Sauvignon Blanc Mátra 2009. Száraz minőségi fehérbor (érzetre inkább félszáraz). Alk. 12,5% vol. Az Aldi számára termelte és palackozta a Danubia Bt. 399 Ft-os akciós áron vettem. Micro cell műanyagdugó zárja. Világos szalmasárga szín. A palackozásnál minden bizonnyal szén-dioxidot adtak hozzá, erre utal a rengeteg nagyon apró buborék kitöltéskor (bár gyorsan kipörgethetők). A közepesnél intenzívebb illatában füves és citrusos jegyek dominálnak (ahogyan ez SB-oknál lenni szokott), majd egy kevés édes körte jön. 2/5-ös test, ízében nyárialma, zeller, limonádé és egres. A savak amolyan SB-osak: erőteljesen frissítőek, de nem karcosak. Közepesen hosszú, citrusos lecsengés. Alacsony áránál egyértelműen többet nyújt (IWAS-score 4/5). Nagyon sokféle étellel párosítható (én például tárkonyos csirkemellhez ittam), de önmagában vagy fröccsnek is jó.
Pálffy Köveskáli Tramini 2008. Hátsó címke nincs, az elülsőn ezt olvashatjuk: "A tramini jellegzetes, rózsára, licsire, mandarinra emlékeztető aromajegyei pompáznak e bor illatában. Kóstolva száraz és életteli, s hozzá sűrű, krémes érzetet kelt a szájban. Ízében ritkán megtapasztalható gazdagságban érkeznek a virágos és gyümölcsös aromák. Minősége és koncentrációja alapján, mint a szőlőfajta egyik legfigyelemreméltóbb hazai borára tekinthetünk e traminire. 9-10 ºC-on fogyasztva hal- és szárnyas ételekhez, keleti fűszerezésű fogásokhoz, valamint sushi mellé ajánljuk kísérőként." A kereskedő hozzátette: "Figyelem: a bor lágyabb savkarakterét erősítendő, kérjük fokozottan betartani a javasolt fogyasztási hőmérsékletet!", ami arra engedett következtetni, hogy savszegény lesz a bor. Alk. 14%. Szalmasárga színű, citromsárga reflexekkel. Intenzív, édes gyümölcsös illat: őszibarack, kajszilekvár, licsi (ez tényleg jó asszociáció, ugyanakkor citrusféléket /pl. mandarint/ én nem éreztem), cukordinnye. Telt, gazdag korty azokkal az édes gyümölcsökkel, amik már az illatban is jöttek. A savak (jó minőségűek) szerencsére bírják a "tempót", bár találkoztam már szebb savgerincű borral is (ez valószínűleg fajtafüggő, pl. a szürkebarát kissé, az OR lényegesen izgalmasabb ezen a téren). A lecsengés hosszú, édes, szultánás, ici-pici kesernyével. 1,7 eFt-ért jó vétel (4/5), édesszájúaknak és tramini-rajongóknak nagyon jó vétel (5/5).
Villányi Cabernet Franc 2007. Az Aldi számára termelte és palackozta a Csányi Pincészet Zrt. [Tudom, hogy sokan nem kedvelik az MLSZ új elnökét, de nekem nincsenek sem negatív, sem pozitív érzelmeim vele kapcsolatban, így az értékelés független maradt. Más a helyzet a Weklerrel: az ő borait nem vásárolom.] Twin-top parafadugó eltávolítása után meggyvörös színű bor kerül a pohárba. Fél-egy óra dekantálást igényel. Illatában először avar, dohány és cserzett bőr, majd földiszeder, meggy és vanília. Ízében érett feketeszeder, áfonya és hordófűszerek. Jó közepes test. Megfelelő minőségű savak és tanninok. Árához képest hosszú, szedres-vaníliás utóíz. Két apró negatívum: a száraz jelöléshez képest inkább félszáraz érzetű (amit okozhat persze a maradékcukron kívül az alkohol- és glicerinédesség is) [bár az ilyen borra mondják angolul, hogy "crowd pleaser"; tehát ez a kis édesség sokaknak pozitívum], illetve az alkohol nagyon picit kilóg (14,5% egyébiránt). Áránál (899 Ft, de később vettem akciósan 799-ért is) ezekkel az apróságokkal együtt is többet nyújt, ezért az IWAS-score 4/5 (nem messze az 5/5-től).
