Egyik fala tulajdonképpen a ház homlokzata (egyik tűfalas vége), lábazat nélküli, tehát kvázi talajon álló (nem hiszem, hogy lenne az alzatban bármilyen hőszigetelés), könnyűszerkezetes (gerenda + colos deszka) födémmel, 20 cm körül téglafalakkal, két nagy (2,5m x 2,1 m) szigeteletlen, szekcionált garázskapuval.
Jelenleg itt van a hőszigetelt álló kazán és nincs külön megfűtve a helység, ami netto 36 nm. Gondoltam hogy betennék ide is egy radiátort, hogy annyira ne legyen télen hideg (kocsi + barkácsolás + virágok fagymentes helyen, stb.). Ill. hogy a ház falán keresztül megszökő meleg itt "hasznosuljon". Tehát nem a ház melléképület általa kitakart homlokzatát szigetelném, hanem a garázst (oldalfalak + födém)?
Érdemes egyáltalán ebben gondolkodni (fenti paramétereket figyelembe véve)? Vagy mivel az egész melléképület lábazat nélküli, szigeteletlen aljzattal + nagy ajtók + vékony falak azért nem lehetne olyan szinten gazdaságosan szigetelni, hogy abban egy kb. 5-10C-t el lehessen érni (5C-t megtartsa (fagymentesség), 10C-meg akkor ha tudom, hogy hosszabb ideig ott bütykölök) kinti -16 C, -20 C mellett is.
Őszintén megmondom tényleg el szeretném dönteni, hogy érdemes-e egyáltalán gondolkodni ezen, belefogni ebbe is, vagy olyan drágára jönne, ki ami ugye nem lakótérként használva csak mondjuk 20 év múlva jönne vissza.
Előre is köszönöm mindenkinek, aki akár csak részben is visszajelez bármelyik részre.
B) Tetőtér - jelenleg a teljes szarufakitöltéssel max. 8-10cm kőzegyapot (kasírozott ill. steppelt paplan) van bent.
1) Ahogy írtam a tető nem kiemelt, ezért vannak olyan terek, amiket nem használunk (talpszelementől vissza kb. 1,3 m (kb. 40 fokos a tető); csúcs háromszög). Ezáltal a tetősíkban történő szigetelés viszonylag kis szakaszon kell csak megvalósuljon, mivel a lakott tér burkolóját gondoltam szigetelni nem a teljes tetősíkot, mondván, hogy nem használt teret tényleg ne fűtsek még ha csak indirekt módon is (alulról a födémen keresztül ugye). Jó az elgondolás vagy mégis inkább a tetősíkban érdemes szigetelni le egészen a szelemenig? Az első esetben ugye több szigetelő anyagra van szükség, hiszen a födémet is szigetelni kell (derékszögű háromszög 2 befogója vs. átfogó).
2) Gondoltam arra is hogy a szarufák közé tett szigetelés fölé, még tennék legalább 5 cm lépésálló kőzetgyapotot keresztbe (kívülről, mert a belő tér méreteiből nem szeretnék elvenni), hogy hőhídmentesítsem. Érdemes ezzel egyáltalán szórakozni, vagy nem kell a szarufák hőhídkéző szerepét túlmisztifikálni?
3) Szeretném, ha nyáron nem sülnénk meg mint most (klíma beépítése pedig kizárt). Itt jön be a szellőztetett légrés mérete, a tetőfólia fajtája, a hőtároló tömeg, stb. Ez ügyben mi a leginkább jó megoldás?
Hőtároló tömeg kapcsán olyan ötletem támadt, hogy a ferde tetősíkra ill. a fogópárok közötti lakótér fölötti födém-részbe betennék méretre vágott 10cm vastag itongot. Ez nagyon elvetemült elképzelés? Illetve tényleg lenne bármi hatása a nyári meleg leküzdésében?
Tetőfólia: tényleg megérik az árukat a speciális visszaverő felülettel bíró ill. vékony habos páraáteresztő fóliák?
