Kérlek csak egy ksi időt szánjál rá, hogy megpróbáld megérteni.
Egyébként:
"kimérhető, ha valami forog, így meg lehet határozni, hogy forog-e, függetlenül a környezetétől."
De mihez képest forog?????? Emiatt a kérdés miatt tépem a számat már egy teljes napja! És amihez képest forog, abban miért nincsen centrifuga hatás, hiszen arra is mondható, hogy forog a másikhoz képest? Miért az egyik forog és miért nem a másik??? Talán van valami abszolút vonatkozás amihez képest ?????
"Nem valamihez képest forog, hanem a forgás a test egy mozgás tulajdonsága."
Ez egy értelmetlen állítás. Mi az, hogy mozgás tulajdonság???
"De mi a fenéhez képest forog A henger, mikor nincs abszolút tér? "
A forgás nem relatív fogalom, bármennyire is annak szeretnéd beállítani. Például a gyorsulás sem relatív fogalom, arra sem érvényes a relativitás szimmetrikus volta. Ilyen a forgás is: kimérhető, ha valami forog, így meg lehet határozni, hogy forog-e, függetlenül a környezetétől. Nem valamihez képest forog, hanem a forgás a test egy mozgás tulajdonsága.
Vegyünk egy hengert az űrben, amiben víz van. Az A henger forog. A víz szétterül a fal mentén. Erre mondjuk, hogy centrifuga. Mellette egy másik henger áll mozdulatlanul. Abban a víz szépen eloszlik, és nincs feltapadva. Azt mondjuk nincs centrifugális hatás. Hipotetikusan tegyük fel, hogy csak ez a két henger létezik a mi ki Univerzumunkban El lehet egy ilyet képzelni? Igen. Miért ne? akkor menjünk tovább.
Nomármost A henger forog B-hez képest, B az A-hoz képest. A két forgás relatív. Miért van centrifuga az egyikben és miért nincs a másikban? Erre azt mondják, hogy azért mert az A henger forog, a másik nem.
De mi a fenéhez képest forog A henger, mikor nincs abszolút tér?
A másik hengerhez képest talán? Ha ezt mondod, akkor azt válaszolom, hogy de ez fordítva is igaz, még sincs a másikban centrifuga!
A kérdésemet tartom, hogy mihez képest forog az A henger, hogy benne van centrifuga, és a másik nem, így benne nincs?
Ezen törd a fejed, mert amig ezt nem érted meg addig nem tudok veled mit kezdeni.
(A dolgot azóta megvitattam már máshol és úgy vélem van eredmény. Ezzel szemben te valószínű még a problémát magát sem érted.)
Felesleges mindenféle mesterkélt elrendézeseket kitalálni, íme egy sokkal egyszerűbb: a bolondelmélet (rólad neveztem el, bocsi;) szerint mindegy, hogy a Föld forog a saját tengelye körül, vagy a világmindenség kering a mozdulatlan Föld körül. Az utóbbi esetben persze a körmozgás (kerületi) sebessége elég nagy lehet, a fénysebesség milló-mlliárd szorosa, az illető csillag távolságától függően. Ugyebár ezzel meg is cáfoltuk a specrel alaptételét, miszerint a fénysebességet nem lehet meghaladni.
"Hát ne haragudj, de én úgy olvastam Einstein könyvében, hogy az Ált.Rel tartalmazza, hogy "Minden vonatkoztatási rendszer egyenrangú a term. leírás szempontjából!""
Csak teljesen félreértetted. Arról van csak szó, hogy olyan leírási módot keresett, amely minden vonatkoztatási rendszerben alkalmazható. Arról viszont természetesen nincs szó, hogy a mennyiségek is egyformák lennének az egyes rendszerekben. A skalárok persze egyformák lesznek, de hogy azok milyen egyéb mennyiségek milyen kombinációjából hogyan adódnak, az rendszerfüggő lesz.
A fölösleges sértegetésnek semmi haszna itt. Ha rávezetsz, hogy esetleg miben tévedek, akkor annak őszintén állok elébe. Meg is fogok hajolni ahogyan azt meg kell tenni. Ennek ellenére a fölényeskedésnek semmi értelme, és soha nem tesz jót magának a tudománynak sem.
A Tehetetlenség törvényére is tudok válaszolni, de tudod mit? Nem fogok. Nézd meg a wiki-n ha kiváncsi vagy rá, mert esetleg nem tudod. Én is megtehetném és bemásolhatnám még akkor is, ha esetleg olyan kotnyeles lennék, hogy magamtól nem tudom, úgyhogy a leírással egyébként sem bizonyítanék semmit.
Tartom az eredeti kérdésemet. Két egymáshoz képest forgó, de azonos tengelyű tárcsa egy hipotetikusan rajuk kivül üres univerzumban. Az egyikben a tárcsához rövid spárgán kötött golyók a falhoz vannak nyomódva, a másikban meg csak úgy lebegnek valahol, és követik a tárcsa forgását. A két tárcsához rögzített vonatkoztatási rendszer az Általános Relativitás elmélet értelmében egyenértékű. Mivel magyarázza a falhoz tapadt golyós tárcsából megfigyelő személy a másik tárcsa forgását, egyszerre azzal, hogy a spárgán lógó golyók nem fognak végül felszorulni a tárcsa falára?