Sümegi és Fiai Pincészet Hajósi Cabernet Sauvignon Barrique 2008. Száraz minőségi vörösbor. Nem tudom, hogy ez-e a csaló Sümegi, akit "rajtakaptak" cukrozáson, miközben a Magyar Borakadémia elnöki tisztét töltötte be – szép magyar történet. 699 Ft-ért vettem a Sparban (1,1 eFt-ról leárazva). Alkoholtartalma alacsony (11,5%). Préselt parafadugó. A bor színe a szokásos CS-éhoz képest világosabb, de szép tükrös, minimális lilás árnyalattal. Nem túl bonyolult, közepesen intenzív illat málnával, faeperrel és egy kis füstösséggel. Ízében meggy és málna. Vékony-közepes test (valószínűleg nem vitték túlzásba a terméskorlátozást :-)). Elfogadható (igaz, éppen csak) minőségű savak, tannin szinte semmi. Rövid, gyümölcsös lecsengés. Egyszerű, de harmonikus bor. Az édességre a fentiek miatt külön odafigyeltem :-), de – legalábbis érzékszervileg – ha van is benne egy kis maradékcukor, az 4 g/l alatt van; semmiképpen nem feltűnő. 700 Ft-os áron IWAS-score 3/5 (bár nem sokkal jobb, mint a hasonló áron vett Mátra Hill CS 2008 /1832. hsz./).
Ma voltam a Tescoban, Mátra Hill SB nem volt (sem más fehér tőlük). Vettem viszont egy Villa Quaiar Premium Cabernet Sauvignon 2006-ot (2,4 eFt-ért). Ha lesz olyan jó, mint a 3,4 eFt-os Merrill CS, akkor töprengés nélkül megadom neki az 5/5-öt.
Ha már CS és Mátraalja. A Hadobás CS is érdemes egy menetre, az Intersparban 750 Ft. Jobb lehet, mint a Mátra Hill. Vigyázni kell vele, mert 1100-ért is kapható egyes helyeken. :) Aztán ha már Hadobás, akkor a CF is megér egy palackot ugyanezen az áron.
Nem, Ikon CS-t nem kóstoltam. Viszont van két olyan CS, amelyről igen jó véleményem van. Egyiket még vagy 5 éve ittam először, a boglári Katona Borház Wellness Selection CS 2003 volt. Egy kóstolón ittam először, és annyira ízlett, hogy vettem is belőle kb. 3-3,5 ezer Ft-ért (előtte ennyit még nem fizettem borért, azóta már többet is...). A budai borfesztiválon is kint voltak tavaly, még volt a 2003-asból is, meg a 2005-ösből, de az szerintük valamivel gyengébb. A másikat a Feind Borháztól ittam, a CS Premium 2006 a Villa Quaiar sorozatból. A Tescoban kapható 2300 valahány Ft-ért, és nekem nagyon bejött.
A Mátra Hilltől fehérben most a Sauvignon Blanc-t ajánlanám, szintén 700 valahány Ft, mint a CS. Jó pár évvel ezelőtt ízlett. A másik, és kóstolásra érdemes boruk a rozé, 800 Ft körüli áron, erről írtam az előzőben. Van még egy érdekes boruk, a Gróf Nagyrédei sorozatból (ez az olcsóbb sorozatuk), a Chardonnay, 500 Ft körül szokott lenni és általában sok helyen kapható, pl. a Matchban is (meg a Tescoban, Auchanban, stb.). Korábban ittam, friss, ropogós, gyümölcsös változat, ár/értékben elég jó.
Ha van jó fehérboruk, azt szívesebben megkóstolnám, de most még néhány gondolat a cabernet sauvignonról. Közismert, hogy a CS az egyik legkedveltebb szőlőfajta a világon, készítenek belőle fajtabort és teszik bordói házasításba. Ezzel együtt úgy tűnik, hogy a sznobok körében egyre kevésbé népszerű (a PN, a syrah és a grenache kezdi kiszorítani). Nehéz igazán jó CS-ba botlani, mert van, hogy túl arteficiális hatású (különösen amikor feketeribizli aromát tesznek hozzá) vagy túl sok benne a metoxipirazin (korai szüret, nem megfelelő zöldmunka, kedvezőtlen évjárat stb. miatt) vagy nem elég a sav (túl késői szüret, forró ősz). A legjobb CS fajtabor, amit ittam (kb. 7 pont) az 1475. hsz-ban szereplő ausztrál CS volt (Merrill Coonawarra / McLaren Vale 2004 Cabernet Sauvignon). Ez viszont nem olcsó (3,4 eFt). A közeljövőben kóstolok majd egy 2007-es Ikon CS-t – remélem, hogy jó lesz. Az Ikont korábban a pozitív példák között emlegetted. Kóstoltad a 2007-est? Mire számítsak?
