:-) Erdekes dolog ez, nekem sem tiszta a kérdés. Tény, hogy vannak akiket nem lehet megkülönböztetni külsôleg befogado orszàga többi lakosàtol (mint pl. Yves Montand volt itt Fr.o-ban), màsokat meg nagyon (mint pl. Serge Gainsbourg szintén itt Fr.o-ban - azt hiszem ezt a tipust tartjàk az igazi zsidonak).
Shlomo Sand könyve a zsidóság mint nép mitoszának cáfolata. A zsidóság nem egy nép, miként a világ keresztényei, muzulmánjai vagy más vallási közösségéhez tartozóak között sincs vérségi kapcsolat. Könyvében igazolja, hogy nincs vérségi kapcsolat a "zsidók" között.
Borzalmasak ezek a magyarra forditàsok, alig lehet kihàmozni belôlük a szöveg értelmét. Még a francia forditàst is jobban megértem, mert annak a szorendje hasonlo az angolhoz.:-( Egyébként sok szakértôi vélemény azon a véleményen van, mint Magyar Adorjàn (làssad lejjebb) a kazàrok elzsidosodàsàval, ezek vàndorlàsaival és keveredéseivel kapcsolatban.
Egy község Csongrád megyében.A honfoglalás fontos csomópontja. A honalapító magyar nemzet első törvényhozási közgyűlésének színhelye. Árpád vezér, és társai itt megálltak 34 napra, és törvényeket hoztak.
A Tízparancsolat, vagy a Tízparancsolat, van egy lista a vallási és erkölcsi kötelezettség, hogy a szerint a héber Biblia volt, beszélnek Isten (lásd a különböző neveken), hogy az Izrael népét a hegyről a továbbiakban Mount Sinai [2] vagy Horeb, [3] és későbbi szerzője Isten adott Mózesnek formájában két kő tabletta. Ők elismerték, mint a morális alapja a judaizmus, a kereszténység és az iszlám. [4] In bibliai héber, a parancsolatokat, nevezzük עשרת הדברים (transzliterált Aseret ha-Dvarîm) és a rabbinikus héber עשרת הדברות (transzliterált Aseret ha-Dibrot), mindkét lefordítható "a tíz szó". Az angol neve "Tízparancsolat" származik a görög fordítás δεκάλογος dekalogos "tíz feltételek", megtalálható a Septuaginta a Mózes 34:28 [5], és Mózes 10:4. [6]
...vagon a vágányon.....
Az első katonai megjelenése a történelem folyamán bármilyen jelentősége történt 627 CE, amikor 40.000 kazár lovasok, egy hivatalos katonai szövetséget a bizánci császár Hérakleiosz csatlakozott kampány ellen szasszanida Persia. (Lásd A. Koestler, A tizenharmadik törzs: A Kazár Birodalom és öröksége, New York: Random House, 1976, 25. oldal.) Nagymértékben gyengíti ezt a háborút Bizánccal és szövetségesei, a Sassanids gyorsan legyűrte a következő támadás az iszlám arabok, amely lehetővé tette a kazárok, hogy megragadják a földek Transcaucacus régióban.
Megjelölésre a kazár katonai képességek, akkor megjegyezte, mintha tüzérségi használták, mint a katapultok és ballistae, már az arab-kazár háborúk a 7. században. (Lásd Koestler, 27. oldal.) Később a történelem, a kora 9. században a kazárok bizánci foglalkoztatott mérnökeinek, hogy építsenek egy nagy tégla erődítmény a Don folyó alsó, olyan helyen, hogy Sarkel néven vált ismertté (a török szó jelentése " fehér erőd "). Építészetileg, Sarkel volt kombinációja Turko-iráni és bizánci technológiai jellemzőit. (Lásd Brook, pages 38-39, "A kazár vár Sarkel" on-line-on A kazár Info Center.
