Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Nos, az már eléggé gáz, ha valaki a saját maga által leírt mondatokat is úgy írja, hogy közben nem tudja mit ír.
"... Természetesen hátránya is van a tömegkályhának .... "
Ekkor már nem lehet energiatakarékosabb, egy másik megoldásnál.
Miért nem lehet megérteni, hogy nem csak azt az energiát kell figyelembe venni, amit a berendezés hasznosít??
A beruházás, az építés, a pénzkeresés, mind-mind energiafelhasználással jár.
Egy egyszerű példa.
Az "ingyen" vízél ugye nincs energiatakarékosabb, mert "ingyé'" van.
Nosza, ássunk kutat.
Te a folyóparton laksz, és egy ásónyom mélységben vizet "találsz".
Ingyé' vized van.
Én dombtetőn lakok /ez igaz is/, és nagyjából senki sem tudja megmondani hány méter mélyen "találnánk" vizet. A domb aljában a vízműnek vannak a kútjai.
Tegyük fel, mégis lefúrok.
Találok vizet.
Ingyé' vizem van.
Csak az a probléma, hogy akkora beruházással jár, hogy a megtérülését a fiam sem fogja "megérni". /arról már ne is beszéljünk, hogy mekkora energiaszükséglete van a "felhozatalnak".
Ingyen víz vs. ingyen víz.
Neked energiatakarékos, nekem meg pont az ellenkezője.
Nos, kérlek látogess el ide 1758 és a hozzá kapcsolódó 1761-re.
Logikus hogy hozzászólásom első két bekezdése a reakció, a többi csupán példa, és kérdés.
Eljutottunk idáig.
Miközben az első megállípításomat megcáfolni senki sem tudta, született néhány butuska "beszólás"
Aztán belekapaszkodtak a vizteres kandallóba, hogy mégis legyen valami, amiben jobbak.
Elismerem, talán túlzó volt azt állítanom, hogy a "vízteres tömegkályha", nem elég jó hatásfokú.
Szerencsésebb let volna /talán/ a nem számottevően jobb hatásfok leírása.
Vagy szerencsésebb lett volna, ha mindenki annak értelmezi a hozzászólásomat, aminek szántam.
Én ugyanis energiatakarékosság szempontjából közelítettem meg a kérdést. Pontosan ezért, nem lehet kiragadni a környezetből egy berendezést, ami adott esetben a kályha.
Ahogy a te hozzászólásod utolsó bekezdése is bizonyítja, nem minden esetben energiatakarékosabb a tömegkályha.
A vízteres kandallóbetét beépítésének van egy "titka".
A gépészetet úgy kell kivitelezni, hogy a kandallóban, ne tudjon a víz 45-50 fok alá hülni.
Ezzel kiküszöbölöd a falakon a kátrányosodást, és a párakicsapódást. A tűztér hőmérséklete természetesen nem éri el a tömegkályháét. A füstgázát is jobban lehetne hasznosítani, ha nem követné /szinte/ mindenki az általános hibát, miszerint rövid csővel egyböl a kéménybe.
Mindent lehet jól, és rosszul kivitelezni.
Viszont nem szabad a jól kivitelezett megoldást, a rosszabb kivitelezéssel összehasonlítani.
Sokan hivatkoztok az élettartamra.
Jelentkezzen az a mester, aki 30 évvel ezelőtt épített tömegkályhát, és még ma is működik.
Ja, .......... hogy külföld?
hm........ messziről jött ember, azt mond, amit akar.
Mostanában inkább csak olvastam a fórumot, de ehez hozzászólnék:
"A tömegkályha "vízteresítése" nem működik olyan jó hatásfokkal, mint egy vízteres kandalló."
Én merem állítani, hogy 90% hatásfokkal működik nálam egy vízteres tömegkályha, ami a kályha által bent tartott hőmennyiség 80%-át tisztán a vízre adja. Ez nem csak saccolt adat, hanem mérés is van róla.