Szellőztetett légrés: ha a térdfalakat és a födémet szigtelem, tehát a szarufák alsó kb. 1,5 m-én nincs szarufa közti szigetelés, akkor ki tud-e alakulni egyáltalán a felfele való légáramlás a ferde tetősíkkal határolt szigetelő anyag felett? Jól gondolom, hogy a fóliát le kell vinni egészen a légbevezetésig, még ha nincs is szigetelés alatta. Ezáltal alakul ki az a csatorna, amiben a levegő szépen megindul felfele?
4) Párazárás belülről
a) Jelenleg minden lakótér lambériázott (tetősík ill. fogópárokon). Erre mehetne közvetlenül a párazáró fólia és arra a gipszkarton kihagyva a lécvázat?
b) Hogyan érdemes kell a párazáró fóliát a falhoz rögzíteni, hogy
- a zárás tényleg meglegyen?
- rugalmas legyen (a tető mozog, a falak elvileg nem)?
- esztétikus is legyen, mert az oldalfalak felületképzését nem szeretnénk bántani (max. festés)?
Minden kedves és jószándékú olvasó türelmét kérem így előzetesen is a lentiek hosszúsága miatt! :)
A) Ház homlokzati hőszigetelése
1) Mivel a falak (30cm-e tégla soklyukú, talán Mátratherm,) kívülről a régi kőporos vakolatra már kaptak 2x2 cm perlites hőszigetelést így jóval kijjebb áll a homlokzati sík a lábazatitól (kb. 6-7 cm-es lépcső). Jól feltételezem, hogy a lábazati és a homlokzati szigetelő tábláknak össze kel zárni (a homlokzati indítóléc persze köztük lesz) - ne legyen alulról nézve szigeteletlen vakolatél?
1/a Kapcsolódva: mi a jó megoldás ha nem szeretném, hogy közvetlenül a lábazati tábla vastagsága nyelje el a teljes lépcsőt (mondjuk 1-2 cm átfedéssel; igen drága anyag)? Valahogy vízszintesen kellene valamennyi szigetelést odaaplikálni a homlokzati indító aljára, ami benyúlna egészen a lábazatig, aztán ezt alulról megtámasztaná az XPS?
2) A lábazatam magassága 50cm-ről indul és 12m hosszon felmegy 60-ra (telek enyhén lejt) . Milyen mélyen a földben (alap felé) érdemes/kell a lábazati táblákat leereszteni (a lábazat feletti padlószint nincs hőszigetelve az aljzatbetonban)?
3) Úgy gondoltam, hogy a homlokzat egészére (kivéve ablakok természetesen) nézve próbálnék egy kvázi homogén U-t elérni. Érdemes ezzel foglalkozni vagy sem? Tehát koszorúkhoz mindenképpen grafitos ugyanolyan vastagságban mint a többi helyen, ahol sima fehér lesz fent. Vagy ha meglesz rá a keret akkor inkább simán grafitos mindenhova?
3/a) Kapcsolódva: a beépített tetőteret (sima nyeregtető és nincs kiemelve, azaz belső térdfalak vannak) a két végén lezáró tűzfalak vékonyabbak: vakolattal 17-19 cm (ha jól emlékszem). Ezek szigetelése (homogén U miatt) --> Belülről pl. 5 cm kőzetgyapot aztán gipszkarton? Itt hova menjen a párazáró fólia? Én a gipszkarton és a szig. közé tenném, de ki tudja?
4) Van egy teraszom, ami kb. 2,5m mélységben homlokzati síkon belülre nyúlik, tehát kialakul egy alulról fűtetlen födém rész. Felülről ez gyakorlatilag nem lakótér, hanem a térdfalon kívüli rész. Ennek a külső homlokzati/födém résznek a szigetelése milyen anyagvastagsággal történjen? Mint a teljes homlokzat vagy vastagabb/vékonyabb)?
5) Van egy erkélyem, ami természetesen nincs hőszigetelés közbeiktatásával kapcsolva a homlokzathoz és födémhez.