Az előleget az arab hódítás kényszerítette a kazárok elhagyására Derbent (661), de 685 körül a kazárok counterattacked délre Caucacus, lefoglalásáról nagy része Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán. Örményország volt a fő csatatér a két birodalom a 720-as, az árral fokozatosan áttevődik vissza felé az arabok. AD 737-ben, az arabok legyőzték a kazárok és hajtotta őket északra a Caucacus. Egy arab hadsereg, majd kirabolták a kazár fővárost ITIL kihúzása előtt délre Caucacus, hatékonyan hegység megállapította, hogy azok határán.
Bár a teret veszít, kazár által meghatározott ellenállás gyakorlatilag leállította az új iszlám birodalom kísérő a keleti kereszténység egy olyan időszakban, amikor Európa volt rendetlenség. Tény, hogy kazár "volt az egyetlen hiteles versenyt a kalifátus a Közel-Keleten alatt a hetedik és a nyolcadik században" (Mk Whittow The Making of Bizánc 600-1025, Berkeley: University of California Press, 1996, page 225).
Meghiúsította az ország déli részén, a kazárok fordult figyelme a nyugati, kiterjesztve tartomány a Kaszpi-tenger és a Volga alsó keleten az északi partján, a Fekete-tengeren egészen a Dneiper folyó nyugaton. Ezek kivont sarcot a alánok, a magyarok, a gótok, a görögök a Krím-félszigeten, és a volgai bolgárok. Azonban az emelkedés a besenyők az északi és érkezését a rusz kijevi jelentősen csökkent kazár befolyás. A kampány herceg Szvjatoszláv kijevi gyakorlatilag kitört a háton és a kazár birodalom 965 AD, bár egy része továbbra is a királyság 1030-ig legalább AD és hivatkozásokat a kazárok végén jelennek meg, mint a 12th Century azok vándoroltak nyugat felé.
DBA Army Composition
1x WWg A kazár War Wagon arra használták, hogy a közlekedés és védik a kagán, ha / amikor kegyeskedett megjelenni a hadszíntéren, és össze lehet hasonlítani az olasz carrioco. Ez egy védelmi eszköz, nem egy mobil rakéta-égetés platform. 2x Cv Kazár Nobles (beleértve a CNC Beg and Arsiyah törzsvendégek). 4x Cv vagy Lh Több kazár nemes-és / vagy Arsiyahs. Az egyensúly lovassági és / vagy a Light Horse lenne áll kazár lovas íjászok, Torkils és mellékfolyói Burtas és járulékok / szövetségesek levont alá alánok, bolgárok, és / vagy a magyarok. 2x Lh Lásd fent. 2x Sp Kazár Gárda és illeték gyalog, a szláv, vagy Russ illeték lándzsát. Pk 1x Kazár, szláv, Russ és / vagy Alan illeték íjász
1. §. Az arab és perzsa források közel-kor találunk gazdag információ sok nép Kelet-Európa: kb Burtases, kazárok, bolgárok, Sakaliba, Badjanaks, Madjars, Russes, Visus, Yuras és mások. Az arabok és perzsák fogadta el ethnonyms, kivéve Sakaliba, a kelet-európai népek, csak a ethnonym Sakaliba van ebben a tekintetben nem ilyen egyértelmű. VV Bartold javasolták, hogy a ethnonym Sakaliba (az egyes szám Saklab) a kölcsönzött az arabok, talán, görög Sklaboi vagy Sklabenoi, ami azt jelenti, a szlávok [Bartold VV, 1963, 870], ő is nyújt egy másik etimológia valószínűségét: a perzsa sek "sacae '+ leb' ajak ', ez etimológia is alapul, hogy a Yaphet fia Saklab nevelt volt, a kutya tej [Ibis, 871].
