Egy olyan kérdésem lenne, hogy ha a külső tartófalak Porotherm Profi téglából lesznek, akkor baj-e, hogy a belső falakat sima Porotherm-ből tesszük és nem Profiból? Kinek mi a véleménye erről? Esetleg tapasztalat?
1. papirforma szerint kell a 100-as. en nem tennek 80-ast sporolasbol. 2. a halo a legvekonyabb, 4-es asszem, az osztas meg attol fugg, hogy milyen osztassal terveztek a futest. 15-os a default halo a boltban, de lehet hogy az ritka a futescsonek. persze a 15-osre is ra lehet tenni 10 centinkent, csak maceras. 3. az alap retegrend: beton, vizszigetelese, eps, folia, beton.
a vasat el kell tavtartozni az eps-tol, hogy rendesen legyen alatta is beton. a felso beton alatti folia csak azert kell, hogy a beton ne aztassa el az eps-t, mezogazdasagi olcso folia megfelel.
Gyors segítséget kérnék tőletek. Padlófűtésnél elég a 80-as, vagy kell a 100-as lépésálló szigetelés? A csövek lekötéséhez használt vashálóra van valamilyen méret előírás? Mi a feltétlenül szükséges rétegrend (fóliákra gondolok)?
Csak ha az E gerenda végét elvágod, akkor pont a kengyelsűrített részt vágod le a végéről és a feszített acélbetétek miatt középen kettérepedhet a vége....
nem sokkal olcsóbb az e gerendás, ha rendesen meg akarja valaki csinálni lakótéri födémnek. azt ott érdemes, ahol mérsékelten terhelhető, lehajlásmentes de nem "igényes" szerkezet kell, pl egy padlás, tetőterasz ahol úgyis még x réteg jön, egyéb raktárépület stb
lehet vágni gyémánttárcsával. szabadni nem szabad, de kiegészítő nyíróvasalással elmegy. minden esetre nagyobb a kötöttség mint a pth-nál.
Mostanában nem néztem az árakat, de szerintem a legolcsóbb az E-gerendás megoldás betonkefnikkel. De azt hiszem ha ilyet akarsz azt már a tervezéskor (fesztávok) figyelembe kell venni, mert az E-gerendát nem olyan könnyű vagdosni mint a PTH gerendákat (ha egyáltalán szabad...?).
monolit általában drágább, bonyolultabb jól vasalni, és teljes felületre zsaluzat kell és minden áttörést előre meg kell határozni nem lehet utólag átvágni.
viszont jelentősebb terheket tud viselni bárhol (pl. székállás), oldal irányú merevítésre is jó bekötési lehetőség (pl kihajlásveszélyes tartóoszlop födémről indulva), és kacifántos nyílásokat is ki lehet vele alakítani, a födémet szabadon lehet igazítani kiváltáshoz (pl. kémény)
porotherm olcsóbb, egyszerű vasalni, viszont max 30 cm-es lépcsőkben osztható ki a gerendázat, illetve koncentrált terheknél gerendasoxorozás kell illetve valszín kell monolit rész is.
mindkettőt lehet repedésmentesre csinálni.
általában - ha extra téralakítások nincsenek és a tartószerkezeti megoldás nem indokolja - akkor pth.
ha már kerámiaiburkolatú a gerenda akkor érdemes kerámia béléstestet. ha lesz gipszkarton álmennyezet akkor szinte mindegy. bár szerintem pth-hoz nincs is betonkefni, max egyéb hasonló rendszerekhez ahol a gerenda nem kerámiaburkolatú.
Kinéztünk egy házat. Az alsó szint tégla, a tetőtér előtétfalai gázszilikátból vannak. Mit lehet tudni erről az anyagról? Veszélyes? Próbáltam neten utánaolvasni, de nagyon különböző véleményeket találtam. Azt még nem sikerült kideríteni, hogy a régi szürke vagy az újabb, homokos gázszilikátról van-e szó. Ha régi szürke, akkor felejtős?
8-as vassal húztam, így tényleg sokkal könnyebb. Elég az első sort vízbe rakni, a többi már magától megy. Hiába rohadt drága az Ytong, de elég jól lehet vele dolgozni.
Gumikalapáccsal igazgathatod. Ha úgy kényelmesebb, húzd nyugodtan fogazott vassal (8-as, 10-es minimum). Amikor bejött hozzánk, akkor 1-2 mm ragasztót írtak (mármint miután összenyomták 1-2 mm), persze ezt a mai gyári Ytong ragasztóval sem nagyon lehet. Tehát ha fogazott vassal elhúzod, akkor is marad közte 2-3 mm ragasztó ami elég.
A vakolás után, gondolom a szellőztetés, és fűtés hiánya miatt penészes lett a fal a fürdőben. Most fogom megcsinálni a térdfalat a kádnak, és mögötte le akartam szedni a penészt, hogy ne dunsztolódjon. Héra penészlemosóval lemostam, aztán lekapartam a régi festékrétegeket.ztán megint lemostam. Most várom, hogy száradjon, aztán lemeszelem.
Mészalapú festéken nem él meg a penész, de ha harmatpontos, folyhat rajta a víz. El kell felejteni a diszperziós festékeket. Ez a tüneti kezelés. Ám mint már írták, az okot is illene megszüntetni. Elsőként szerezz be egy páratartalommérőt és ha nem gond, akkor egy infrahőmérőt. A neten találsz harmatpont táblázatot s el kell döntened, hogy a páratartalmat csökkented (szellőztetés) vagy a falat szigeteled (fal belső hőmérsékletének növelése). Ideális esetben a kettőt együtt...
A penészt klórtartalmú szerekkel lehet eltüntetni (pl hipo), de ha a nedvesedés, páralecsapódás oka nincs megszüntetve, bármit is csinálsz vissza fog jönni.
Milyen vastagon húzzam? Tegnap raktam sima habarcsba 5-10 mm között, de, ha nem húztam elég egyenletesen, akkor nehéz volt vízbe egyengetni, mert nem üreges. Ezért gondoltam a fogazott glettvasra, csak nem tudom, hogy elég lesz-e a vastagság.
Sima ragasztó elég. Igazából még elhúzni sem lényeges, megkened kanállal, és amikor a következőt rányomod akkor majd elterül. Az Ytongot azért érdemes kicsit nedvesíteni előtte.
