Sokunk gyermekkorát idézik ezek a képek, melyeket sokan szívesen nézegetünk: milyen is volt akkor a vasút, amikor még komoly teherforgalom volt, a járműpark a jelenleginél sokkal színesebb és nagyobb darabszámú volt. Az Interneten - és a fórumokban is - szinte vadászni kell ezekre a képekre, ez a fórum az ilyan képek gyűjtóhelye lehet.
Netán Kurd lenne? Mert ha Dm felől jött a Nohab, akkor azon az oldalon volt Kurdon a pft-nek amolyan lerakata, üzemi vágányai. Pioncehelyen is volt valami rakodó vágánxy kiágazás, de az ha jól tudom nem volt ennyi, és egyből elkanyarodott...
Valóban nem emlékeztem volna a pálya mibenlétére, csak körülbelüli találgatás után tippeltem volna a faaljas felépítményre. De a többiek már megválaszolták, köszönet érte.
Bennem egy Balatonmáriafürdői nyaralás alatt tudatosult a felépítménycsere jelentősége, azon a szakaszon 1971 és 72 nyara között cserélődött ki hézagmentesre, betonaljasra a felépítmény.
Köszönöm a helymeghatározást a pécsi vonallal kapcsolatban, ehhez kapcsolódóan lenne még egy kérdésem: a korábban közölt képekkel egy sorozatban (ugyanazon a filmen van) készült ez a kép is egy állomáson, ahol a nyolcas Nohab Dombóvár felől jövet várta a mi vonatunkat (vagy fordítva, erre már pontosan nem emlékszem). Melyik lehetett ez az állomás? Szakály-Hőgyész? Pincehely? Keszőhidegkút-Gyönk? Előre is köszönöm a segítséget.
"Hézagos?! Na, ezt nem gondoltam volna, bevallom! Meggyőződésem volt, hogy hézag nélküliek voltak már a '70-esekben az ilyen elsőrendű, A kategóriás vonalak. Mindig hall az ember újat. Gondolom, olyan hosszúsínes rendszer lehetett legalább, mint amilyen Dombóvár-Bátaszék között ma is van (120m-enkénti illesztések)."
Biztos hézagos volt,bár sokkal hosszabb volt a megszokottnál
Két állomás között volt egy térközjelző(alak)kivéve Döbrököz-Dombóvár ott 2 volt,nagyon szerettünk arra járni mert szabályosan és időben kezelték az elő és főjelzőket,petróleumos kivilágításuk olyan kifogástalan volt,minha önműködő térközös pályát láttunk volna.
Bogárd-Szabolcs között, valóban hegesztett, betonaljas volt. A Rétszilas-Bogárdi részt,asszem még 80 körül , meg utána nem sokkal később is átépíteték. A simontorny-Dombóvár szakasz az az átépítésig, olyan 81-82?-ig hézagos faaljas 100-as volt. A térközök, meg nem pont 3km-ként, hanem összekötve sorompókkal esetleg megállóhelyekkel voltak. Érdekes, a 41-est már előbb átépítették, amolyan hegesztett-betonaljas 40 valahány kg-s sínekkel, viszont Kvár-Gs közt Somogyszob-sziget kivételével maradt a Siemens berendezés, meg a térközök. Ott se távolságra hanem a fene tudja mire voltak térközök: Porrgszentkirály mh, Zrínyi-telep mh, majd Szenta-Sb közt az erdőben egy földesátjáró mellett, majd Ötvöskónyi mh, majd Kutas mh, és Jákó közt, majd Kaposfő mh, és Kaposvár közt valahol félúton az egyik sorompó mellett, ill. onnan két sorompót kezeltek...
Ja erre nem volt "fékút eleje jelzés", hanem rendesen kétfogalmú előjelző, az állókeresztes táblával, 3 db sávos előjelző táblával....
Hézagos?! Na, ezt nem gondoltam volna, bevallom! Meggyőződésem volt, hogy hézag nélküliek voltak már a '70-esekben az ilyen elsőrendű, A kategóriás vonalak. Mindig hall az ember újat. Gondolom, olyan hosszúsínes rendszer lehetett legalább, mint amilyen Dombóvár-Bátaszék között ma is van (120m-enkénti illesztések).
Anno Gugliztam valami pdf-et a Pusztaszabolcs-Sárbogárd szakasz átépítéséről. Emlékeim szerint '64-'67 körül írta a cikk az első "békebeli" átépítést, meglepetésemre már betonaljakkal - illesztésre nem emlékszem, de lehet, hogy hézag nélküli volt már -, 48.2-es szálakkal a fővágányokban.
Térközök hogyan néztek ki ezeken a "klasszikus" dízel A vonalakon?
