Az örökké fiatal egyház titka c. vitatopic faliújsággá történt nyilvánítása miatt itt lehet tovább folytatni a politikával fűszerezett vallásról, egyházról, hitéletről szóló vitákat. Egyházi rendezvények reklámozása szigorúan tilos!
Az erős nemzettudatú keresztény néptömegek úgy vélik, ők attól keresztények, hogy nem zsidók. Sajnos elfelejtik, hogy a kereszténység a judaizmus egyenes ági leszármazottja, amelyet az ókori nomád törzsek kordában tartására eszeltek ki valahol a sivatagban, nekünk Európában annyi közünk van hozzá, mint a felebaráti szeretetnek a Soros-alapítványhoz.
A kereszténység történetét tehát nem vizsgálhatjuk a zsidó vallás ismerete nélkül, mert előbbi nem keletkezhetett volna az utóbbi nélkül. Ha meg akarjuk érteni a keresztény egyházakat ért támadásokot, ismernünk kell az előzményeket is, továbbá követnünk kell a közös gyökérből származó vallások további útját az évszázadok folyamán.
A kriminológusnak a logika alapvető törvényei alapján kell dolgoznia: minden mindennel összefügg.
Szvsz első számú bűnösök az egyházatyák.ŐkkorcsosítottákelJézusmisztériumát,amivelsemmibajsemvolt.
Létezik objektiv történetírás? Aligha lehet számonkérni a történetíróktól az egyház történetének objektív valóságát. Ám az események folyamatának gondos, szinoptikus rekonstruálásával a lehető legközelebb juthatunk az igazság feltárásához.
Talán kriminalisztikai módszerekkel kell a világtörténelmet és benne az egyház történetét vizsgálni? Ha az objektivitás hiányának örök problémáját ki akarjuk küszöbölni, a válasz: igen.. Ha nem ezt tesszük, cinkosok leszünk. A történelem nem az egyes korszakok emberi közösségeinek felhőtlen boldogságáról szól. A békesség rövid periódusai a történetírás üres lapjai
Elias Canetti : "Azt a történészi szemléletet, amivel respektálnak valamit, csupán azért, mert megtörtént, gyűlölöm. A hamis, utólagos mércéiket, a bénultságukat, mely a hatalom minden formája előtt hasravágódik."
Követtek el bűnöket a vallás és az egyház nevében? Vitathatatlanul. De elfogadhatjuk-e kritikátlanul Friedrich Nietzsche "főügyész" globális vádbeszédét: "Elítélem a kereszténységet, a legszörnyübb vádakat emelem a keresztény egyház ellen "
Kik a bűnösök? Indítsuk meg az elfogulatlan nyomozást a kereszténység bűnügyi történetében. Próbáljuk a száraz tények mögött megtalálni az indítékokat. "Qui prodest...és cui bono"? ťNo és vajon kinek használt ez az egész?Ť
Csupán azért írok, mert úgy érzékelem - lehet, hogy tévedek -, hogy nem igazán ütötte át a nyilvánosság ingerküszöbét, hogy az új alkotmány egy alapvető jogfilozófiai fordulatot kíván végrehajtani. Nem szerepel ugyanis benne az állam és egyház elválasztásának elve, viszont szerepel benne az, hogy az "erkölcs" védelme érdekében korlátozhatóak az alapjogok. Ez a pozitivista (nagyon egyszerűen: szekuláris) jogfilozófiával való szakítás és valamiféle - egyelőre homályos - erkölcsi rend adoptálása a jogrend végső alapjaként. Aminek normatív konklúzióit aztán majd bevallottan törvényi úton fogják a későbbiekben kibontani. Ezt a következtetést erősíti a "Szent Koronára," mint a magyar állam jogfolytonosságának és szuverenitásának szimbólumára való utalás - amit fordítsunk le: kitől kapta (a hagyomány szerint) a "jogfolytonos magyar állam" a koronát? - vagyis kitől származtatja a maga jogfolytonosságát és szuverenitását a jelenlegi állam? Vagyis hova köthető az az erkölcsi rend, amelynek védelme jegyében korlátozhatóak akár az alapjogok (pl. lelkiismereti- és vallásszabadság, szólásszabadság) is? Még egyszer: nem érzékelem, hogy ez fordulat kellő súllyal "átment volna" a hazai nyilvánosságon...
"Az örökké ifjú egyház titkai" topic alatti eszmefuttatásaimat itt folytatom. Belátom, hogy nem odavaló a katolikus egyház történetének vizsgálata. Ellenvetés?