Mi a ház hőszigetelésének teljessége szempontjából jobb megoldás: leverem/levésem és a homlokzat folytonosan szigetelt (kisebb erkély, de úgysem gyakran használ, a kilépő funkció meg meg is marad), vagy teljes körbe szigetelés (alul felül oldalt)? Ha az utóbbi, akkor ide milyen vastagságot érdemes használni?
Melyik a költséghatékonyabb megoldás? Esetleg más megoldás? :)
6) Az ablakok már cseréltek (két rétegű low emmission) viszont a spalétokat is szeretném a lehető legvastagabban kiszigetelni. Ide (beforduló él) mi a minimum vastagság, amit ha nem tudok berakni akkor nem is érdemes foglalkozni vele? Azon is gondolkodtam, hogy levésem a spalétok sarkait ezáltal egy jobban szigetelt faldarabot kapok, mintha csak 1-2 cm-rel befordulnék. Ez utóbbiról mi a véleményed?
7) Ha már jó vastagon leszigeteltema a házat egy viszonylag sérülékeny technológiával, akkor a rögzítendő elemeket (pl. parabola antenna tartó konzol; erkély új korlátja, ill. bármi azért terhet is kellhordozon ill. mechanikailag stabil kell legyen) hogyan érdemes/kell az új homlokzatra helyezni hogy mechanikailag is tartson és természetesen a szigetelést se tegye tönkre? Ehhez még a szigetelés felrakása előtt átvezető elemeket (pl. fakocka) kell a vakolt homlokzathoz rögzíteni?
A házam kb125m2 es, 325légköbméteres, 19 fok van bent. 325*14*0,0003633=1,65kWh 16ft/kWh val számolva 26ft egy szellőztetés. Napi háromszori szellőztetés78ft de legyen 100 a vesztségek miatt.
Ezek alapján a szellőzetető rendszer sem biztos hogy túlságosan megéri.
A kiseb teljesítményű LED-es világítások kiválóak olyan helyre, ahol nem kell műteni, pl ahol csak közlekedés van (lépcsőház, járda, kerti ösvény, stb) vagy hangulatfénynek.
De ahol már valamilyen tevékenység folyik oda már fényerő is kell, ami ma még drága.
Egy 100 wattos hagyományos izzónak kb 1400 lumen fényereje van. Hasonló mennyiségű fényt kibocsátó (a helyére becsavarható) LED-es izzó 10-20 ezer forint, hasonló erejű (kb 20 wattos) enegiatakarékos izzó meg egy ezres. Lumen/watt hatékonyságuk hasonló, az élettartamuk közötti kb 3-szoros szorzó meg nem indokolja a tíz-hússzoros árkülönbséget.
"Az első sort ki tudnád fejteni bővebben hogy hogy jött ki?"
Egy liter levegő tömege 1,293 gramm, tehát egy köbméter (ezer liter) levegő tömege 1293 gramm.
Egy gramm levegő hőkapacitása (fajhője) 1,012 Joule/gramm/kelvin
Tehát egy köbméter levegő hőkapacitása 1293 gramm x 1,012 joule = 1308 J/K (joule/fok)
1 Joule = 1 Ws (watt x szekundum), tehát egy köbméter levegő hőkapacitása 1308 Ws/K
A soksok wattsecundumot átszámoljuk kilowattsecundumba (elosszuk ezerrel): 1,308 kWs/K
A kilowattsecundumot átszámoljuk kilowattórába (elosszuk 3600-zal), tehát egy köbméter levegő fokonként 0,0003633 kilowattóra energiát tárol/szállít/nyer/veszít/stb.
(az egyszerűség kedvévért a 0,0003 kWh/K értékkel szoktam saccolni)
"Ez azt jelenti hogy 0,3W 1 óra alatt 1m3 levegőt 1 fokkal melegít föl?"
A 0,0003 kWh az 0,3 wattóra (pl egy zseblámpa izzó) és a válasz: igen
"Azaz 3W 10 fokkal, 30W 100 fokkal melegít föl egy köbméter levegőt egy óra alatt???"