Tényleg átlag 3km-enként voltak, ahogy a Moldova-könyv írta (személy szerint ezt nagyon soknak találom)? Ha jól rémlik, úgy nézett ki egy nyíltvonal, hogy x térköz egykaros főjelzőkkel és előttük fékúttávra előjelzőkkel.
Köszi ezt az infót a kétfogalmú bejárati előjelzőkkel a 40-en. Egy '50-es évekbeli oktatófilmben (A menetirányítói szolgálatról) is ezt lehetett látni.
Ami érdekes, hogy viszont a Déli, Kelenföld '64-ben már a fotók tanúsága szerint fényjelzős, mégpedig nagyjából a ma használatos lámpafejekkel.
Hát, köszönöm még egyszer. Gyűjtök minden infót mind a korszakról, mind erről a vonalról. Töretlenül célom az időutazás, csupán továbbra is egy normális, felnőtt, szimulátoros igényeket kielégítő program a fő akadálya a megvalósításnak.
Biztosan faaljasak voltak. Akkoriban 100-al poroltak a vonatok, és hézagos pályán. Nag élmény volt arra utazni....Este ha az ember hazaért ,még órákig visszhangzott a fülében a robogás....))) Mikor a 80-as évek legelején mikor építették át a vonalat, az utolsó faaljas szakasz Dombóvár-Döbrököz, vagy Kurd volt. Igaz akkor már levették 80-ra. Asszem a pályával együtt építették át a bizbert is, mert olyan Siemens v. milyen volt. Karos jelzők, az állomások kijárati előjelzője a 41-el ellentétben kétfogalmúak voltak...... Magánvélemény, de a hézagos faaljas pályán sokkal kellemesebb utazni, azonos sebességgel, mint a merev betonaljason. Szinte nyaralás volt az Fc-Fc-elág-Su között, vagy most már csak Ud-alsó állomáson...:-)))
Tudom, hogy közel 40 év telt el, így megérthető ha, nem tudsz válaszolni, de hátha emlékszel rá, a kérdéses szakaszon faaljasak voltak-e a vágányok?"
Az átépítés előtt sokat jártam arra és akkor még talpfa volt V max:100 km/h és aránylag hosszú,hézagos sinnekkel,most meg betonalj és 120(nagy fejlődés),pedig kb. 25 éve 140-re építették át,de ebből nem lett semmi.
Kicsit megkutattam, a második fotó szinte kizárásos alapon Pincehely kijáratnál készült, az egyetlen Pécs felé jobbos ívben lévő Kapos-híd miatt.
Az első szerintem pedig Keszőhidegkút-Gyönk kijáraton.
A háttérben húzódó dombok - főleg a jobb szélső lanka és a tőle balra látható "betüremkedés" ad támpontot - ezt valószínűsíti leginkább. A "lanka" aljában álló őrház persze már felfedezhetetlen a Google Földön.
Mindazonáltal csodálatos és különleges élmény ezt a vonalat így látni és nagyon örülök neki.
Ma reggel utaztam arra, Szakály-Hőgyész és Keszőhidegkút-Gyönk között láttam egy hasonló átjárót (amennyire egy piszkos ablakú IC kocsiból ez lehetséges), de egy bozótos veszi körül az egészet. Vezérállásról talán jobban észrevehető.
Az biztos...Ha csak azt is át nem építették. Nálunk is ment egy falutól keletre egy pont ilyen fajt, de leszerelték, már a 70-es évek végén aztán most hol van, az passz...
Még középsulisként emlékszem azokra a régi térközjelzőkre, 79-ben még meg voltak, hogy mikor épült át, azt a csak a fene tudja...Csak a Bartók Béla úti felüljáró nem látszik.....
Az igazi az lenne ha a szelvényszámot valami módon ki lehetne nagyítani, nekem nem sikerült, de talán neked...)))
Nagy segítség hogy délelőtt.....Az ziher, hogy a Simontornya-Dombóvár közötti rész, talán a vonat valamelyik reggeli gyors lehet, mert a Nohab mögött nem látszik a pakli...De lehet tévedek. Azt látni, hogy Bh kocsik, amik akkoriban arra eleget jártak a távolsági személyekben, de a gyorsokban is. Lefelé mész, és jobboldalt látszik a Kapos völgy jellegzetes ártéri növényzete a fűzfás-szittyós mező...Jó lenne jobban ismerni a vonalat, mert az alsó képen az az áteresz nagyon jellegzetes. Sőt a hegyek formája is, mintha Szakály környéke lenne, de Gyönknél is....Ha arra uttazok, hát igen csak melesem, bár az étereszt azóta belephette a szittyó...
Tessék... 40-es vonal, 1972 április. A vonat Pécs felé halad egy délelőttön. A képeket (gyerekkori opuszaim) röviddel egymás után készítettem, de nem emlékszem rá, hogy hol, melyik vonalszakaszon. Ha valami tipped lenne rá, örömmel venném. Üdv
