Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Elvileg azért van, csak nagyon úgy néz ki, hogy néhányan üzleti előnyt próbálnak kovácsolni belőle. Volt itt már erről vita, olvasgass csak vissza...
Nem mondom, hogy nem értem meg annak az érveit, aki időt, pénzt, energiát fektet abba, hogy külföldi nagymenőktől (ingyen?) kitanulja a dolgot, aztán megpróbáljon profitálni belőle, elvégre is magyarok vagyunk(...:-), de az akkor is csúnya, hogy egy nyilvános fórumon kritizálunk, de aztán meg nem mondjuk meg, hogy lenne szerintünk a jobb. Rossz színben tünteti fel az illetőt.
Kicsit bánt engem ez a titokzatoskodás. Mi minden lapunkat kiteregetünk, és csak homályos célozgatásokat kapunk érte cserébe. Azt hittem ez a fórum azért van hogy segítsük, segítsétek egymást.
Némi gondolkodás után úgy döntöttem jobban szeretném ezeken az oldalakon folytatni az eszmecserét. Hiszen mint mondtam, az egész bemutatom a kályhámat dolognak az az oka, hogy másoknak már könnyebb legyen. Hogy a mi hibáinkat , amennyiben vannak másoknak már ne kelljen elkövetni. Nem tehetem meg, hogy miután bemutattuk hogy készül a kályha, nem titkoltuk, sőtt, hogy nem vagyunk szakavatott mesterei a témának, te azt mondod, hogy óriási gond van akályhával és senkinek eszébe se jusson ugyan ilyet építeni, nem mondod, mondjuk, meg hogy mi a gond?!
Szeretném ha mindenki tudná, hogy mi a gond, hogy tanulhassanak belőle.
És persze mások véleményére is kíváncsiak vagyunk.
Ezért tettük közzé az egészet , nem pedig valamiféle beteges önmutogatásból.
Nem akarok ünneprontó lenni, de a legújabb feltöltésben látok 2 (egy kisebb, és egy komolyabb szerkezeti) hibát is! Eddig nem igazán látszott.
Szóval mielőtt bárki nekem esik:
-én befejezem ezzel a kályhával kapcsolatos hozzászólásaimat itt a fórumon, a hölgyet megkeresem privátban;
-és kérnék minden örvendezőt az EREDETI Helbró féle kályhát próbálják (inkább ne próbálják, de ha már próbálják...:-) másolni, és ne ezt; ugyanis egy ilyennel bizonyosan csalódni fognak, az pedig vagy jó lesz, vagy....
Szóval ne vak vezessen világtalant, mert mint tudjuk mindketten verembe esnek!
Mielőtt bárki nekemesne, ismétlem a hölgyel felveszem a kapcsolatot, ha igényli, nyitott rá segítek neki, én nem köpködöm itt senki munkáját.
Szerintem az 1574-es hozzászólás kizárja a titkolózást. Ezt stukov1 talán meg is erősíti. A tűzálló habarcs témájához nem kívánok hozzáfüzni semmit,majd meglátjuk.
Azért nem lehet betartani, mert esetenként itt magasabb hőmérséklet is előfordulhat.
Egy nem tömegkályhában nem fordul elő ilyen magas hőmérséklet. Ettől (mármint a vízüvegtől) még minden bizonnyal nagyon jó kályha lesz a képen látható. A könyv ügyben egyetértek, de a mércét jó volna a helyére tenni, nehogy felbukjunk benne :o) Az említett szerző könyveiben szép színesek a képek, de azért szakkönyvnek nem nevezném őket, inkább egyfajta építészeti Ablak-Zsiráfnak. Erre is szükség van, az alapszintű ismereteket tartalmazza, de én nem elégednék meg ennyivel.
Sajnálom, hogy nem sikerült a mestereknek eljutniuk valamilyen képzésre, bár az idén itthon elkövetett képzések némelyikénél - szubjektív véleményem szerint - inkább szerencse, hogy megmenekültek tőle...de erről már korábban volt szó.
Ha bármelyikük komolyan gondolja, szívesen segítek a (szerintem) megfelelő helyet és időpontot megtalálni. Én örülnék, ha minél többen nekiállnának.
Elnézést, ha az az érzés, hogy nam veszem jó néven.Semmi személyes, csak nem értem.
Nem értem, hogy miért nem lehet betartani a használati utasítást. Egyébként a szóban forgó habarcson van magyar nyelvű használati útmutató, és idézem" használata nem csak kissebb javításokhoz alkalmas, de teljesen új kandalló építéséhez is, a termék elkészítési útmutatójának helyes betartásával a leírt elkészítés szerint."