....sakaliba galiba
Elmondottam, hogy a magyarok gömbölyű tetejű fövegeket viseltek. Viszont legalább néprajztudósaink előtt eléggé ismeretes, hogy a "kúnsüveg” régen hegyes tetejű volt, és hogy ez a "Bécsi Képes Krónika” képein is látható, valamint középkori templomi falfestményeken is. De látható ugyanilyen magas és hegyes kúnsüveg a nevezetes behisztuni (Ázsia) szikla fölirat domborművén egy fogoly fején is. A fölirat szövege szerint az alak a szkíták Munka nevű királya, akit hadifogolyként, megkötözve vezetnek. A név (m-nk) tisztán kún hangzású. Tény, hogy az oláhok magas, hegyes báránybőr süvegeiket ma is még cuman-nak (kumán) nevezik, azt pedig tudjuk, hogy a kunok kumán és komán néven is általánosan neveztettek, bár előfordult e név kamán, kammán alakban is. Az oláhok által viselt ilyen süveg többnyire fekete, de viselnek fehéret is, a régi fehér kunoké azonban bizonyára mind fehér volt, és nem is bárány, hanem fehér kutya bőréből, azaz szőrméjéből készült. Az általam látott és ismert adatok révén tehát a fehér kunok fövegeit e rajz szerint rekonstruálhatjuk. Készülhetett az ilyen süveg egészen posztóból, de készülhetett belsejében szőrmésen hagyott kutyabőrből is, csakhogy a hegyes, ék alakú részén (azaz a bőr belső felületén) mindig pirosra festett volt, esetleg ezüstösen díszített, kihímezett varratokkal, elöl a hasíték, azaz a varrat azért volt nyitva hagyva (de esetleg begombolhatóan), hogy a karima könnyen lehajtható legyen. E karima mindig fehér volt, esetleg szintén ezüstös díszekkel. E karima vagy elöl volt magasabb, vagy köröskörül egyenlő magas, vagy pedig hátul magasabb, azért, hogy lehajtva, esőben a nyakat jobban védje. A karima, különösen ha szőrmés volt hidegben a fület is igen jól védte. A süveg magas, ék alakú része volt a kunok viseletében az egyetlen piros valami, míg minden más csak fehér, világos- és sötétkék volt, kevés feketével, de sok ezüsttel. A süveg piros része egyúttal a kutya hímtagját is jelképezte, mivel ősidőkben ez volt a kunok egyetlen háziállata, s ezenkívül kultuszbeli állata is, de eredetileg csakis, amint alább látni fogjuk, csakis egy igen nagytermetű, fehérszőrű fajta, és a hideg északi tájak hegyeiben ma is élő fehér színű farkas (lássad: Brehm: "Tierleben”. 1925. évi kiadása, 12. kötet 211. oldalon írja, hogy északi tájakon fehér farkas is van)http://jenekbaranta.gportal.hu/gindex.php?pg=31957609&nid=5387657
§ 1. So, Bulgars are one of the Kipchak peoples. The objective analysis of the "Book of Akhmed Ibn Fadlan" witnesses an eloquent testimony of it.
As it is known, in 921 AD the king of Sakaliba of Bulgarian descent, Almas son of Shilka (the name, written in Arab letters as ALMS, the Russian Orientalists translate as Almush, apparently, so that this name was not identical to the widespread Türkic name Almas), asked the Baghdad Khalif to send an embassy to the country of Sakaliba for an official adoption of Islam, with an objective to be liberated from the submission to Khazars, who adopted Judaism.
...szvatopluk a tejfölösszájú,de málé?
Some Arabists-Russists the inscription SUIJ MLK would like to read as SUITPLK (Russian name "Siyatopolk"), and with that prove that the head of Sakaliba is the head of Slavs' Siyatopolk. But, as notes B.N. Zakhoder himself, is malik 'king', as a whole it is Suchi Malik 'king, head of the army'. The other words given here as Sakaliba toponyms require additional research from the standpoint of the Kipchak language.