Nem lennék annyira biztos abban, hogy a vízteres kandalló hatásfoka jobb mint a vizes tömegkályháé.
Szia, nem egyszerű a kérdés, én a döntési lehetőségek sorába bevenné még a jó hatásfokú, hosszú égést (8-12 óra) biztosító, modern kályhákat/kandallókat is. Amikor hasonló gondom volt, végigolvastam az összes kályhás, kazános, pelletes, kéményes stb. topikot, több információ alapján könnyebb dönteni.
Cserépkályhákban is többféle járatrendszerű van, és tömegkályhát is lefedhetsz kályhacseréppel.Általánosan azért ki lehet mondani, a tömegkályha jobb hatásfokú, kevésbé érzékeny a fa fajtájára, kevésbé kátrányosodik, mint a cserépkályha. Volt fenn egy fotó, talán ezen a topikon, amelyen egymás mellett látszik két kémény, egyik egy cserépkályháé, másik egy tömegkályháé. Az utóbbiban jóval vékonyabb volt a füst. Ha központi fűtést szeretnél, a vízteres cserépkályhát, kandallót nem javasolnám (ld. eggyel lejjebb). Fontos kérdés, hogy mekkora a kéményed, mit bír el a födém, stb. Meg persze az is, hogy mi tetszik. Sok szerencsét!
Ha megengeded, egóról, analfabetizmusról most nem írok.
Van egy tömegkályhám, ami a központi fűtés vizét és a háztartási melegvizet is biztosítja. Az év végi nagy hidegekben kb. 45 kiló nyárfa és fenyőfa brikett fogyott (vegyesen) naponta. A ház kb 100 négyzetméter, még szigeteletlen. Egy korábbi állításod, amely szerint a tömegkályha nem felel meg központi fűtésre, máris cáfoltatott. Amennyire én tudom - mondd, ha nem így van - a vízteres kandallóban a hőcserélő az égéstérben van, a csövekben áramló víz, és valamennyire a csövek hővezetése is hűti az égésteret. A fából felszabaduló gázok jó hatásfokú elégetéséhez viszont magas hőmérséklet kell, így vízteres kandalló soha nem tud olyan hatásfokot elérni, mint egy hasonlóan jó minőségű egy víztér nélküli, vagy mint egy tömegkályha, amelyben, ha van víztér, az nem nagyobb 15-20 literesnél, és amely a több mint egy tonnás samottrétegen kívül helyezkedik el (nehezen is lépi át a vízhőmérséklet a kritikus szintet).
Természetesen hátránya is van a tömegkályhának, például a mérete akadály lehet egy kisebb lakásban/szobában. Bizonyos fajtái azonban nem foglalnak el nagyobb alapterületet, mint egy kandaló, vagy egy cserépkályha. Valamennyivel drágább lehet egy kandallónál, bár a jó hatásfokú (mondjuk az EPA-nak, vagy az ahhoz hasonló szabványnak megfelelő kandalók akár drágábbak is lehetnek beépítéssel együtt. Egy cserépkályha sem sokkal olcsóbb, tudom, minden fűtési módon gondolkodtam házunk felújításakor, de ha az átrakást beszámítod 10-15 év múlva, már semmivel sem kevesebb.
Talán az egómról alkotott véleményed nem áll messze a valóságtól.
Az egészségemért viszont felesleges aggódnod, hiszen az általam elért eredmények biztosítják, hogy míg élek sohasem kell leugranom. :-))
Ami a szakmaiságot illeti.
Nem lepett meg az amit mértél, hiszen ez várható volt.
Azonban a tényszerűséghez, hogyan "illeszkedik" egy :" becsülve kb 60 kWh közvetlen hőleadás becsülhető "
Én egyáltalán nem kételkedek a szavahihetőségedben.
Viszont nem ártana az az ellenpéldát is bizonyítani!
Az optimális fafogyasztás kg/h 6, ugyanolyan fűtőértékű fabrikettre vonatkozik, mint az általad használt?