Nem kötik ki a saját gyártmányú vízüveget.
A vízüveg az vízüveg nem?
Tömegkályha valóban nem szerepel rajta, mint ahogy semmin sem.
Ezért írkálunk itt egymásnak .
Tök jó lenne, ha Koszó József írt volna a kandallós mellé egy tömegkályhás könyvet is, amiben lennének beméretezett alaprajzok meg metszetek, és az alapján lehetne tömegkályhát építeni de ilyen nincs.
Indítványoznám, hogy akik a tanfolyamokat tartják,( jelzem kerestem egy ilyen tanfolyamot de egy tavalyit találtam csak)Írjanak egy könyvet amelyben megosztják a tudásukat az érdeklődőkkel.
Akkor sem fog mindenki nekiállni maga, mint ahogy mi se mertünk, hanem kerestünk egy cserépkályha építésben járatos mestert, hogy segítsen. A többség építtetni fogja nem pedig építeni, de azonnal meg lenne a bizalom azok felé akik írnak egy ilyen könyvet.
Ha nem válik be a habarcs ki fog derülni, és ígérem, hogy megírom csupa nagybetűvel.
Félre ne érts, és a világért sem szeretnék vitatkozni, csak bátorkodtam egy észrevételt tenni, kifejezetten és konkrétan a samotthabarcs vízüveggel történő keverésével kapcsolatban, a zsákokon olvasható tájékoztatók és szerény ismereteim valamint a tapasztalt paraméterek tükrében.
A samottpor az égésterek javítására szolgál. 5 rész samottporhoz 2 rész vízüveg, és 1 rész víz szükséges. ... A sérült falazatot benedvesítjük vízzel, kitöltjük a samott falazóval, és elsimítjuk. A javítást 12-24 ó-ig száradni hagyjuk. Azután enyhe tüzön befejezzük a szárítást. Hőálló 1350 C-ig.
Szóval ez NEM FALAZÓ, hanem JAVÍTÓ anyag. Hogy a te hasonlatodnál maradjunk: ha ragasztóval fugázunk, hiába tartjuk be a keverési arányokat, akkor sem produkálja a kívánt hatást.
Arról nem is beszélve, hogy itt az 1350 C-t gondolom csak az álltaluk (saját gyártmány) vízüveggel tudja. Ha te hazai vízüveggel kevered: csak a vízüvegen feltüntetett határértékig jó a cucc...
Én a magamrészéről sosem használnék samottport, de más ismert hazai/külföldi szakembereknél sem láttam tömegkályha tűzteret samottpor+ vízüvegből.
És ha már itt tartunk, nem tudom megállni: ezért jó elmenni egy tanfolyamra=>ezeket/mindent nem lehet a net-ről ellesni:-((
Álmomban nem gondoltam, hogy a szegény samothabarcs ekkora vitát vált ki. Komolyan beszkenelem a használati útmutatóját. Én nem tudok mást mondani, mint, ha a gyártó azt monja hogy keverjük be vízüveggel akkor bizony én bekeverm vízüveggel, mert nem vagyok okosabb mint a gyártó.
Nem lehet, hogy ti egy másfajta habarcsról beszéltek, és tök feleslegesen koptatjuk a szavakat.
Megmondom őszintén, hogy ezzel teljes mértékben nem vagyok tisztában. A férjem ma szolgálatban van és nem tudom, hogy tudja e nézni a fórumot,illetve lehet, hogy vannak nálam avatottabbak megválaszolni a kérdést.
Az biztos, hogy mi is a fellelhető képíés,és írott anyag alapján tudjuk, hogy kell ilyen, mert mindenhol láttuk, hogy rakják, de nem teljesen tiszta, hogy miért.
Én a magam részéről azt gondolom, abból amit hallottam, hogy azért kell oda ahol a mag, a belső rész, közvtlenül érintkezik a külső burkolattal, mert ott olyan nagy lenne a hőmérséklet különbség, hogy nem tudna együtt mozogni a kettő és elrepednének egymástól. Ezt fogja fel a kerámia paplan szigetelés. A kémény és akályha közzé szintén e miatt kellhet. Persze az is lehet hogy a szigetelés úgymond irányítja is a hőt, hogy merre sugározzon. Ne a kéményt fűtsük.
Teljesen sajnos mi sem vagyunk tisztában vele. A beszerezhető , enyhén szólva is nagyon szegényes információ,és dokumentáció miatt. Ez volt az egyik ok amiért azt gondoltuk, hogy közkincsé tesszük az építést. Ami tuladonképpen kísérletezés is, mert nem lehetünk biztosak benne, hogy teljesen tökéletesen fog működni. Csak reménykedünk benne. Mások pedig tanulhatnak belőle. Ha jó akkor azt, ha nem akkor meg azt, hogyan ne csinálják.