9) "Sakaliba build underground structures, in which they hide in the winter from a strong cold (or from attacks by Magyars) " [Zakhoder B.N., 1967, 121]. This neutral expression given by B.N. Zakhoder does not allow determining the ethnic affiliation of Sakaliba. But further in the text the speech goes about the ancient bath-house (Eastern European sauna), which was characteristical of Kipchaks and modern western Türks.
RADANIYA (Radhanites), zsidó kereskedők a kilencedik században, aki szerint a korabeli jelentés az arab földrajztudós Ibn Khurradādhbih beszélt, arab, perzsa, görög, frank, spanyol és szláv, és utazott a nyugat felé a legtávolabb legtávolabbi keletre és vissza. Kiindulva megállapították volna Spanyolországban vagy Franciaországban. Átkeltek a Földközi-tengeren Egyiptomba, és át az árut a Camelback keresztül a Szuezi-földszoros, hogy a Vörös-tenger, ahonnan hajóval végül is elérte, hogy India és Kína. Visszatértek ugyanazon útvonal pézsma, aloeswood, kámfor, fahéj, és más termékek a keleti országokban. Nyugati hoztak heréltek, rabszolga lányok és fiúk, brokát, hód és a nyest irha, és a kard. Egyesek közülük Konstantinápolyba hajózott eladni a termékeket. Mások meglátogatta a lakóhelye a frank király ugyanerre a célra. Néha használata helyett a Vörös-tenger útvonalon a Keleti, akkor oda érkező Anṭākiya (Antiochia) és Szíriát, hogy átlépte az Eufrátesz, ahonnan át Bagdadba. Aztán lement a Tigris a Perzsa-öbölben, és így elérte India és Kína. Ezek az utak is fel lehetne tenni a földet. Így a zsidó kereskedők is tovább a keleti keresztül Tangier, Kairouan, és a többi észak-afrikai városban, elérve Kairó, Damaszkusz, Kufa, Bászrában, Ahwaz, Perzsiában és Indiában, és végül, mint korábban, elérve ezzel szárazföldi úton a rendeltetési helyükre in Kínában.
Egy másik útvonalon feküdt, hogy Európa-szerte "mögött Róma," az egész országot a Ṣaqāliba (Slavonians), hogy Khamlīj, a fővárosban a * Kazárok , A másik nevet * Atil . Onnan mentek át a tengerbe Jurjan (vagyis, le a Volga a Kaszpi-tengeri), majd a Balkh és Transzoxánia, és így a Távol-Keleten. Mivel Ibn Khurradādhbih vonatkozik, hogy az orosz kereskedők, amikor áthalad a kazár főváros volt tithed a kazár uralkodó, Radaniya hasonló körülmények között nem volt kétséges is felel.
A név két formában fordul elő: Rādhāniya (nyilvántartása szerint Ibn Khurradādhbih) és Rāhdāniya (az Ibn al-Faqih). Mivel a kutatás J.-T. a Reinaud azt szokás megmagyarázni, az utóbbi forma perzsa, a rāhdān, "tudva az utat, de ez nem biztos még eredeti. Más javaslatot is, hogy a név kapcsolatban van latin Rhodanus, vagyis a Rhone folyó, és hogy a levél Ḥasdai (lásd a * Kazárok ) Az embereket hívott sheluḥei Ḥorasan ha-soḥarim, látszólag "kereskedő-küldöttei Khurasan" (nem túl valószínű), a Radaniya. http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/judaica/ejud_0002_0017_0_16320.html
Egy Ashik (azerbajdzsáni: aşıq / Ashiq, török: Aşık, عاشیق, örmény: Աշուղ, ashugh, grúz: აშუღი, ashughi) egy misztikus trubadúr vagy utazó bárd, hogy Törökország, Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia és Irán, aki énekel és játszik A saz, egyfajta lant. Ashiks "dalok a félig rögtönzött körül közös alapokon. 2009 szeptemberében, Azerbajdzsán ashik művészet foglalták bele az UNESCO lista nem anyagi kulturális örökség. [1] A Ashik hagyomány türk kultúrájának Anatolia, Azerbajdzsán és Közép-Ázsiában is ered a sámánisztikus hit a régi török népek. [2] Az ősi ashiks hívták a különböző nevek, mint bakhshi (Baxşı), Dede (dədə), és uzan vagy Ozan. Között a különböző szerepeket, akkor jelentős szerepet játszott a állandósulásának szájhagyomány, promóció kommunális értékrend és a hagyományos kultúra az emberek. Ezek a vándorló bárdok vagy Troubadours részét képezik a jelenlegi vidék-és népi kultúráját, Azerbajdzsán, és az iráni Azerbajdzsán, ők is megtalálható Törökországban, a türkmén Sahra (Irán) és Türkmenisztán, ha hívják őket bakshy.