Esetleg meg kellene próbálni a 2009-est, már azt is láttam. A 208-as év a Mátra Hillnek nem volt olyan jó. Akkor még Szőlőskert Rt. volt, a 2009-es borok már Nagyrédei Szőlők Kft. néven futnak. A rozéjukban pl. egyértelműen jobb a 2009-es, mint a 2008-as (Cabernet-kékfrankos)
Mátra Hill Cabernet Sauvignon 2008. Száraz minőségi vörösbor. Mindössze 761 Ft volt (Tesco). Twin-top parafadugó zárja. Meggyvörös szín (nincs lilás vagy barnás árnyalat). Intenzív CS illat feketeribizlivel, földiszederrel és egy kevés szilvával. Ízében is feketeribiszke, zöldpaprika (metoxipirazin, a magyar CS-ok és CF-ok "védjegye" :)), valamint áfonya és rucola. Vékony-közepes test. A tanninok köszönik, jól vannak (megfelelő minőség; pont annyi, amennyi kell). Az alkohol (12,5%) észrevétlenül besimul. Az eddig leírt közel idilli képet a kelleténél több és zöldebb sav rontja el (nem olyan tragikus, csak túl sok jó bort ittam már :)). Viszonylag rövid, meggyes lecsengés. IWAS-score 2/5.
Jó, vendégségben kaptad, de akkor legközelebb megnézed, hová mész vendégnek... :) A Villinger is úgy tűnik, olyasmi káromkodás lesz, mint a Varga bor...
Apropó, Varga, csak ez nem "Magyarország kedvenc pincészete", hanem a Gedeon Birtok Izsákról. Egy Kékfrankos rozét vettem múltkor 790 Ft-ért. Kellemes volt ilyen melegben jól behűtve. Ha most én is IWAS-score pontokat adnék, talán 4/5 lenne az ítélet.
Folytatom a "Vendégsében kóstoltam" sorozatot. Egy 2009-es Villinger Felső-Magyarországi Cserszegi Fűszerest (száraz tájbor) ittam. A szép címkével ellentétben a bor komoly csalódás volt. Nem került pénzembe, ezért nem bánkódom különösebben. Az Agria Vino Kft. (Eger) terméke. Az internettel sem tudtam kideríteni az árát, de nincs az a kevés pénz, amit kiadnék érte. Persze, ha annyiba kerül, mint a Koccintós, akkor lehet, hogy megéri. :-) [A Koccintóst nem ismerem, de az ára alapján nem (csak) szőlőléből készül.] Halvány szalmasárga, nagyon gyenge gyümölcsös illat (nem is tipikus CsF) és íz. Az alkohol egyértelműen kilóg (a korty elejétől a végéig, bár csak 12%), a savakból csak kissé van több a kelleténél (a minőségük valószínűleg a MLF miatt jónak mondható – a bor egyetlen erénye). Valóban száraz érzetű, a jelölés tehát helyes a címkén. Vízízű, aromaszegény bor. IWAS-score 1/5 (nagyon rossz vétel, min. 500 Ft-os árat feltételezve).
