Az örökké fiatal egyház titka c. vitatopic faliújsággá történt nyilvánítása miatt itt lehet tovább folytatni a politikával fűszerezett vallásról, egyházról, hitéletről szóló vitákat. Egyházi rendezvények reklámozása szigorúan tilos!
És ezek után csodálkozunk, hogy Bush olyan lett amilyen? Ilyen gyerekkori traumával? Nem ír valamit az ágybavizelésről meg a tűz iránti olthatatlan szenvedélyéről?
Szép, keresztény szokás lehet ez az elvetélt magzatot befőttesüvegben mutogatni ...
(Azért meghallgatnám, hogy milyen kommentárt fűzött a kedves mama a nézegetéshez .... mondjuk: Te is lehettél volna ez!, vagy Ha így végezted volna, sosem lesz belőled elnök!, vagy mi lehet az a mondandó, amit egy vetélés mumifikumához kommentárol egy ... anya????)
Napjaink KKK-jának (Kommunista Kapitalista Kínájának) sokkal több köze van a zsidókeresztény tanokhoz, mint a konfucianizmushoz vagy éppen Huang Di császárhoz.
(Persze csak azért mondom, hogy számodra végképp dögunalmas legyen a téma:-)
Egyrészt: igen, az emberiségnek igen régóta van egy bibliai alapetikája, ami nem változik időben és térben.
Most Huang Di császár erre nagyon rábaszott, de az is lehet, hogy Huang Di nem része az emberiségnek. :)
Na, de ez számomra innen már dögunalom, jön a szokásos egyrészt/másrészt, a nem is úgy van most, mint akkor, de ettől még időben és térben ugyanaz az erkölcsi norma uralkodott, ehh, majd ha kicsit alaposabban átgondolod és lesz egy kiforrottabb véleményed térjünk vissza rá újból, de így, ebben a formában ez a vita számomra kicsit sem élvezetes.
"a nálunk használatos hét a zsidó vallásból öröklődött. Az ismert teremtéstörténet szerint az Úr hat nap alatt teremtette a világot, a hetedik napon pedig megpihent (sabbath héberül annyit tesz: pihenni), ezért e napot megszentelte és pihenőnapnak rendelte az emberek számára. Ez a hetednapos ünnep elszakadt a Hold járásától, megszakítatlan sorozatban következett egymásra. Azt sajnos nem tudni, van-e kapcsolat a babiloni szibutu, umu sappattu napok és az ószövetségi sabbat között. Azt azonban a bibliakutatás valószínűsítette, hogy a teremtéstörténet hét napos tagolása az Egyiptomból való kivándorlást követően a babiloni periódus elfogadását célozta."
Egyrészt: igen, az emberiségnek igen régóta van egy bibliai alapetikája, ami nem változik időben és térben.
Másrészt: a szombat tekintetében ott van a Mt 12 is.
Harmadrészt: Nem konkrétan a szombatról van itt szó, hanem a heti egy pihenő (vagy Istennek szentelt) napról. Amit nevezhetünk ugyan most szükségszerű vagy logikus regenerációs munkaszünetről, mondhatjuk, hogy sosem tartották be, a lényegen nem változtat: bibliai parancsként indult.
Aztán mit ér a felszentelt templom pap nélkül?! Kis idő múlva lehet arra hivatkozni, h úgysincs benne szolgálat, akkor meg minek? És indulhat a dózer. Nagyon PC eljárásmód egy vallás felszámolására.
Valószínű olyan fogalmak, mint - jó esetben: életvédelem, emberi méltóság, környezetvédelem, igazságkeresés, közjó, szolidaritás, szeretet...,rossz esetben - egyéni törekvések, partikuláris érdekek, agresszió, hatalomszerzési és -megtartási célok...
Lehet, hogy nem univerzális metaetika. Csak egyidős az emberiséggel. (Mellesleg az egész Biblia ezekről szól.)
Értem. Akkor a segítségedet kérném, mert egy, az emberiséggel egyidős erkölcsi norma éppen sérül erre mifelénk. Utat építenek és nem átallnak szombaton is dolgozni. Teljesen egyértelmű bibliai utasítás van rá, hogy meg kell ölni őket, Kiv. 35,2. Szerinted hogy fogjak hozzá?
Nem bírok komolyabban hinni abban, hogy létezne valamiféle univerzális metaetika, amelyik mind korban és mind térben is univerzális, és ez még csak a kisebbik baj, a nagyobbik az, hogy gyanúm szerint az emberek hatalmas többsége is hasonlóan ítéli ezt meg, mint én.
Én nem firtatom azt, hogy a boldognak vélt társadalmak a bibliára is alapoztak, de azt már nem gondolnám, hogy a bilblia lenne az ősforrás, ugye te sem akarod, hogy ebbe most mélyebben belemenjünk...
Számomra a rokonszenves az, ami a jogi normákra is jellemző, már ugye a proaktív jogi normákra, ahol van a törvény, amelyikből megismerhető a jogalkotói szándék, van a jogdogmatika és vannak a felkentek, akik a törvény megszületése után ételmezik azt, a mindennapi élethez igazítva, analógiás módszerrel kitöltve a szükségszerű lyukakat, hiszen a törvényben mindig lesznek lyukak, mert ilyen diszkrét az ő szerkezettye. Na, ezért nem kedvelem én a misztérium-vallást. :)
Nekem sincs teológiai képzettségem, de szerencsére a tudás nem lehet csak a tudósok privilégiuma :-)
Mindamellett az öreget (II.János Pál) nagy előszeretettel olvasgatom, és elég sok igazságot hámozok ki írásaiból. Érintenek azok mindent: politikát, gazdaságot...és persze erkölcsöt.
Nem arrról van itt szó, hogy aki össze-vissza fésülködik, hűtlen, válik és/vagy lop, csal, hazudik az garantált és visszavonhatatlan behívót kap a kárhozat nevezteű laktanyába, ahol a centi hossza tart a végtelenbe. Inkább arról, hogy a magad és mások boldogságát valószínű csak olyan határok közötti úton találod meg már itt a földön is, amit adott erkölcsi parancsok ( a zsidókeresztény kulturkörben a Tízparancsolat) jelölnek ki. Elrettentést pedig már a tilos parkolás ügyében is tapasztalhatunk, hogyne lenne létjosultsága egy egész élet sorsának alakításában. Tudod, bizonyos "normák" nem korszakfüggők.
Az utolsó bekezdésedben említett jó országokbeli közerkölcs se úgy magától fejlődött ki, annak bizony komoly bibliai alapjai vannak, akár elismerik ezt, akár nem.