A vízteres kandallót, ugyan olyan "tökéletesen" építették be, mint amilyen "tökéletesen" a tömegkályhát? /ugyanis azt is be lehet építeni energiatakarékosan, és energiapocsékolósan/
Te biztosan érted, és tudod, hogy igazat írok.
Mindent lehet hitelesen bizonyítani, és annak az ellenkezőjét is.
Elképesztően kemény feladat számodra a szövegértelmezés!
Ki kért rajtadszámon bármiféle árat?
Mocskot meg végképp nem kent rád senki!
" Azonban aki a kályha mellé a vízteres kandallót ill. a tüzelőberendezés fogalma mellé a hőszvattyút párosítja valóban nincs mit kezdeni "
Ez sancibácsi akkora butaság, hogy mutogatni kellen a rossz példák között.
Sajnos egyszerűen képtelen vagy felfogni amit olvasol.
És akár tetszik akár nem, egy épületet egy egységként kell kezelni, és nem kiragadni belőle, egy berendezést, meg ha az egy /szinte/ tökéletes "tömegkályha" is.
"látva azt a kozmikus fejlődést, ahogy a kis 18 éves öntvénykályhától eljutottál a geotermikus fütésig"
Látom a logikáddal is problémák vannak.
Igaz, kapcsolódik az öntvénykályha, a geotermikus fütéshez, hiszen mindkettővel lehet fűteni.
Persze te a "kozmikus fejlődést" pejoratív értelemben haszáltad, és ebben az összetételben, kizárólag az általad használt személyeskedő, arrogáns kontextusban kapcsolódik "logikusan".
A nick választásom "értelmezésénél" alaposan melléfogtál.
Egy megfelelően és egységesen szigetelt házban nincsen szükség impulzus-szerű hőleadásra, sokkal inkább a többé-kevésbé egységes, de alacsonyabb hatásfok az elvárás.
"For most applications, heater facing should not be thicker than 5”. Thicker facing will decrease rate of heat transfer under typical firing schedule. Surface temperatures will also decrease, and it may result in a heat transfer rate that cannot match speed of heat loss of the given area unless firing pattern is changed"
Meg erre: "Our experience shows that heaters with facing of 4” to 5”thick offer ideal solution for most applications in our continental climate here, in Canada."
Később ő is írja, hogy jobban hőszigetelt házba a vastagabb falú jobban érvényesül, mert ott egységnyi idő alatt kisebb hőleadás kell, és a nagyobb tömeg miatt tovább tarja a meleget.
A fal vastagság növelésével tehát csökken a felületi hőmérséklet, azaz egy adott (kül)méretű kályha várható csúcsteljesítménye. Való igaz, hogy a hőtárolási képesség növekszik, azonban ezt behatárolja a belső szerkezet "túlmelegedése" azaz egy bizonyos famennyiség után felmelegszik a belső felülete, ezáltal emelkedik a füsthőmérséklet, csökken a hatékonyság. Tehát adott teljesítményt elérhetünk vékonyabb falú, kisebb tömegű, de magasabb felületi hőmérsékletű, vagy vastagabb falú, de a várható alacsonyabb felületi hőmérséklet miatt nagyobb felületű kályhával is. Azonban az utóbbi esetben ugyanannyival hosszabb időbe kerül az üzemi hőmérséklet elérése, amennyivel lassabban hűl majd ki. A felfűtés után az adott teljesítményhez szükséges fa mennyisége nagyjából azonos mindkét esetben. Ezért nem valószínű, hogy a hatékonyság tekintetében létezik ideális falvastagság. Inkább a ház hőtehetetlensége és a hőigénye szempontjából.
ilyen mérőszámot még én nem hallottam, hogy 'éves hatásfok %'.
De mi is befolyásolná, vagy rontaná le =>csúfítaná el a menyasszonyt?