Szeremley Pinot Noir 2006. A hátcímke szerint "A fajtára jellemző finom fűszeressége édes kerekséggel kiegészülve kedves melegséget áraszt. Illatában fahéj és szegfűszeg, ízében feketeszeder és tökéletesen érett piros gyümölcsök dominálnak. Példásan barátságos Pinot Noir. Télen kandalló mellett, nyáron kerti lakban ideális! Kedvence a kacsa és a liba, de általában szereti a fűszeres sülteket, a szárnyasokat és a paradicsomos ételeket is, sőt a gombától és az egzotikusabb ínyencségektől sem idegenkedik." AM a best buy sorban említi eképp: "Évek óta a legolcsóbb tanszer pinot-leckékhez. Világos szín, barnába hajló karima, egyrétegű korona. Az illat példásan pinot-s, és inkább érdekes, mint szép, de én szeretem. Eperdzsem, gomba, avar, algopyrin. Kóstolva húsos, jó savakkal, alig közepes testtel, lyuk vagy lendületvesztés nélkül. Ízében eper és cseresznye némi matt fanyarsággal keretezve. A tannin finom szemcséjű, érett, nem húz, csak finoman masszíroz. A lecsengés hosszú, és tisztán hagyja a szájat. Természetes, jól elkészített bor, aminek riasztó gyorsasággal lehet a nyakára hágni. Aki már kifelé tart a karamellás-nugátos tanninos-tömény vörösökből, az a lábadozás részeként ezzel öblögessen. 6 pont" 13% alkoholt tartalmaz. Színe olyan, mint a Tricollisé (1815. hsz.), de világosabb árnyalatú, szinte áttetsző. Fürge mozgású. A fenti fűszereken kívül tőzegáfonya-lekvár, gomba és földes jegyek keverednek viszonylag intenzív illatában. Ízében részben friss cseresznye, részben aszalt meggy egy kis őrölt rozmaringgal fűszerezve. Érett, jól érezhető tanninok. Savai rendben vannak. Közepesen hosszú utóízében aszalt meggy és fekete tea. Harmonikus, szép, ételbarát, könnyen iható bor. 1850 Ft-ba került, IWAS-score 3/5 (korrekt ár), a MA 10-es skáláján szerintem 5 pont (a Tricollis 6-7). Ha van valakinek belőle, sokáig már ne várjon a bontással (szerintem most van a csúcson).
Nyári Szentgyörgyhegyi Szürkebarát 2007 vs Pálffy Köveskáli Szürkebarát 2007. Az ígért kézműves SzB összekóstolás. Látható, hogy azonos az évjárat, de a vulkanikus talaj és a borászati filozófia is. Alkoholtartalmuk is közel azonos: 14 és 14,5 százalék. Mindkettő ára az 1500-2000 Ft-os sávban van. A Nyári SzB 2007-ről nem találtam leírást a neten (sem a palackon). A Pálffy SzB hátcímkéje szerint: "A mesebeli szépségű Káli-medence évszázadok óta meghatározó szőlőfajtája a szürkebarát. Intenzív, mégis lágy karakterében szépen harmonizál az ásványos, vulkanikus talaj, az egyedi mikroklíma, a fajta és az érlelés jegyei." Kovács Antal leírásában: "Illatában lehengerlő ásványosság és a mellé társuló elegáns gyümölcsös aromajegyek játsszák a meghatározó szerepet. Kóstolva félszáraz érzetet kelt, finoman sós, figyelemreméltó ásványosság és lédús fehérhúsú gyümölcsök jelennek meg ízében. Kifejezetten telt, egyszerre illik rá a krémes és a sűrűszövésű jelző. Életteli savak és különleges vitalitás adnak lendületet a bornak. 11-12°C-on fogyasztva tartalmasabb fogások mellé kívánkozik kísérőként, így bátran ajánlom mártással kínált szárnyasokhoz, rusztikus sertésételekhez, valamint főtt marhahús mellé!" Végül arról, hogy én milyennek találtam eme borokat. Szép, karcsú üvegekbe töltötték le őket. A Pálffy címkéje nekem jobban tetszik, de ez ízlés dolga. Mindkét bort 4,5-5 cm-es, jó minőségű parafadugó zárja. Színük nagyon hasonló: a közepesnél sötétebb árnyalatú szalmasárga, minimális borostyán beütéssel (leheletnyivel jobban a Nyárinál). Az illatukban azonban már markáns a különbség, a Nyárié intenzívebb és komplexebb (akácvirág, maracuja, hárs, sósperec), a Pálffyé relatíve minerálisabb. Ízükben zöldalma, édes körte, fodormenta, sósság, enyhe olivás jellegű fanyarság (főleg a Nyáriban, egyes vörösborokra emlékeztetően – ami nem csoda, hiszen a SzB nem teljesen fehér fajta). Ízükben a fő különbség az említett "enyhe olivás jellegű fanyarság" mértékén kívül az, hogy a Pálffy egyértelműen édesebb érzetű (amit megfelelő adag jó minőségű sav ellensúlyoz), illetve van benne egy érdekes, libazsírt idéző ízkomponens is. Nálam "orrhosszal" nyert a Nyári, de a Pálffy SzB is szép munka. (Édesszájúaknak egyértelműen a Pálffyt ajánlom.) IWAS-score 4/5 (jó vétel) a Pálffynál, 5/5 (nagyon jó vétel) a Nyárinál. [Az igazság az, hogy több volt a különbség köztük egy "orrhossznál". Kegyetlen dolog ez az összekóstolás, mert egy jó bor (6 pontos), halványnak tűnik egy még jobb (7 pontos) mellett.]
