remélem ha ennyi idióta ül a fideszben legalább lesz 1 tökös legény aki megkérdezi h ha a Benes-dekrétumokkal nincs probléma akkor mit háborognak a médiatörvényen?
Tokmindegy , a cseheknek mas a velemenye rola ,ahogy nekunk a magyarok kalandozasairol arra mi buszkek vagyunk europa meg egy rablobandanak tartotta a magorokat,mindenki a maga szemszogebol itel. Szamunkra Nagy Szoliman HADJARATAI tragedia, a torokok szamara a legnagyobb uralkodojuk ahogy nekunk MATYAS, DE bECSBEN MAR EGESZ MAS VOLT ROLA A VELEMENY.
Én egyáltalán nem igazságokra törekszem, én politikát csinálok. S ezért olykor tudatosan követek el jogtalanságokat, az állam érdekében és személyes érdekemben.
Nem találkoztam ilyen megközelítéssel sem a postokon (ezer van ebből, hetek óta) sem újságokban.
A dolog abból a szempontból is izgalmas, hogy ekkora szopással buktor befenyíthette volna a teljes bankszférát és médiát is: akkor sem tudtak volna sokkal nagyobbat rúgni belé és belénk.
Most a rúgásokat beszedjük, de az eredmény szánalmas.
Engem inkább ez zavar, mint az ejrópaji buzi (benes, komancs, slota, böszme stb.) barát klub minden morális alap nélküli visítása.
"olyanok nyüszítenek minden érdemi információ hiányában,"
ne ess a ló túloldalára...ez a törvény az alcsúti kocsma szintjén lett megalkotva..
"Nos a véleményük is ennyit ér."
csak egyszer kérdeznék meg nyilvánosan ezt a luxemburgi minisztert, hogy "mivel ön láthatóan igen érzékeny az emberi jogok tiszteletbe tartásának kérdésében, mit érzett akkor amikor az önök szlovákiai testvérpártja a szlottyadt féle nácikkal alakított kormányt, esetleg kérdezgette a frakcióüléseken a kollegákat hogy mik a nácikkal való együttkormányzás speciáklis fortélyai?"
morál nélkül nehezen értelmezhető az a morális hiátus, ami ejrópát ma jellemzi.
olyanok nyüszítenek minden érdemi információ hiányában, akiknek szeme se rebbent böszme 2006-os ámokfutásától, a benesi dekrétumok érvényben tartásától, akiknek nem fájt a diszkriminatív tót nyelvtörvény, akiknek szavuk sem volt solyom kiutasításánál.
Ezek azok az ejrópaiak akik viszont minden buzitüntetést támogatnak.
Konkretan ma senkit nem erint viszont amig ervenyben vannak addig se a szudetanemetek se a magyarok nem folyamodhatnak karpotlasert es eppen ezert tartjak ervenyben
anyagilag erkölcsileg 1991-ben lettek kárpótolva, az hogy néhány galamb lelkű értelmiségi szerint kevés tanulmányt írtak a kitelepítésről az lehet igaz lehet nem...de bárcsak ez lenne a felvidéki magyarok problémája a benes dekr.-okkal kapcsolatban.
most attól eltekintve, hogy nagyszüleimet egy szál gatyában penderítették ki a házukból télvíz idején, és azóta még egy "bocsánatra" sem futotta az erejükből néhány "aprócska" érintettséget megemlítenék:
Első példa: Beneš elnök 1945-ben hozott jogfosztó rendelkezései alapján a szlovákiai református egyházat magyar egyháznak, emiatt bűnös egyháznak minősítették, noha akkor is voltak szlovák hívei, akiket azonban kivételeztek a minősítés alól. Az egyházközségek vagyonát – magyar vagyonként – elkobozta az állam, néhány temploma is állami tulajdonba került. A magyar hívek egy része Magyarországra menekült, vagy erőszakkal odatelepítették őket. Emiatt több református településen a magyar lakosság annyira meggyengült, hogy mára húsz százalék alá esett a magyarok aránya. Ugyanez a sors érte a szlovákiai német evangélikus egyházat is, ami a németek üldözése miatt megszűnt. A német evangélikus egyház elkobzott vagyona állami tulajdonná vált és az egyház a rendszerváltozás után sem újíthatta fel működését.