Ha rossz a ház hőtechnikailag, bizonyára többet kell fűteni, mint egy ún. alacsony energiásban. De ez bármilyen tüzelőberendezésre igaz. Ha nagy a hőveszteség többet kell pótolni.
Ha pedig a keletkezett hő 'elszállítását' tekintjük, vagyis hogy radiátoros-padló-falfűtés van-e, az szintén nem befolyásolja a -legfeljebb közvetve- a tüzelőberendezés hatásfokát.
Számomra egyébként nyílvánvaló, hogy a gyári-névleges hatásfokok, és a valódi otthon kinyerhető hatásfokok nem egyeznek meg. Ismeritek mi a számítógép leggyengébb láncszeme? => a user; vagyis a felhasználó!
Nem mindegy milyen (nedvességű..) fával, mennyi levegő tűztérbe engedésével, stb tüzelnek. Mindennél kell 'gépészkedni' valamennyit, az égés alatt. Lásd faelgázosító, vagy egy temporis-os aki elmondása alapján 6-8 óra alatt éget le 15-20 kg fát (miközben a szekunder-primer levegő hozzáadással játszik), de egy normál cserépkályha kandalló estében is függ mikor tesz új adagot a tűre (parázsra), és mennyit (lásd az idézett vízteres kand-ó optimális: 6 kg.) (amúgy szerintem külön topikot lehetne nyitni a 'kályha-felhasználók'-ról szóló különböző történeteink számára:-))
Tehát minél rövidebb idejű az égés, és hosszabb a hőleadási, vagy fűtési időszak, szerintem annál kevésbé van kitéve a felhasználó gyengeségeinek, és itt nem csak a tudatlanságra, vagy egyéb rosszra kell gondolni, hanem feledékenységtől, az egyebekre is. Ha figyelmesen megnézed a vackor féle ábrát az égés 1-1,5 ó-ig tartott. A környezetemben senkit, és semilyen kazánt-kandallót nem ismerek, amely 1 óra alatt felfűtötte volna a házat:-((
Én jelenleg négy féle technológiát ismerek a külső fal elkészítéséhez, amely lehet kb 10 cm, és a 20 cm dupla között helyezkedik el.
Természetesen a vastagabb falazat sosem fog olyan magas hőmérsékletre felmelegedni. Azonkívül, hogy a nehezebb kályhákba több tüzelővel kell begyújtani, bár a két tüzelés közötti ciklust el lehet nyújtani, magyarán ritkább lehet.
Mivel a hőátadás a kályha külső oldalfalán keresztűl (itt most nem légfűtéses, vagy vizes rendszerről írok, hisz kizárólag erre vonatkozott a kérdés):
-történhet konvekciós hőátadással, vagyis a kályha külső falának hőm-e magasabb mint a levegőé, ezért átadja azt (pl a radiátor is),
-illetve ún.: sugárzó fűtéssel, a naphoz hasonlóan. Ilyenkor a levegő nem melegszik, csak a magasabb hőmérsékletű tárgyból sugarak lépnek ki, amelyek 'beesve' felmelegítik az adott tárgyat.
Az első (vagyis konvekciós) hőátadás független a tágy, vagyis a kályha falának hőm-től; mivel alapszabály a fizikában, hogy egyensúlyi állapotra törekszenek. Vagyis a kályha fala addig hűl, a levegő pedig addig melegszik, amíg kiegyenlítődnek.
A második, vagyis sugárzásos hőleadás nagymértékben függ a tárgy hőmérsékletétől. Minél magasabb, annál inkább képes ilyen természetű hőleadásra. Ebből következik, hogy a vékonyabb falú, jobban felfűtött kályhafal 'mégis jobban fűt'. Vagyis a benne elégetett tüzelő -hatásfok függvényében- hasznosított hőmennyiségből a vastag falú is ugyanannyit lead a szobának, de más módon (csak a levegőnek), míg a vékonyabb magasabb hőm-ű levegőnek is, és sugárzással is. Ezért kevésbé alkalmazzák a finn típ-ú dupla fallal (kb 20 cm) épített kályhákat M.o-n, hanem inkább a vékonyabbat.