------------Név és szövetségek...jobBÁGY?
Többféleképpen lehet, hogy pontosan a város nevét: eredeti krími tatár: Bağçasaray, török: Bahçesaray, oroszul: Бахчисарай - Bakhchisaray, és ukrán: Бахчисарай - Bakhchysaray. A név abból perzsa باغچه سرای (UniPers bâqce Saray), és az a Kert-palotában.
Hogy mitôl vagyok magyar? Mert magyar földön születtem, mint ahogy szüleim, nagyszüleim is énelôttem; magyar az anyanyelvem, a magyar mûveltségen és értékeszméken nevelkedtem. De itt vannak példànak a gyerekeim, akik Fr.orszàgban születtek, s bàr anyanyelvük magyar, de iskolàik màr franciàk, s mivel többet kaptak a fr. kulturàbol mint a magyarbol ôk màr jobbik esetben kettôs identitàsuak, rosszabbik esetben pedig csak franciàknak valljàk magukat.
Szerintem nem ugyanaz, hogy mitôl francia, magyar valaki, mint hogy mitôl zsidò. Ugyanis az elsô két esetben egy földterülethez, orszàghoz is kötôdik a hovatartozàs, hogy ki hol született, hol születtek és éltek szülei, nagyszülei, stb. A zsidoknak azonban sokàig még orszàguk sem volt, s màr nagyon régota szétszortan a vilàg minden tàjàn élnek. Egy francia vagy magyar, ha idegen földön születik, még ha ô nem is, de a gyerekei màr tulnyomo arànyban annak az idegen földnek az identitàsàt tartjàk magukénak, de amint a történelmi példa mutatja, a zsidoknàl ez nincs igy. Erre lehetne mondani, hogy ôket a vallàsi összetartozàs ôrizte meg zsidoknak, akàrhol is élnek; viszont mi van akkor a vallàstalan, ateista zsidokkal? Ök miért tartjàk magukat zsidoknak több nemzedék utàn is? Nem érzed, hogy itt valami màs ok is közrejàtszik? De még ha a vallàs lenne is az ok, a vallàs magànügy, nem kellene, hogy kirekesztéseket, megkülönböztetéseket okozzon emberek között. "Nevelés, környezet, hit kérdése." -irod. Ez igy igaz. De miért van az, hogy nekik "különcködni" kell minden orszàgban? Miért kellenek nekik külön iskolàk (még manapsàg is, itt Fr.orszàgban is)? Miért nem vàltak màr régota franciàvà, németté, spanyollà, mint ahogy minden màs bevàndorlo teszi 1-2 nemzedék multàval? Mi az ami ôket szigoruan összetartja, megkülönbözteti a többiektôl? A vallàsi okokat nem fogadom el, mert sokan vannak közöttük is, akik nem vallàsosak. A nyelvi összetartozàs sem jò (mely màs népek esetében sokàig mûködik), mert sokan közülük pl. a jiddist sem beszélik. Ezeken kivül maradnak a szokàsok, hagyomànyok tiszteletbentartàsa, követése. Amiket a szülôk àtadnak gyerekeiknek, hogy megkülönböztessék magukat a többiektôl, akàrhol élnek is a vilàgon, bàrmilyen nyelvet is beszélnek s bàrmely orszàgnak az àllampolgàrai is. De vajon miért kell nekik magukat minden àron megkülönböztetni a többi néptôl? Ez az amit nem értek.