A jogfosztó elnöki rendeletek máig érvényesülő hatása e két egyház vonatkozásában sajátosan jelentkezik. Míg a református egyház az állami tulajdonba került templomok kivételével nem kapott vissza elkobzott vagyonából semmit, sőt – új jelenségként – diakóniai tevékenységét nem, vagy alig támogatja az állam, a német evangélikus egyház vagyonát az állam kiszolgáltatta a szlovák evangélikus egyháznak, aminek diakóniai szolgálatát is nagymértékben támogatja.
Második példa: szülővárosom Losonc 1945-ig túlnyomó többségben magyarok által lakott kereskedő és polgári város volt. Az 1900-as századforduló idején Magyarország egyik legiparosodottabb városa volt – a 11 ezer lakosú település nagyüzemeiben 3600 gyári munkás dolgozott. Az első Csehszlovák Köztársaság idején megszűntek ipari üzemei, de megmaradtak a kisvállalkozók és a kereskedők. A benes-dekrétumok és egyéb jogfosztó rendeletek alapján 1945-ben a város magyar polgárait, vállalkozóit és kereskedőit vagyonelkobzással sújtották, majd az elkövetkező években nagy részüket elüldözték vagy kitelepítették. Vagyonukat, lakásukat az államhatalom szlovákoknak utalta ki magántulajdonba. Az 1948-ban bekövetkezett kommunista rendszerváltás következtében az újabb elnyomás azonban háttérbe szorította a korábbi jogsérelmek miatt elszenvedett hátrányokat, veszteségeket. Ráadásul a magyar vagyonból meggazdagodott szlovákok vagyonát is államosították. A több mint negyven évig tartó kommunista diktatúra csaknem elfeledtette a magyar károsultakkal, hogy mi történt velük 1945 és 1949 között. Csak az 1989-ben beindult rendszerváltozási folyamatban 1990 őszén az első restitúciós törvény elfogadása után döbbentünk rá arra a valóságra, amit a benes-dekrétumok teremtettek a magyar vagyon elkobzásával. Az 1990-ben majd 1991-ben elfogadott kárpótlási törvények szerint ugyanis csak a kommunista puccs után keletkezett károkat orvosolták. Ezáltal a magyaroktól 1945-ben elkobzott vagyont a rendszerváltozással azok a szlovákok kapták vissza, akiknek az állam szétosztotta a magyarok vagyonát.
Harmadik példa: sajátos eset a Pozsony közelében lévő Oroszvár község területén lévő Lónyai birtok sorsa. Oroszvár – magyar és horvát lakosságú község – 1947 februárjában a párizsi békekötéssel Csehszlovákiához lett csatolva. A Lónyai birtok és kastély tulajdonosai azonban még ezt megelőzően elhaltak és oroszvári vagyonukat végrendeletileg a pannonhalmi apátságra testálták. Az örökösödési eljárás megtörtént az akkor érvényes magyarországi jogszabályok szerint. A terület Csehszlovákiához való csatolása után azonban a csehszlovák állam a benesi rendeletek értelmében ezt semmisnek tekintette és mind a birtokot, mind a kastélyt mint magyar magánvagyont kisajátította. A jogos tulajdonos, a pannonhalmi apátság azonban a benesi dekrétumoknak a szlovák jogrend szerinti érinthetetlensége miatt még hatvan év múltán sem tudja érvényesíteni tulajdonjogát.
"Megmondanád légy szíves, hogy a benesi törvények konkrétan KIT érintenek ma és hogyan? "
Konkretan ma senkit nem erint viszont amig ervenyben vannak addig se a szudetanemetek se a magyarok nem folyamodhatnak karpotlasert es eppen ezert tartjak ervenyben . Hiszen itt komoly vagyonelkobzasok is voltak.
az a probléma h a fidesz olyan szellemi mélységben van hogy senki nem fogja megkérdezni a luxemburgi külügyért, h tavaly ilyenkor mit szólt ahhoz h az eu parlamenti párttársa nácikkal koalícióban kormányoz
egyébként ha jól emlékszem a ficko-szlottyad kormány külön törvényben emlékezett meg mari néni 5 tyúkjának ellopásáról, míg a csehek kedvéért a liszaboni szerződést is módosították hogy a szudétanémetektől lopott szajrét vissza ne kérjék..
Edvard Beneš2. československý prezident