Azonban, hogy a képlet mégsem legyen olyan égyszerű: egy kályha telepítésénél mindíg illene figyelembe venni: a külső falak vastagságát, anyagát; az adott fűtendő tér méretét; a várható tüzelési szokásokat is. Adott esetben lehet hogy nem a TÖKÉLETES KÁLYHA építése a cél, hanem kompromisszumok meghozatala után az adott helyre leginkább célszerű, alkalmas kályha!
A győzelmi jelentés lehet a véleményed, én pusztán vízoldali teljesítményről és hatásfokról írtam. A második felvetésedből azt nem értem, mi az akadálya egy x napos mérés sorozat 180/x-szel való szorzásával fűtési szezonra számolni?
Ha nem gond, egy kérdéssel visszaterelném a társalgást a megszokott mederbe: Ha a kályhát burkoljuk, akkor a mögötte levő tégla vastagságát kisebbre kell venni? Pl. ha kályhacsempét is teszek rá kívülről, akkor mögé élére állított téglasor kerül? Chernov oldalán van egy nagyon jó írás, abban az szerepel a desidn kontra hatékonyság témakörben, hogy az ideáis falvastagság 5" (12.5 cm), ha mindenféle extrákat teszek rá, akkor ezzel rontok a hőleadáson. Vagy a szerkezeti tartósság miatt mindenképpen fél tégla falvastagság kell kéménytéglából, és a burkolt részen kicsit kisebb lesz a hőleadás?
Elfelejtettem leírni, hogy a teljesítménygörbe készítésekor még nem volt a kályha teljesen száraz, de hamarosan meglesznek a jelenlegi állapotban mért adatok. A fabrikettes mérés már szárazon készült, de akkor csak a hőmennyiséget tudtuk feljegyezni. A teljesítménygörbe csak azt hivatott illusztrálni, hogy a kályha időben hogyan adja le vízoldalra az egyszeri begyújtással bevitt hőmennyiséget.
Ha nem sikerülne némileg uralkodni magamon, már korábban is megjegyeztem volna, hogyha az egódról le kellene ugranod a mértéktartásodra, nagy valószínűséggel a balesetin kötnél ki. De vedd úgy, hogy nem írok ilyet, csak reagálok a végtelen magabiztossággal tett néhány kijelentésedre, tényszerűen. Kezdjük az általad citált vízteres cuccal. Alább a gyári paramétereiből idézek:
hatásfok % 78
víz közvetlen hatásfoka % 60
optimális fafogyasztás kg/h 6
A gyártó egújabb típusainál is kb 60% a vízoldali hatásfok. Tételezzük fel, hogy ez a fa teljes energiatartalmára vonatkozik.
Konkrét mérésünk egy 100 nm-es , tagolt családi házban épült tömegkazánról, azaz "vizteres"(én nem követnék el ilyen barbárságot) tömegkályháról:
3 nap alatt eltüzelt 73 kg fabrikettből eg vízoldalra szerelt gyári hitelesített hőmennyiségmérő adatai szerint 272 kWh ment vízoldalra
ezen kívül a felületi hőmérsékletből becsülve kb 60 kWh közvetlen hőleadás becsülhető.
Ez összesen 332 kwh (5kWh /kg fűtőértékű brikettel számolva)
ez 90%-os valós hatásfok, azaz a fa teljes energiájának 90%-a a házban maradt,
74.5%-át vízoldalra adta le.
Az alábbi ábra egy 1x20 kg fával mért egy napi vízoldali teljesítménygörbe:
a fenti nap vízoldali hőmennyisége 45,6 kWh
A fa mennyiség kb 40 kg-ig, azaz a grafikonon mért dupla mennyiségig a hatásfok számottevő romlása nélkül növelhető.
