Viszont egy rossz szőnyegdarab a tetejére sztem előnyös: ilyenkor nem hűl annyira, nyáron nem szárad annyira, Angliában nem ázik sz@rrá :-) Földet én se teszek...
A több éve jól működő komposzttelep nem igényel külön földet A szakemberek azért javasoljág a földet, mert a benne lévő élő szervezetek segítenek beindítani a lebomlást. Egy idő után a komposztálót csak tölteni kell és magától beindul a lebontási folyamat. A rádobált zöldségnövények gyökerei amúgy is tartalmaznak földet. Azt tapasztaltam, hogy a több évig a helyén hagyott komposzt földszerűvé érik. Egyes szakkönyvek a földdel való letakarást javasolják. Értelmetlennek tartom. Egyrészt mindig a rakat felső rétegében a legéretteb és legporhanyósabb a komposzt. Azért mert ott jut a legtöbb levegőhöz, valamint ott járják át legjobban a benne élő parányi állatkák.A letakarás akadályozza a szellőzést.
Szerintem a föld keverése nem feltétlen szükséges, inkább 1/4 rész "barna" azaz magas cellulóztartalmú aprítékot adagolj hozzá. Ilyenek az ágdarálék, a szalmatörek, forgács, aprított papír, esetleg tőzeg. Ahatsz hozzá ezen felül a zöldanyag 1/20 résznyi agyaport, alginitet, stb illetve földet is, de elsődlegesen a "barna" a lényeges. Azt egyenletesen keverd bele a zöldhulladékba, ahatsz hozzá 1 lapátnyi kész komposztot is, az beindítja a folyamatokat.
A szomszédok a sövénnyírás végeredményeként sok tuja és egyéb örökzöld nyesedéket szállítanak hozzám. Nem szoktam a komposztba keverni. Sajnálom az időt a felaprításhoz. Inkább úgy ahogy kapom a 15-35 cm hosszú ágakat a zöldségsorok gyalogútjaira terítem. Kellemes érzés rajta mászkálni és a sűrű állaga miatt jól árnyékolja a talajt. Nem tud nőni alatta a gyom.Ősz végére elkomposztálólódik a zöldje, azokat a fás részeket amelyek nem váltak az enyészet martalékává beleásózom a földbe.
1,5 éve mulcsoztam ilyennel. Finom volt az illata, viszonylag hamar eltűnt, vagyis komposztálódott a talaj felszínén is. Hivatalosan lassabban kéne bomlania :-) Tyúktrágyával keverve biztosan szép komposztod lesz belőle.
Lehet, hogy már tárgyaltatok róla: tuja aprítékkal kapcsolatban vagyok kíváncsi a tapasztalatokra.
Vagyis pontosabban leyland ciprus amit ki fogok vágni és hogy milyen hatással van a komposztra, mennyi idő alatt bomlik el? Rontja a kopmposzt minőségét, vagy később rothad meg?
Most tervezem kivágni, ledarálni és a cserepes növényekre szórni (már van rajtuk egyéb lomb, de jobb a több).
Tavasszal egy kupacba raknám és baromfitrágyával és félérett komposzttal keverném.
Vagy csak borítsam ki az aprítékot a kukoricaföldre ahol elvész ez a mennyiség.
Vettunk egy leveldaralot, de nem hasznaljuk. Eleg fujni - a bokrok ala - es ami lesz belole, lesz belole. Nem tesszuk a komposztba. Eleg sok a bokor, azok ala tesszuk.
Nem, az csak nyár végére. De engem nem zavar, hogy ott vannak.
A mi lombszívónkat nem dugítja el a levélnyél (vagy csak ritkán), de beszívja a diókat is, rettenetes hangja van és nagyon nehéz, úgyhogy nem használom. Amennyit össze akarok szedni, ahhoz jó a gereblye, az eperfa alatt meg jobb is, ha nem bomlik le olyan hamar.
A kérdésem az lenne , hogy a levélszár is eltűnik tavaszra? mert azt vettem észre, hogy azokkal nem bír a természet ilyen rövid idő alatt.
Gondoltam lombporszívóval összeszedni, mert az szecskázza is, így gyorsabb a folyamat, de nem lehet, mert a levélnyél fél pillanat alatt eldugaszolja a gépet.
Meg még az árnylilomok, kankalin, hortenzia, rebarbara, meténg, ribizli, egres, mahónia, hunyorok, sárga árvacsalán, erdei borkóró, medvehagyma, csíkos kecskerágó és mindenféle gyom remekül bírja.
