-et. Viszont feltöltöttem légfűtéses kályháról, bio-tűzterest orosz utánégető kamrával, illetve egészen mini alapterületűt harag rendszerrel. (lásd: 1711, 1753)
Aki valóban építtetni akar valakivel, akkor megteheti, hiszen a nick-hez PUBLIKUS e-mail, vagy honlap tartozik.
A topikból lehet tudni, kik építenek kályhát és kik érdeklődnek. Ha valaki kályhát szeretne, megkeresheti az építőket, működik ez az út, én is így tettem.
Ha megfelelő tűzteret építessz, akkor nem kell aggódnod az égési levegő bevezetésével.
Ha Chernov által /és általam :-))))/ favorizált megoldás mellett döntessz, akkor nem fogja lehűteni a tűzteret, hanep a tűztér fogja előmelegíteni /előforrósítani/ az égési levegőt.
Szegény vackor sem erre számított :"mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához."
Minden tiszteletem az Övé, és még pár elszánt emberé, de úgy látom a fórum nem érte el a célját. Jómagam is szeretnék tömegkályhát, évekkel ezelőtt is érdekelt a téme, csak eddig nem volt rá lehetőség.
Ahogy én látom sokakat érdekel ez a téma ( a kályha előnyeit nyilván nem kell Nektek ecsetelnem), de sokaknak ez csak egy szép álom marad, lehet nekem is. Megértem a "szakma" féltést is, na de ennyire!
Ne értsétek félre én ugyan neki nem állnék ilyet építeni, kókányolás lenne. DE! Hol vannak a mesterek?
4 év alatt hány tömegkályha épült meg? Itt a fórumon hány elkészült tömegkályha lett bemutatva a két kezemen meg tudnám számolni.
Az rendben van, hogy nem akarja magát senki direktbe reklámozni, de akkor beszéljen helyette a munkája, mutassa be. Vagy akinek épített az mutassa be és említse meg ki építette és hogy meg van-e vele elégedve.
Ha valaki itt akar tájékozódni, annak ez az oldal egy mézesmadzag ami zsákutcába vezet. (ez ám a képzavar :)
Kevés a jó és kevés a rossz a példa is. Mindenesetere nem adom fel.....
Két évvel ezelőtt Lars ijesztő mutatvánnyal "szórakoztatott" bennünket.
Az egyi kályháját, amibe kb 9-kor gyújtott be, 1/2 11-kor, amikor elindultunk tőle, teljesen lezárta.
Azt hittem, véletlenül, de megnyugtatott, szándékos volt. Dél körül erős faszén szag/illat, (ízlés dolga) terjengett a házban. A kályha melletti székre helyezett CO mérő semmit nem jelzett.
Ezzel azt szerette volna szemléltetni, hogy önmagában egy fatüzelésű kályha nem jelent akkora veszélyt, mint amekkorával ijesztgetnek minket. A baj akkor kezdődik, ha ott van valahol a lakásban a gázkazán. A tragédiák egyik leggyakoribb oka, hogy valamilyen egyéb fűtőeszköz kéménye- legyen az fatüzelésű vagy egyéb - vagy egy szagelszívó visszaszívja a GÁZKÉMÉNY tartalmát. Ezzel nem szeretném ezt a vitát újra elindítani, mindenki vonja le a tanulságot kedve szerint.
Értem amit mondasz, van benne valami. Kb. ennyi a lényege: nem kell külső levegőbevezetés, inkább szellőztessünk, a rövid égési idő alatt inkább tápláljuk a kályhát az előmelegített szobalevegővel. Oké. Ebben az esetben fel kell szerelni valami füstjelzőt a kályha környékére. Sőt nem csak ebben az esetben, mindenképp kell. Így már jó amit mondtál. De néhány dolog, nem én találom ki, olvastam: 1 kg fa tökéletes elégéséhez elméletileg szükséges 4,2 köbméter levegő. Ez nem kevés. Aztán, egy cserépkályhás eset: a kályha néha valahogy nem akart égni, máskor meg tök jó volt. Aztán a ház ura rájött, hogy ha a konyhában a páraelszívó működik akkor van a bibi. Gondolom szívta a páraelszívó a levegőt, a kályha meg fuldokolt, mert nem jött annyi elvegő a lakásba, amennyi kell.
Nálam nem közvetlenül kintről jönne a levegő, hanem az alagsorból. Igaz ez nem olyan meleg, mint a lakás belseje, de így is sokkal melegebb, mit kint. Ráadásul néhány métert megtesz a padló alatt mielőtt a káylhába lép ott is tud melegedni valamennyit.
De az igaz az, hogy a legjobb megoldás szerintem is a rekuperátor.
Aha, erre a túlhűtésre nem gondoltam. Remélem nem lesz gond, mert az alagsorból jön a levegő nem közvetlen kintről. De biztosítékként megmaradhat a lehetőség, hogy a lakásból is lehessen a levegőt adni.
Igen ez a fémbtét egyelőre úgy néz ki több gonddal jár, mint haszonnal. Az elsőnél semmiképp se lesz így.
Akkor kérdés (már biztos ismerős): kb. mennyiből lehet összehozni egy ilyen tömegkályhát. Megveszem az anyagot, nem én csinálom, keresek egy mestert. A lakás 130 nm, 3 szoba. Szeretnék bele sütőt, ill. a központira is rákötni (ha megoldható, akkor a használati melegvízre is, olvastam itt valahol a fórumon, hogy már csináltak ilyet). Tudom, hogy határ a csillagos ég, de mennyi kb. egy átlag?