Nnna, ennek a magabiztos hozzászólásnak a hatására már nekem is billenytű került remegő ujjaim alá :O)
Valóban nagyon pozitív a gesztus, hogy megosztjátok a képeket.
Csak a konkrétan felmerült habarcs kérdésben szorítkoznék kritikai észrevételre.
A kérdés kapcsolódik az itt már korábban idézett, hazai cserépkályhás újságban megjelent, a tömegkályhákat némileg "dehonesztáló" írásban felvetett kételyhez, a cserépkályháknál jóval magasabb belső hőmérséklet kérdésében, miszerint ez a különbség nem számottevő. A cikk olvasásakor remegő kezem billentyű helyett fúrógépet ragadott, és egy 1000 celsiusig kalibrált régivágású analóg hőmérőt helyeztem a jelen topik indítását indokoló első kályhámba. Az első mérés 890 celsiust hozott, erről fotóim vannak. Mivel felmerült a kétely a mérés hitelességét illetően, a mérést megismételtem, csak kicsit rosszalkodtam, mert indokolatlanul odapörköltem 20 kg tögyfával. Erre megolvadt a mérőfej, mielőtt fotózhattam volna. hitelesség ide, hitelesség oda, ebből arra bátorkodom következtetni, hogy alkalmanként és helyenként 1000 fok fölé is szaladhat a hőmérséklet. A Wiki szerint a vízüveg olvadáspontja 1088 °C.
Tehát szerény álláspontom szerint a vízüveg nélküli habarcs előnyösebb.
És az ilyen habarcsok zsákján is van ám felirat, például, hogy hány fokig használhatóak.
Kicsit olyan érzésem van amikor a burkolóknak magyarázom, hogy a ragyszón illetve a fugázón feltüntetett keverési arányokat legyenek kedvesek betartani , mert az anyag a töle elvárt tulajdonságokat csak úgy produkálja. Aztán persze van olyan túlképzett burkoló aki jobban tudja mint a szakemberk, mérnökök, kémikusok akik gyártják az anyagot, és laboratóriumban állapítják meg hogy milyen arányban kell keverni,hogy az jó legyen. Ezzel nem nagyon tudok mit kezdeni.
Ha a csomagolásra az van írva hogy legyek kedves vízüveget és vizet adni a habarcshoz , hogy samottéglából tűzteret építsek, akkor valamiért eszembe se jut, hogy ők biztos rosszul tudják. Nem tudom miért?!
Lehet hogy létezik olyan habarcs amihez nem kell vízüveg.
Ehhez biztos hogy kell, mert rá volt írva. Gondolom nem azért írták rá, hogy jól rontsuk el a kályhát amit építünk.
Az iso és még mit tudom én, hogy milyen minőségbiztosítási izék sem gondolom, hogy dísznek vannak a csomagon.
A zsákos/zacskós készrekevert tűztálló samott habarcsok kötőanyaga kaolin, vagy valami jobb minőségű tiszta agyag, + kemikáliák (egyeseknek erős szagáról is érezhető). Ez kb 800 C fokon kiég=>keramikus kötést hoz létre. Ott KELL vízüveget hozzákeverve alkalmazni, ahol nincs meg ez a hőmérséklet; de a dán kályha magjánál bőven megvan, vízüveg tehát nem kell.
Azért mondtam, hogy a vízüveg csinálja, mert, ha csak simán kiborul, mint ahogy ki is borult, akkor, ha megszárad, pont ugyan így néz ki.
Illetve egyszer még régen csináltam a gyerekekkel karácsonyfa díszeket, és nem lehetett ecsettel kenhető arany festéket kapni. A feltékboltos azt ajánlotta, hogy vegyek aranyport, és azt vízüveggel keverve kész az aranyfesték. Meg is csináltuk, festettünk diót, gipsz bigyót, száraztésztát. Nagyon szép lett. Karácsony vége, minden be a dobozba, fel a polcra. Következő évben elővettük és az összes előző évben festett díszen, ugyan ilyen fehér dolog volt. Szépen letakarítottam róla, és azóta is használatosak.
Szóval biztos, hogy a vízüveg csinálja.
Az is biztos hogy a habarcsba kell a vízüveg, mert a zacskóra rá volt írva. Nem vagyunk annyira képzett kémikusok, hogy ezt megkérdőjelezzük.