Ha jól gondolom, vallásos hívő vagy (vagytok), így szerintem alapból az egyházi oktatási intézmények "gondolkodásmódja" jobban megfelel, mint az államié.
Konyhát üzemeltetnek - szvsz "szegénygondozás"-ba, mint szociális tevékenységbe belefér -, és létezik Somogyvámoson iskolájuk, ha jól tudom ...
Rendszeresen gyűjtenek - ők az egyetlen vallási csoportosulás, akiknek rendszeresen szoktam is adni, pénzt is, meg élelmiszert is -, és mindig el is mondják, hogy amit adomyánként kapnak, azt kvázi "közétkeztetésre" fordítják.
Azt szívesen megkérdezném, hogy ezzel a mentalitással miért nem vitted első körben egyházi óvodába, illetve akkor rögtön mondanám is, hogy szintén ezzel a mentalitással biztosan jobban jártál, hogy az államiba nem vették fel ...
Mindezekután a dm olvtárs által berakott hír leginkább arról szólt, hogy egy állami szervezet (feje) dönti el, hogy melyik egyház fér bele a hasznos társadalmi tevékenységet végző kategóriába és ez alapján folyósít neki pénzt.
Mindezt egy szekularizált államban ...
(Az egyházaknak meg el kéne már dönteni, hogy akkor amit végeznek, szociális munkát, azt jószolgálatiságból csinálják, vagy anyagi megfontolásból ... mert az előbbire hivatkoznak, viszont az utóbbit mívelik.)
Az én kisfiamat állami óvodába nem vették fel, mert "nem volt már hely", protekcióm meg nem volt, de szerencsére egy református oviba bekerültünk.
És nagyon hálás vagyok a Református Egyháznak, hogy működteti azt az óvodát, és az óvonők is nagyon jól végezték a munkájukat!
Ebben az esetben az állam feladatát látja el a Ref.Egyház.
Szerintem, azokat, akik bizonyítottan (ellenőrzés stb..) ilyen tevékenységet végeznek, annak kell támogatást adni. Az lehet, hogy konkrétan számon kellene kérni a pénz elköltését, de amíg a ref. ovódákban is túljelentkezés van - ami azt jelenti, hogy az állam helyett végzi a feladatot -, addig kell a támogatás.
Valamivel ki kell fizetni azt az egyházat, aminek a lándzsája a Tömjén! És hát ez az egyház sosem szerette a konkurrenciát. Ma sem szereti. Korábban irtotta az "eretnekeket" tűzzel-vassal, most - az Orbán Királyságban - államilag van módja rá.
Más módon nem tud fellépni ellenük, csak így - bár szerény véleményem szerint az ilyen központilag tett ellehetetlenító lépések mindig inkább erőt öntöttek az "elnyomottakba".
Nem téged neveztelek álszentnek - hacsak nem te állítottad össze a listát -, hanem azt, aki megalkotta ezt a szövegrészt (újra elolvasva is egyértelmű, szerintem)...
A szövegben arról is szó van, hogy nem csak a házasság előtt, hanem a házasság alatt is meglep a Sátán egy jó kis szerelmes együttlét reményével ...például. És azt ildomos jól elutasítani.
(Azzal sincsen bajom, ha valakik(k) úgy képzelik, az esküvő után kipróbálni először a szexuális együttlétet, az kiváló és erkölcsös gondolat. Tegye.
Mást ne akarjon erre semmilyen módon rávenni - ahogyan én sem óhajtanám megtiltani senkinek ezt.
De azt hiszem, sokan élnének megnyomorodott házasságban - köztük én is -, ha ezt be is tartanák a zemberek.... álszent meg az, aki olyasvalamit ajánlgat örök érvényű igazságként, amit ő maga sosem próbált, illetve soha az életben nem működött!)
Szeressék, de itten most az a baj, hogy olybá tűnik, minden kielégítetlen, frusztrált, látszatházasságban domborító most azt akarja elérni, hogy mivel nekik szar, másnak se legyen jó ...
Ezt meg ki nem állhatom!
Ha csak magukat facsargatnák ilyesmivel, a fenét sem izgatná a dolog ...
Hát tudod, szerintem én igazi pár (tagja) vagyok és ez az egész úgy baromság, ahogyan van ... az általad idézett mondat pedig az álszentség csúcsa - a megelőzőek tükrében.
(Ettől még mindenki úgy sanyargatja magát/társát, ahogyan akarja/ahogyan haggyák neki!)