Igen. Igen.
"Egy 3 kW os villanyradiátor 10000C al melgít föl egy m3 levegőt?"
Megpróbálja, de nem fog neki sikerülni :)
mert a Nap belsejének megfelelő hőmérsékletet egy órán át még a Szarvasi Vegyesipari Szövetkezet kiváló villanyradiátorai sem bírják ki tartós károsodás nélkül.
Házi feladat:
számold ki, hogy ha egy köbméter levegő egy fokkal történő felmelegítése 0,0003633 kilowattóra hőenergiába kerül, akkor hány forint energiaveszteséget jelent a lakásod teljes kiszellőztetése (három percig minden ablak nyitva) öt fokos kinti hőmérséklet esetén (fűtési szezon átlaghőmérséklete), ha egy kWh hő gázból előállítva 16 forintba kerül?
ja, és én a dealextremen vettem 7-8 dolcsiért a 3 wattos ledeseket. De mint írtam, nálam is csak a kinti speckó megoldásra használom. Illetve bent is szoktam égetni egyet éjjel, hogy ha felkelek vagy bármi van, legyen valami fény. Bevilágítja az egész házat ahogy a falakról visszaverődik, legalábbis nem esek orra.
"energiatakarékos izzók vannak, vagy ahol lehet, Ledesek?"
Tévhit, hogy a LED lényegesen energiatakarékosabb, mint az energiatakarékos izzó.
Hatásfoka kb ugyanannyi és amennyivel hosszabb a LED élettartama, annyival többe is kerül amikor megvesszük/felszereljük. Ha majd a hagyományos izzó foglalatba csavarható, széles sugárzási szögű és ugyamiolyan fényerejű led-es fényforrások csak 2-3-szor annyiba fognak kerülni, mint az energiatakarékos izzók, akkortól lesz majd érdemes áttérni a LED-es dolgokra.
"Egy köbméter levegő egy fokkal felmelegítve kb 0,0003 kilowattóra hőt szállít"
Ez azt jelenti hogy 0,3W 1 óra alatt 1m3 levegőt 1 fokkal melegít föl? Azaz 3W 10 fokkal, 30W 100 fokkal melegít föl egy köbméter levegőt egy óra alatt??? Egy 3 kW os villanyradiátor 10000C al melgít föl egy m3 levegőt?
Az első sort ki tudnád fejteni bővebben hogy hogy jött ki?
Csak a halál biztos :) Azokból a számokból annyi jött ki.
"Nekem ilyen hidegben elmegy otthon kb.4m3 gáz 6 óra alatt ami egy ötszázas körül van,igaz 125m2 re és csak tartom a hőmérsékletet. A kollektor pedig 3 C-ot emelt az 50m2 es helyiség hőmersékletén 6 óra alatt."
Lehet pl hogy amikor a nap rásütött a sörkollektorra, ugyanakkor rásütött a haverod nappalijának ablakaira is, ahol három-ötször annyi hő ment be ugyanabba a helyiségbe, mint a sörkollektor segítségével. Te pedig akkor mérted a te hat órádat, amikor szél volt ami az ablakok-ajtók résein át is hordta ki a meleget, stb stb. szóval ilyen kevés adat alapján két házat nem lehet össszehasonlítani.
Ha két ház összehasonlításkor nem vesszük figyelembe a házak szerkezetét, hőszigetelését, szellőztetését, környezeti hőmérsékletét, stb, csak a méretüket és a mérési idő hosszát vetjük összeaz elfogyasztott energiával, akkor két, látszólag hasonló építésű családi ház között akár tíz-hússzoros energiafogyasztási különbség is lehet.
És akor még lehet, hogy pont a rövid mérési időszak előtt/után/alatt kapcsolt be a kazán míg a másikban meg pont akkor nem, esetleg itt épp főztek/sütöttek míg ott nem, gázbojler, satöbbi... nem 6, de még 24 órás mérési időszak is nagyon becsapós lehet. 6 órás mérést legalább 6-8-szor kell megismételni (ugyanazon napszakban és hasonló időjárási körülmények között) hogy nagyjából pontos adatunk legyen (de még 24 órásból is kell legalább 3-5 mérés).