A kelet-europai zsidosag, az askenazok, de foleg az ortodox zsidok viselete, kulturaja a torokos nepektol ered.
A kaftan, a kipa, a szormes kalap, manapsag csak az "igazi" ortodox visel szormeset, es tobb jel arra mutat, hogy csak a vallast vettek at, a kulturalis orokseguket folytattak, megszakitas nelkul.
A. Koestler, "Tizenharmadik Torzs" c. konyveben reszletesebben targyalja ezt.
Kivàncsi lennék, hogy mi alapjàn tartod magad "askenàzi"-nak? Mivel a külsôd pedig inkàbb szefàrd. A szokàsokban, népviseletben?
Mi a véleményed errôl az alàbbi jellemzésrôl?
<<Olvastam régebben valahol, hogy nálunk némely vidéken szokás volt hogy amikor a juhokat értékes gyapjuk miatt nyírták, a kosok halántékán növő gyapjat azonban éveken át is meghagyták, úgyhogy ez itt, mintegy az állat díszéül, hosszú, göndörödő fürtben lógott kétoldalt alá 20-30 centiméternyien is. Föltűnő dolog, hogy ezzel egyezik a népünknél némelyütt napjainkig élt azon valószínűleg székely kazár eredetű szokás, amely szerint a férfiak halántékukon szintén hosszú hajfürtöt hagytak meg, amelyet ha ez természettől nem volt göndör, úgy göndörítettek ahogyan ezt az alábbi, a „Néprajzi Értesítő” folyóiratból másolt rajz mutatja. De tökéletesen ugyanilyen volt mai napig is az orosz és lengyelországi zsidók hajviselete is, a „pajesz” (ezen pajesz szó azonos bajusz szavunkkal), amelyet szintén gondosan szoktak volt göndörítgetni. Márpedig a történelemből jól tudjuk, hogy az orosz és lengyel zsidók nagy többsége zsidó vallásra tért kazároktól származott. Ezen keleti zsidóságot a nyugatabbra élők „askenázim” zsidóknak nevezik, akik a „szefárd” zsidóktól nem csak külsőségekben hanem embertanilag is nagyon különböznek. Az askenázok ugyanis gömbölyűkoponyájúak és nagy hajlott orruk van, amelynek révén arcélük föltűnően emlékeztet az itten általam korábban megrajzolt kos-arcélhez, holott a főképp Spanyolországból származott szefárdok hosszúkoponyájúak és részben az általánosan a Földközi Tenger partjain elterjedett, „földközi” emberfajnak is nevezett fajhoz is tartoznak, részben pedig az igazi sémita arab vagy beduin fajra hasonlítanak, orruk pedig szinte kivétel nélkül egyenes. Ezek pajeszt sohasem viseltek, ami tehát amellett tanúskodik hogy e hajviselet kazár eredetű. Továbbá az askenázok között gyakran láthatni nem csak vörös hanem szőke hajzatú egyéneket is, ami a szefárdoknál nem fordul elő.>>
Jò, hogy itt vagy Gavriel, mert legalàbb egy illetékesnek is föltehetem azt a kérdést, melyet màr többször, több helyen a forumon föltettem, de soha nem kaptam rà kielégitô vàlaszt idàig. Mitôl zsidò egy zsidò? Te azt mondod, hogy ez nem genetikai kérdés, amire hajlok is, mivel a zsidòk is eléggé kevertek ma màr. Viszont nem lehet kizàrolag vallàsi kérdés sem, mert sokan egyàltalàn nem vallàsosak, sôt istentagadòk is vannak köztük is, mint ahogy a keresztény kulturàn nevelkedettek között is. Mégis ha zsidokrol beszélünk àltalàban, akkor mindenki sémitàt is ért ezalatt, màskülönben nem létezhetne többé az "antiszemita" elnevezés sem. Ami azt jelenti, hogy eredetileg (talàn biblia- vonatkozàsban, ahol Sem fiaiként lettek megnevezve a zsidok és késôbbi arabok ôsei) egy fajilag is megkülönböztethetô nép voltak. Sôt olyat is hallottam, hogy még a mùlt szàzadban is csak az szàmithatott igazàn zsidònak, akinek anyja zsidò volt. Ugyhogy nagyon zavaros nekem ez az egész. Ha egyszerûen közösségi-kulturàlis-hagyomànymegôrzésrôl van csak szò, ami megkülönbözteti a zsidòkat màs etnikumoktòl, akkor miért keverik bele a fajisàgot (szemita - ami màr szemmel làthatolag nem nagyon érvényesül) és a vallàst?
