Egyébként, arra nem is gondoltam volna, hogy a Mezőkövesd utcáig is eláramolhatott a csokiillat! Ez is mutatja, mekkora gyárarzenál volt itt, s teljesen másvilág, iparvágányokkal.
Tényleg, emlékeztek még a Budafoki út közepén futó iparvágányra? Az az igazság, amig láttam, nem észleltem rajta sosem szerelvényt. Valaki nem tudja, hogy az Építész utcai festékgyár(?)hoz bekanyarodó vágányon kívűl, volt-e még más sín, ami a Fehérvári felé ment?
A Zamat keksz és ostya, majd később kávégyár a budafoki út Duna felőli oldalán volt, kicsit kijjebb a másik oldalon volt a csemege csokigyár. A Zamatból kávészag jöhetett ki, a Csemegéből csokiszag. A mázliról: a Csemege gyár területén volt az óvodám, a Zamatban dolgozott az anyám, középiskolában a Bucsokban - Budapest csokoládégyár, Vágóhíd u. - dolgoztunk egy hetet. Később diákmunkásként dolgoztam a Csemegében. Most irigykedj:-)
Többféle édességgyár volt a Budafokin, én a nyugati oldalon, az Andor utcai sarkon levőre gondolok, egy ideig talán Suchard vagy KRAFT FOOD volt ráírva, aztán az se. Érdekes módon illat nem rémlik, pedig jártunk mi is arra egyébként, viszont a Győri Keksz kihelyezett üzeme is arrafele volt, csak a másik oldalon, ott voltak néha szagok.
Ebben, ahol voltunk, kétszer is jártunk a sulival. Az emeleten a Kapuciner, Lottó, Autós meg hasonló szeleteket csinálták, a földszinten jóval nagyobb gépsorokon a piros csomagolású mogyorós csokit. Szintén az emeleteken valahol rágót is, bazi nagy betonkeverőszerűségekben gömbölyítették a gumimasszát, aztán ment a cukormázba. Kivinni semmit nem lehetett, de amíg bent voltunk, szabadrablás volt. Rágónál ez azt jelentette, hogy egyszerre három golyó be, amint kicsit fogyni kezdett az íze, kiköp, és újabb marék be. A csokiszeletes termekben meg a fal mellett álltak dobozok, amiben az eltört szeletek voltak, abból is vehettünk helyben.
Azóta se tudom, miért jártunk kétszer is ott, de nem állíthatnám, hogy az ismétlés zavart volna bennünket. Második alkalommal egy másik csoport a talán Westel irodaépületek (az új építésűekre gondolok, nem azokra, ami a volt Csőszer telepen van) helyének környékén levő tükörgyárban járt. Engem az is érdekelt volna, na de a csokigyár mégiscsak csak csokigyár :)
Igen! Meg lett, sokan megcsináltuk, mert sok gyereknek volt kieső éve a háború, vagy egyszerűen a születési hónapok miatt.
Akkor még a nyolcadik végén nem osztályvizsga volt hanem un. kis érettségi. Tételt kellett húzni, és bizottság előtt felelni. Ugyan úgy mint a gimi. végén az érettségin.
Amikor gimibe jártam , megvolt még, mindig a 4/6-os Buda-°-i úti megállójában szálltam fel a 10-es (†) buszra, s jöttem a Vegyész utcai végállomásig, házig!Amikora busz elhaladt a gyár mellett, mindig éreztem a csokoládészagot! łmáđtam! Megvan még a gyár??
Ez akkor volt, amikor még Albertfalva nem 11. ker volt hanem különálló település, a Fehérvári út még nem Fehérvári út, és nem is Szabadság út volt, hanem Fő utca. A Kitérőnél, a Kondorosi ut sarkán még meg volt a Vámház. Akkor ez az épület a községháza volt. Nem simán közösségi ház hanem hivatal.
1950-ben az általános iskola kiegészítő iskolája volt, akkor még meg volt az eredeti felirata.
Un. ugrató osztályok voltak ott. Évfolyam vesztes gyerekek jártak oda, egy tanévben két osztályt kellett végezni. Abban az évben én is beleestem ebbe a cipőben.