Nálam buxus, borostyán, flox, tuja, tűztövis, tulipán kap a diófa lombból, de egyik se haragszik érte. Az őszibarack megérezte a diófa közelségét, de ugy gondolom az se a lehult lomb miatt, hanem a rávetődő árnyék nem tetszik neki.
Na de ha beássa az ember a földbe, az azt feltételezi, hogy ott nincs semmi, jelenleg is juglont felszívni tudó zöldségnövény. Tavaszra pedig elbomlik a juglon java.
Mivel tudomásom szerint alig vándorol a talajban, a szőlő gyökeréhez meg nem nagyon jut le, de a szőlő gyökérműködése ilyenkor nem jelentős, meg a szőlő egyébként sem érzékeny a juglonra.
Nem lesz semmi gond, ha van mivel bekeverni a gyepnyiradékot. Ágnyesedég, keményfa forgács, szalma, vagy legrosszabb esetben egy adag tőzeg megfelel a célnak. Az a lényeg, hogy a fű legyen levegős, és ne tudjon összetapadni, és levegőtlenné válni.
A láda alja legyen lyukas, hogy érintkezhessen a komposzt a talajjal, és a giliszták be tudjanak költözni a komposztba.
A levél sehonnan, míg a komposztsiló/halom/gödör általában el van különítve a növényektől, így a kioldódó juglonon nem jut a gyökerek közé, hogy a növekedésgátló hatást kifejtse. A kész komposztban már nem lesz juglonon, mert az is elbomlik.
A műanyagban jobban befülled, mint a fából készültben, azontúl 2 vagy 3 kéne belőle, hogy egyet tölts, másik érik, harmadikban fölhalmozol "szárazanyagot". Ha szikkadt, akkor 5cm fű+5cm egyéb jó eredményt ad, de fölmelegszik és illatozhat meleg időben. Viszont a végeredmény tökéletes lehet. Ha csak egy férne el, de pl. tudsz szerezni faforgácsot vagy szalmát, ami elfér mellette valahol, akkor már jól állsz. Mindenképp érdemes komposztálni :-) és muszáj is, ha kicsit is környezettudatos vagy...
Mindenképp érdemes. De ésszel. Ha van lehetőséged nagyobb és több tárolót építeni, akkor sikeres lehetsz, mert a gyepnyiradékot keverni kell vagy a félkész komposzttal vagy a betárolt szárazabb anyaggal, akkor nem az általad félve vázolt ragacsos bűztermék lesz a vége. Illetve javít a dolgon az is, ha a gyepnyiradékot a halombatétel előtt meg tudod szárítani valahol (nyáron 1 nap alatt is akár).
A lehullott falevelek gereblyézése közben gondoltam rá, hogy mi lenne, ha beraknék a kert végébe egy komposztálót. Szép a környezettudatosság meg minden, de az elsődleges feladata az életünk megkönnyítése lenne azáltal, ha problémamentesen elnyelné a kerti hulladékot. A kertben haszonnövény nincs, csak gyep és fák, cserjék, sövény, ilyesmi.
Tavasszal lenne némi darálék, viszont nyáron folyamatosan fűnyesedék. Általában hetente olyan 1-2 zsáknyi fű jön le, tavasszal még több.
Érdemes belevágni, vagy a sok fűből csak valami ordenáré büdös ragacs lesz, amit a végén ugyanúgy el kell szállítanom?
Klasszikus komposztot lúgosítani kell, arra jó (mész helyett). És sok helyen említik a csigák ellen száraz időben kis csíkokban a veteményes sorok közé. Idén nem lett volna rossz, annyi volt a csiga (gondolom a sok csapadék miatt). Gilisztakomposztba nem kell, nem való.
Az attól függ, hogy mennyi hamu termelődik, és milyen fát tüzelsz...
Amennyiben olyan fát égetsz, ami egyszer már civilizációs célra fel lett használva (vasúti talpfa, villanyoszlop, bútor stb.) annak a hamuját még a kertben se szórd szét, mert ártalmas.
A jó minőségű hamut ne a komposztra szórd, hanem gyűjtsd össze és nyáron, vékony rétegben közvetlenül eső előtt szórd ki, rá a növényekre, védi őket a kártevőktől, és némelyik gombabetegségtől, ráadásul lombtrágyaként is hat.
Kérdéssel kezem az első írásomat. Fatüzelésű kályhámból érdemes e komposztálóra önteni a hamut, vagy inkább öntsem mindjárt a felásott kertre? Korábban ezt tettem, de nem lesz e sok?
