Ez a trópusi sáska gyönyörű. Kerestem még róla képeket az interneten. Magyar nevet is kerestem, de egyetlen magyar oldalon sem szerepel ez a faj. Ajánlanál weboldalakat, könyveket a magyarországi rovarok határozásához? Az utóbbi éjszakákon felfigyeltem egy számomra ismeretlen ciripelésre. Tegnap este sikerült is lefényképeznem a szöcskét. Rendkívül magas, folyamatos hangon ciripel.
De szép! Ezt nézd meg, ha már feketéről beszélünk: http://farm3.static.flickr.com/2283/2487549012_84bf12d0bf.jpg Naná, trópusi; Dictyophorus spumans.
A Te jószágodról viszont nem tudok mit mondani, azon kívül, hogy a színek a fejlődés során is változnak, illetve sok esetben fajon belül is vannak eltérések. Nem ritka, hogy a környezethez alkalmazkodik vele a sáska vagy szöcske, így egy üde réten zöld, s ugyanaz a faj egy száraz sziklagyepen szalamaszínű. Nem beszélve a vándorsáskák színváltozásáról, ami attól alakul ki, hogy sokan lesznek és megérintik egymást.
Köszönöm a válaszokat. Így most már biztosan tudom, hogy két nagytestű szöcskefaj szokott a kertünkben előfordulni. A leghangosabb ciripelés a zöld lombszöcskétől származik. Ma újra láttam azt a sáskát, amit néhány napja már megfigyeltem. Számomra nagyon különleges volt a színezete. Teljesen eltért a megszokott zöldes színű sásákáktól. A teste nagyrésze barna, de a szárnyai, a torának és a fejének a felső része fekete volt. Még sosem láttam sáskát, amelyen ilyen sok fekete szín lett volna. Sajnos csak ezt az ellenfényes képet sikerült készítenem róla.
A pikkelykére hasonlító jószág nem véletlenül hasnlít, rokon. Ctenolepisma lineata, magyar nevét nem tudom. A szöcs szerintem Phaneroptera nana, ahogy Te is gondolod. A sáskáról nem tudok nyilatkozni...
Aha! Utánaolvastam, most már látom, hogy legalább a ragacs és kosz dologban igazam volt, mert a lárva ragadós anyagot bocsát ki az egész testfelületén, amibe azután minden piszok megtapad.
No akkor szegényes rovartani ismereteimmel máskor nem fogok itt okoskodni, mert a jelek szerint egyik tippem sem volt helyes. Mondjuk annyira nem lep meg, mert már nagyon rég tanultam róluk, és annak a nagy részét is elfelejtettem :) Elnézésedet kérem, Syrphus!
Ez a zugpoloska-dolog mellbevágott. Nem hittem volna, hogy ez a rovar "gyárilag" ilyen.
A szöcske valóban Phaneroptera. Jellemző rájuk, hogy a hátsó szárnyuk jóval hosszabb, mint az első. A lombszöcskék sokkal robosztusabbak. A második egy pikkelyke (Zygentoma), de nem tudom melyik. A legalsó a szemetes zugpoloska (Reduvius personatus) lárvája. A sáskát nem tudom.
Én ismerek egy rovart ezüstös ősrovar néven, de az kisebb és ezüstösebb színű. Nem tudom, hogy milyen rokonai élnek Magyarországon. A szöcskét régebben zöld lombszöcskének gondoltam, de aztán egy könyvben láttam egy szöcskét pontozott repülőszöcske (Phaneroptera nana) néven, amelyre szerintem jobban hasonlít. És megfigyeltem, hogy ez a szöcske nagyon jól repül. De ha az interneten keresek képet Tettigonia viridissima néven, akkor az én képemhez hasonló szöcskék jönnek. De a kertben szoktam látni egy jóval nagyobb szöcskét is, amely hangosan ciripel, és olyan hangja van, mint amilyen egy hangfelvételen van zöld lombszöcske néven. De egyértelműen még nem sikerült kiderítenem, hogy ez a szöcske a két faj közül melyik.
Ezekben a fajokban is szeretnék segítséget kérni. A szöcske nagyon éles, rövid recsegő hangot ad, úgy, hogy a szárnyait egy nagyon kicsit megemeli. A hosszúcsápú rovar nagyon gyorsan fut. A legalsóhoz hasonlót még sohasem láttam. Lassan lépkedett a falon.