Hol hibázok? Miért hibázok ott?
Minden más piszkálódásra nincs szükségem. Előre is köszönöm a nem piszkálódást, és az esetleges választ.
"Ezért feltételezzük a gravitációs tér és a vonatkoztatási rendszer megfelelő gyorsulásának egyenértékűségét. Ez a feltevés általánosítja a relativitás elvét arra az esetre, amikor a vonatkoztatási rendszer egyenletesen gyorsul."
Hát ne haragudj, de én úgy olvastam Einstein könyvében, hogy az Ált.Rel tartalmazza, hogy "Minden vonatkoztatási rendszer egyenrangú a term. leírás szempontjából!"
Talán tévedek? Ha így lenne, akkor jelezze valaki, aki valóban ismeri és használja az Ált. Rel-t.
De most én magam is leellenőrzöm megint, csak éppen nincs nálam a könyv, úgyhogy a netre fog ez az ellenőrzés korlátozódni.
Egyébként a gondolatkísérletet pontosítottam, hogy kiélezzem a kérdés lényegét. Elolvashatod a fizikus topicban. (Kivettem minden lényegtelen részletet, beleértve a bolygót is. Pusztán két egymáshoz képest forgó tárcsa kell, meg két-két golyó lazán a tárcsák falázhoz kötve (hogy lötyöghessenek, mutatván, van-e valami erőhatás vagy nincs).
Szóval aki folytatná, azzal a fizikus topicban folytatom. Csak nem akarom, hogy két részre szakadjon a vita, mert akkor állandóan szinkronizálni kellene. Feltéve persze, hogy érdekel valakit az ügy. :)
Ezt ki mondta neked? Az áltrel a gravitáció elmélete, de miből gondolod, hogy ilyesmit állítana? A Galilei-féle relativitási elv (amelyet egyébként Newton mondott ki), szigorúan csak az inerciarendszerek egyenranguságát mondja ki, és ezen senki nem is változtatott azóta sem.
Most olvastam egy gondolatkísérletről a neten. "Newton vizes vödréről" van szó, amivel az abszolút teret.
fogunk egy vödröt, és beleöntünk vizet.
Ezután elkezdjük csavarni a vödröt egyenletes ütemben.
Először a vödör és a víz nincs egymáshoz képest nyugalomban, a víz mégsem vesz fel semmilyen homorú felszín alakot.
Másodszor a víz is elkezd forogni, és homorú lesz, de még mindíg van relatív forgási különbség a vödörhöz képest.
Harmadszor a vödör és a víz is egyenletesen fog forogni, azaz egymáshoz képest nem lesz forgási sebesség, a víz mégis homorú alakot ölt, mint ahogyan látni is szoktuk egy centrifugában.
Az első és a harmadik nincs relatív sebesség a vödör és a víz között, mégis az egyikben a vízfelszín sima, a másikban homorú (tölcsérszerű).
Newton szerint ez bizonyítja, hogy a víz "tudja", hogy forog az általa feltételezett abszolút térhez képest.
Szóval a kérdésem, hogyan lehet ezt a dilemmát feloldani úgy, hogy nem feltételezzük az abszolút teret. Vagy legalábbis kinek mi a véleménye erről?
ugyanúgy. és ugyanúgy fog egy év múlva is, mert pont ez a lényeg: a saját mércéje szerint a tudós éppolyan jó, mint a bolond. ezt lemérni csak eredményességgel lehet, de az egy fórumon nem működik. nem véletlen azonban, hogy egy építőmérnök sok pénzt keres, gézoo meg itt vergődik, pedig állítólag van egy gépe, ami megcáfolja a lendületmegmaradást.
röviden: dumálni ugyanúgy tud a fizikus is meg a varázsvesszős is. vizet találni viszont csak a fizikus tud.
végül is meg kell hagyni valamit a Teremtőnek is :) (övé a labda, nem lehet kihagyni a játékból)
föltételezem, elfogadott lehet az az elképzelés, hogy az ősrobbanáskor kb. egy olyan kaotikus folyamat zajlott le, mely "beállította" ezeket az egész világra jellemző állandókat.
ahány ősrobbanás, annyiféle világ.
lehet, hogy nem is csak a fő paraméterek változhatnak egy alapvetően előre meghatározott szövetű világegyetemben, hanem olyan világok jöhetnek létre, hogy az egyik fogalmai értelmezhetetlenek a másikban. és ez már számtalanszor megtörténhetett.
ahogy egy kemencében lehet kenyeret is sütni, meg akár megsemmisíteni valamit.
jó lenne tudni, hogy az időben ezek a kialakult minták változnak-e jelentősen, méginkább azt, hogy egy fejlett inteligencia képes lehet-e befolyásolni őket(persze csak valamilyen behatárolt területen), hogy a maga számára hasznosítsa az így átparaméterezett, átszerkesztett világot!
na, azt hiszem, most már nagyon kezdek off-ba átmenni, csakhát ezek a kérdések merültek fel bennem az eddigieknek köszönhetően.