A levegő betáplálás jónak tűnik, bár azt ki kellene tapasztalni, hogy nem hűti e le túlságosan a tűzteret.
Véleményem szerint, vagy tömeg kályha, vagy vas kályha! Ez a két dolog nem házasítható. A tömeg kályha többek kötött azért ideális megoldás, mert nem kell őrízni, rázogatni, nyitogatni csukogatni. Az időjárástól függően 12-24 óránként kell begyujtani, 1- 1 1/2 óra múlva el kell zárni. Ekkor már feltehetően a parázs fekete és kész. A pillangó szelep /vagy súber/ és a levegő betáplálás elzárásával a kályha tömege csak szépen lassan hűl. Mint egy hő akku adja a meleget.
A hegesztett szerkezet az nagyon más. Az illesztések kialakítása függ a lemez vastagságtól, él kiképzés, illesztési hézag, orr magasság.
Csak egy ötlet: szerintem dugulás lehet. Mivel elzártad és megbontottad, valami trutyi ami a cső falán volt bekerült a rendszerbe. Valahol a kazán bemeneténél biztos tettek vaillanték valami szűrőt, ott keresgethetsz, remélhetőleg ott lesz a bűnös. A kazán meg gondolom elég intelligens és ilyen eseben nem is kapcsol be.
Ha "tehetném" lebeszélnélek a fémbetétes tömegkályháról.
Ahogy előttem többen leírták, az nem fémre lett "lett kitalálva".
A fém hő hatására sokkal többet tágul, mint a samott, ezért légrést kellene hagynod a fém mag, és a "burkolat" között. Ez nem is kevés, mert a kazánlemez 6000C-ra történő hevítéskor, méterenként 8,6 mm tágul.
Ha ekkora légrést elhagysz, akkor már nem tudod elérni a megfelelő hatásfokot.
Ergo, én azt gondolom, ez nem lesz "igazi tömegkályha".
A tömegkályha szerkezete "pofonegyszerű", de fémből kivitelezni nem a "barkácsszakkör" által megoldható feladat.
Természetesen meg lehet oldani.
A legjobb az éleket hajlítani, de ha erre nincs lehetőség, akkor az éleknél az egyik lemezt túl kell nyújtani, hogy kettős sarokvarratot lehessen készíteni. Természetesen ügyelni kell a helyes gyök-képzésre is.
Ez csak néhány példa annak illusztrálására, hogy nem egyszerűbb fémből készíteni.
Van egy használaton kívüli kémény a szemközti falon, aminek van egy bemenete az alagsorból (erre volt régen kötve a kazán). Ez most a padlásszinten le van zárva. Ettől akarok a padló alatt egy levegőjáratot a tömegkályhába. Itt van rajz is. (ha rákattyintasz azthiszem kinagyítódik)
Alaprajz:
Keresztmetszet:
A zöld részek mutatják a levegő útját. Szóval ennyire alólról kellene.
Fém betét. Az 1810,1858, 1866, 1867, 1869 hozzászólásokban írtam erről. De a lényeg: teljesen fémből a belseje és azt körberakni. Lehetne készíteni zárható konvekciós járatot, amit kinyitva konvekciós kályha üzemmód, bezárva tömegkályha üzemmód. Így gyorsabban tudná melegíteni a környezetét (ha nyitva van). Hülyebiztos: nem annyira érzékeny a fűtés milyenségére (nem mindig vagyok otthon, anyu is fűtheti). Tartósabb, nem kell átrakni (csak ritkábban). Biztonságosabb, kevésbé sérülékeny, ha a fuga kicsit elnyílik is, még nem jönnek ki a káros gázok a lakótérbe. Magyarúl egy kész betét, amit körberaksz, hogy meglegyen a tömeg és kész . Majdnem "csináld magad" kályha. Nyílván lehetnek hátrányai is. Pont ezért írtam ide, ezt megvitatni. Kb. ennyi.
Laikusként kérdezem,hátha tudtok segíteni....Mitől lehet az,hogy csapcsere érdekében, a Vaillant cirkómnál elzártam a melegvizet,majd a csere után kinyitottam,azonban a víz alig folyik és a kazán be sem kapcsol. A hideg víz rendesen folyik. Mintha nyomásprobléma lenne. Előre is köszi a segítséget! Sziasztok
Egyetlen ember értette meg a sok kérdésem, és "kötözködésem" lényegét!
Köszönöm a válaszodat, és a türelmedet.
A blogodat többször felkerestem, /remélem nem tévesztelek valakivel :-)/ és figyeltem a fejlesztésed állását.
Valami hasonlón törtem én is a fejem. A tervek szerint, tavasszal készül el az én hasonló berendezésem.
Megtörtént a próbaüzem az Alex Chernov-féle tűzteres + fekete sütős + contrafow + fűtött padkás kályhámon.
Az első 4 szárítófűtés után, ma reggel fél 7 körül "rendesen" megraktam. Élképesztően hatalmas lánggal égett a fa, a kéményt kb 25-30 perce lezártam.
A tűztér teljesen tiszta, semmi korom. Meleg a padka, és a kályha teljes felülete is. Egyenlőre még nincs burkolva, hiszen ez a kísérlet része. Már körvonalazódott a következő verzió!