Szívesen! Ha hozol még képet, amin látni kicsit jobban, akkor próbálkozunk tovább. :-) Ami lényeges a légivadászoknál, hogy a potroha végig látszódjon, lehetőleg éles is legyen a kép, mert annak a mintázata fontos, ill. a tor csíkozása is. A magyar sajnos nem különbözteti meg a köznyelvben őket, de ugye kétfelé lehet osztani a rendet, az egyik alrend az Anisoptera (lásd: http://www.geolution.nl/dieren/Insecten/Anisoptera.jpg ), az egyenlőtlen szárnyú sz., a másik alrend meg a Zygoptera (lásd: http://www.geolution.nl/dieren/Insecten/Zygoptera.jpg) , egyenlő szárnyú sz. A különbséget amatőr szemmel is nagyon könnyen ki lehet szúrni: a pihenő egyenlő szárnyú összecsukja a szárnyát a potroha felett (http://www.bentler.us/eastern-washington/insects/blue-damselfly.jpg ) , a pihenő egyenlőtlen szárnyú meg széttárva tartja (http://bigsnest.members.sonic.net/Pond/dragons/flame4website.jpg). A légivadászok az egyenlő szárnyúakba tartoznak, az ő testük karcsúbb, a szemeik távolabb ülnek egymástól, a fej két szélén, majdnem "kocsányon" lógnak (http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/fa/Damselfly_2.jpg) . A vaskos testű szitakötő, aminek a feje szinte csak a két majdnem összeérő szemből áll (http://farm4.static.flickr.com/3434/3735750790_e3314c7407.jpg), az egyenlőtlen szárnyú lesz, ilyenek pl. az acsák. Van persze egy rakás különbség még, de első blikkre bőven elég ennyit látni. Ha ezeket tudod, már tudsz az alrendeken belül keresgélni. :-) Van magyar szitakötős oldal is: http://szitakotok.hu/
A szitakötőt Ákos lőtte, de nekem lenne fontosabb a meghatározás. Egy képet küldött, aztán telefonáltam neki -éppen azért amit Te is említettél-, hogy küldjön más beállítást is a határozáshoz. Életemben először próbáltam szitakötőt azonosítani, úgyhogy örülök, hogy legalábbb a légivadászt eltaláltam (az első kép alapján!:). Köszi a segítséget!
Ebből viszont semmit se tudok kitalálni, már azon kívül, amit magad is tudsz. Szitakötőknél (is) érdemes egészalakos képet csinálni, ami minél élesebb részleteiben is. Legjobb, ha a rendőrségi fotókhoz hasonlóan több oldalról készül kép, hisz ha valaki nem ismeri az adott állatkát s szeretné megtudni, kit látott, szükség lehet olyan bélyegekre is, amik egész hülye helyekre nőnek rá a jószágokra. :-)
A szép pirosseggű sáska egy jajgató rétisáska, Stenobothrus lineatus, gyönyörűséges jószág!!! Az alsó meg egy kékszárnyú sáska gyerek, Oedipoda caerulescens szerintem legalábbis. :-)
tke kollégához kapcsolódóan, ugyan az a szitakötő csak más nézőpontból. Múlthéten fotóztuk az Alföldön, Szarvas közelében egy csatorna mellett. Előre is köszönöm a segítséget, hogy pontosan "mivel" is álltunk szemben :)
A második képen a szár színe egész érdekes lett :O
Kössz! Ha tudom megszerzem! Azért én kevesebbet vártam, mert tényleg nehéz ennyiből határozgatni, érdekesek. Ja igen, nekem a Simon növényhatározó is elég, a nagyobb, nincs 2,5 kiló, de azért hosszabb túrára ez is megerőltető hátizsákban vinni egyebek mellett. Sajnos ilyen fonákfényképezésre nincs jó fényképezőm, csak esetleg helyben vagy magammal vitt zuzmókat, amiket persze nem kellene :/ határozhatnám Kössz a tapasztalati tippet is :)
Hát, legjobb lenne megszerezned a könyvet :-) Közben megnéztem, a Nemzeti Tankönyvkiadó nyomta, nekem 2003-as kiadás van meg. >800 oldal, 4500 pénz volt. Monjuk nem az a könyv, amit az ember magával visz kirándulni, ha csak nem valami speciális súlyemelő teljesítménytúrára megy. :-)))) Mivel nem vagyok zuzmász (vagy hogy is nevezzük ezt a szakmát :-)), így csak felületes ötletem van, abból, ami látszik a képeken. Természetesen egy csomó jellegzetességet nem lehet látni, pl. a leveles/bokros zuzmó fonák oldalát, stb.
Az első szerintem Pseudevernia furfuracea, duzzadt tányérzuzmó, de minden bizonnyal valamely Pseudovernia-faj. A második egy Evernia-fajnak tűnik, képből nem jutok messzebb. Az utolsó kettő tuti valamelyik Cladonia-faj, ezek a rénszarvaszuzmók.
Egyet viszont tapasztalatilag tudok: a sárga falizuzmó (Xanthoria parietina) UV fényben sötétpiros, de nem tudom, miért. :-)