Napi egyszeri begyújtással, kéthavonta egyszeri hamuzással, 30 év körüli várható élettartammal, pofátlanul drágán, egy nagyon egyszerű gépészettel együtt egymilló forintból. Ilyet is lehet "buherálni" egy tömegkályhából.
Természetesen ezt a példát kizárólag a vízoldali teljesítmény és a hatásfok tekintetében ajánlom figyelmedbe, nem a "feladat egységként tekintése" (????)szempontjából.
Valóban az legyen a cél, a tk megismertetése, elterjesztése. Mi használói már ismerjük.
A " Szépen csomagolva , de fensőbséggel tesznek "helyre" s Veled együtt ezt az elvetemült tömegkályha "ímádó" csapatot." bejegyzésem nem nélkülözte az ironiát, ezért is karmoztam az ímádó jelzőt.
Köszönöm a tanácsodat, hogy hagyjam a dolgot, de akkor már abbahagytam:-))
Valójában bele sem kellett volna kezdeni.
Aki Marcus F.. tömegkályhályának kanadai árát RAJTAM kéri számon, azzal én minek vitázzak?
Csak a mocskot próbáltam mosni magamról, amit rám kentek. Mire még többet, és többet kaptam, de hát tanulok belőle:-))
"s Veled együtt ezt az elvetemült tömegkályha "ímádó" csapatot."
Ezt igazából nem értem. Sem elvetemült nem vagyok (én sosem álítottam magamról, hogy tökéletesen tervezett, tökéletesen kivitelezet...; sem mesternek nem szólítom magam, ha már a példánál vagyunk:-)), sem imádója a tömegkályhának. Tény hogy a kályhák között a legjobb típusnak a tömegkályhát (bár ez is gyűjtőnév igazából) tartom, ezért is építettem magamnak is, és a használat során még jobban megszerettem. A fórumos tevékenységemet nem elvetemült felsőbbrendű ..., hanem inkább missziós tevékenységhez tudnám hasonlítani: a nálunk még néhány éve bekerült tömegkályha megismertetése lenne a cél minél nagyobb, szélesebb kör számára.
Így próbáltam, feltételezve a jóindulatot M. M-e hozzász-it kezelni. Azonban aki a kályha mellé a vízteres kandallót ill. a tüzelőberendezés fogalma mellé a hőszvattyút párosítja valóban nincs mit kezdeni:-((És valószínű nem a TUDÁS, hanem az AKARÁS szintjén vannak az értetlenség gyökerei. Ezért, hogy egy bölcs tanácsot idézzek neked:
"Időnként azt gondolom, hogy hagyni kéne őket, tobzódjanak csak. Saját magukat mínősíttik, amikor kiragadva mondat foszlányokat vagy szavakat egy-egy beírásból, osszák a tutit."
:-))
Azért kösz!
Egyébként úgy látom itt a fórum (nem túl) rövid történetében mindíg cserépkályhások, kandallósok voltak ilyen ellenségesek, akik nem ismerték, (de szerétték volna) a tömegkályhát, vagy féltették a piacukat, irígyek voltak a tk-ra.
Az iskolai végzettséget sem vitatom, az lehet csak papír. (Bár ezt leginkább azoktól hallottam, akiknek papírjuk sincs!)
Azt, hogy melyik foszlányból értelmeztem , hogy nem vagy tk fan, na azt nem igazán tudom. Azt ugyanis te értelmezted úgy , hogy nem tartalak annak. Vajon miért is?
Egyébként az utolsó bekezdésben is tényszerű voltam. 2010. októberében több fórumon tanácsot kérsz a régi kályhád takarékos telepítésével kapcsolatban, most meg ledorongolsz itt mindenkit.
Végül, a bibliai történethez kapcsolódva, ahonnan nicked eredez. A kovács arroganciáját tőled érzem, a szakmaiságban pedig érzésem szerint még messze vagy a levágott láb megpatkolásához, úgy hogy a patkó használat közben kopjon.