"A sörkollektor oldalon 12-15000Ft megtakarítást jósoltak egy ekkora kollektorra évente."
A te adataid alapján inkább 4-6 ezret saccolnék, persze nem adtad meg, hogy milyen idő volt kint (ami gyengén hőszigetelt konstrukciónál igen fontos korrekciós tényező) és elméletileg lehetnek ennél jobb hatásfokú kollektorok is.
Olvasva alapos és szakértő hozzászólásait érdeklődni szeretnék, hogy tudnánk-e esetleg szóban egyeztetni összetett (legalábbis szerintem) hőszigeteléses témakörben?
Természetesen én hívnám fel, "csak" az idejét rebolnám, de talán jóval rövidebb ideig mintha mindent leírnánk.
Röviden:
- '70-es évek végén épített családiház, jelenleg is beépített tetőtér (nem kiemelt)
- tetőtér régi (jelenlegi) hőszigetelés korszerűsítés (csere és vastagság növelés) komplett héjazat cserével kívülről) -> részben tetősíkban, részben határoló falak és födém mentén.
- tetőtér párazárás tökéletesítése (jelenlegi belső burkolaton) + tűzfalak megfelelő hőszigetelése (vékonyabb szerkezet mint a födémterhet viselő főfalak)
- főépülethez tolt (utólag hozzáépített), talajszinten álló melléképület hőszigetelési kérdései.
Rengeteg mindennek utánajártam már (ezen fórumból is sok alapinfót beépítettem/felhasználtam, megfelelő szűréssel), de vannak még nem 100%-ban egyértelmű pontok, amiket nem szakmabekliként azért szeretnék tisztában látni, mielőtt a kivitelezőt megkeresem és kiválasztom. Különösen, hogy nem kis költségről (és ezzel együtt valószínűleg hitelről) van/lesz szó.
Válaszát - még ha nemleges is lesz - előre is köszönöm: _Zsolesz_
Biztos jó a számítás amit végeztél? Furcsállom hogy 45ft ot számoltál. Nekem ilyen hidegben elmegy otthon kb.4m3 gáz 6 óra alatt ami egy ötszázas körül van,igaz 125m2 re és csak tartom a hőmérsékletet.
A kollektor pedig 3 C-ot emelt az 50m2 es helyiség hőmersékletén 6 óra alatt.
Ugy tudom a ventilátor a100m3-t a számított terhelés mellett tudja.
Rosszul tudtam 43C körül van abefúvó hőmérséklet ezért nagyobb telsesítményű ventit akar most betenni a srác.
A saját munkára nem feltétlen kell pénzt számolni csak ha valak másodállással tölti a szabad idejét különben ugyanannyi mint egy jópár Mónika Show.
Kb 70 volt a srácnak de pl a fadobozt asztalos csinálta. Én 30-40000 körül saccolom az enyémet.
A sörkollektor oldalon 12-15000Ft megtakarítást jósoltak egy ekkora kollektorra évente.
Olvasgattam jó adag korábbi hozzászólást,de nem tudtam rájönni, hogyan kell kiszámolni,hogy a házunkra melyik az ideálisabb hőszigetelő anyag. Grafitos vagy fehér EPS? /B30-as tégla/
Ki tudnád számolni nekem,hogy kb 130 nm falra mennyi lenne a szigetelés utáni "U" értéke a falnak egyik ill. másik anyaggal?
Az rendben,hogy 20%-kal jobb hőszigetelő a grafitos,de a végeredmény tükrében megéri-e a plusz költség?
H ajaj. Könnyelmü kijelentést tettem az előző hozzászólásomba.Ennél sokkal összetettebb a dolog , hogy ilyen gyorsan rámondjuk valamire , hogy ez a megoldás.És az árak? Nem sokban különbözik.