én sem tartom a magyart finnugornak, de egészen más megfontolásból. A fennmaradt bizánci feljegyzések ugyanis török típusú embereket írnak le.
Ha ez Téged komolyan érdekel: azok a türkök nem türkök, hanem turkok, azaz nem törökök, hanem turániak. Ez ismét sandászat, vagy slendriánság, vag ysímán tudatlanság.
Már korábban akartam írni Neked, de nem volt időm. Akkor az volt az a'prospos, hogy láttam,: Te sem értesz egyet a a kazárok zsidó eredeztetésének, ilyen fajúvá oktrojálási szándékával írókkal. Mostan látom, hogy ez teljesen egyértelmű. Tehát: egyetértünk abban, hogy a kazárok nem voltak zsidók, annak ellenére, hogy vezetőik/uralkodó rétegük ekkor, vagy akkor felvette e vallást. Ők attól sem váltak azzá, (genetikailg) csupán földi-szellemileg hasonultak más náció gondolatrendszeréhez. - szerintem. Ez a magyarázat névadásaikra, ez a magyarázat egyébkénti történetfelfogásukra (József kérdés). Az, hogy utólag ebbe belemagyaráznak, az sima sandászat. És itten van igazad: "...hiába nézek a tükörbe, nem látom..."
Tehát a cím-/témabéli kérdésre a helyes válasz: Nem, de egyes egyedei azt a vallást követték. szvsz.
Kedves Gavriel! Ha itt akarsz maradni az Alternativ elméletek rovatban, akkor kérlek nézz àt a sumer topikba, mert ott màr többször meg lett tàrgyalva ez a kérdés. S ebben a topikban a zsidokrol és kazàrokròl lenne téma, nem akarok belemerülni...
"..Így például nagy valószínűséggel nem tartható az az elmélet, amely a sumér-magyar nyelvrokonságot bizonygatja, ugyanakkor a finnugor elmélettel ellentétes.." - irja a Wiki, de nem errôl van szò. Mint làthattad Robur hozzàszolàsàbòl is, a finnek is rokonitgatjàk nyelvükkel a sumert.
En pedig màr beirtam egyszer, hogy Dr. Gosztony Kàlmàn (a Saint-Michel kollégium v. tanàra; a Sorbonne Kutato Fôiskolàja nyelvészeti, szumérismereti osztàlyànak halgatòja volt 1952-72 között) franciàul irt egy könyvet (Dictionnaire d'Etymologie sumérienne et Grammaire comparée) mely 1975-ben jelent meg Pàrizsban. Ennek a nyelvtani részében talàlhatò nagy vonalakban összehasonlitva a sumér több màs nyelvvel, 53 nyelvtani szabàlyossàg alapjàn. Ezek közül az északi finnugor nyelvekben 21 egyezés van, a Török nyelvekben 29 egyezés, a Kaukàzusi nyelvekben 24 egyezés....stb. mit gondolsz a magyarban hàny egyezés van?
