"Az EÉVB vagy ETCS berendezéssel felszerelt mozdonnyal továbbított nem személyszállító vonatoknál, ha a mozdonyvezető mellett vonali tolatásvezető vagy második figyelésre kötelezett dolgozó nem teljesít szolgálatot, a mozdonyvezetőt értesíteni kell arról, hogy a vonatbefolyásoló berendezést kapcsolja tolatási üzemmódba."
Vasútőr nem mondott olyat, hogy a térközbiztosító berendezés használhatatlansága miatt ment iránnyal szemben. Persze, ha tényleg használhatatlan a berendezés, akkor igazad van: ha nincs 2. ember (ami elvileg csak nem személyszállító vonatoknál lehet), akkor valóban át kell kapcsolni tolatóba.
A fékút fele viszont megvan, így ha a második kijáraton még vörös van, akkor az első kijáraton gond nélkül tudsz menni 40-el, két sárgával. Befelé más a helyzet, mert a hárosi/alberti első bejárattól nem minden vágányra van meg a fékút fele, így ilyenkor csak akkor jön meg a szabad fény az első bejáratra, ha a másodikon is meg tud jönni (könnyen belátható, hogy ez forgalmilag nem előnyös). Ha az első bejáraton lenne számos tábla, akkor viszont jöhetne két sárgával...
Urak, Kelenföld páratlan oldalán a kijárati jelzők után nincs meg a fékút a második kijárati jelzőkig. Akkor az első kijárati jelzőkön miért nincs kis táblácska, ami jelzi a távolságot?
A hívásfeloldó (a két szabad térközzel) itt csak egy biztonságkritikus eset megfontolásának jellemző példája. Meghaladása után fel szabad gyorsulni MAX sebességre, még legrosszabb esetben is előjelzett Megállj! várható; lehetőség van a biztos tájékozódásra és cselekvésre. Elméletben! Mert mi is van, ha éppen "rövid térköz"-ös az érintett szakasz, mint pl. Szolnok környékén? Mire a vonat igazán felgyorsulhatna, az ívben máris előtünik a következő térközjelző (sárga, irgum-burgum!) és kisvártatva maga a "Megállj!" is! Naprakész helyismerettel bíró, fizikai és szellemi kondíciója teljében leledző mozdonyvezető mindent tökéletesen észlel, befékez, megáll. (Ha az ideális kondihoz képest hibádzik nála egysmás, akkor meg mi is az állapot? Nyugtasson meg valaki!)
Szeretném megnyugtatni, hogy nem "egy sárga" lesz azon a térközjelzőn.
a rendszereink még nem nőttek fel a robotika klasszikus 3 törvényéig!
Még jó! Asimov nem egy novellájában boncolgatta, hogy szegények pozitronagyában hogy tekerednek az áramkörök, hogy megpróbálják összepasszítani őket :)
Pl. az egymást követő vonatokat indítását úgy kell megtervezni, hogy szabályszerű haladásuk esetén a nyílt pályán biztosan ne történjen utolérés; Nekem ezt fellengzősen úgy tanították, hogy időben, vagy térben kell szeparálni.
Egy valamirevaló számítógépes forgalomvezérlő rendszernek... Nem forgalomvezérlő számítógépről beszélünk, hanem biztosítóberendezést kezelő rendszerekről. Van közeledés, de még fényévekre vagyunk itthon ettől.
A hívásfeloldó... Hogy jön ez ide? Hívóval járt ki a vonat? Hol volt ez leírva? De ha így is lett volna: a 2 térköz szabadsága akkor is játszott volna. De mivel a 2.-ban ott volt a rónázó, hogy lett volna HiF? Tudom, a hiánya az mv.-t most se érdekelte volna, mint Pilisnél.
...hogy ne fogadja el ellenvetés nélkül egy közeli jelző előtt megállt vonat után rövid térközre az újabb vonat indítását. (Miként egy jó szolgálattevőtől is!) Erre pedig azt mondanám, hogy nehezített kezelésnél (ahol külön ablakban ORDÍT a monitor a lehetséges ellenőrzések elvégzéséről!) sikerült nyitott sorompóra hívózni. Itt mit kellett volna még tennie a "hülye" számítógépnek? Meghúznia a bakter fülét? Vagy kimenni és kiszólnia a sorompóba, hogy autósok vigyázzatok legalább ti, mert a bakter nincs a helyzet magaslatán? Vagy mit akarunk elvárni a géptől, amit magunk se tartunk be?
...gy jó számítógépes forgalomvezérlő rendszernél nem is kell, mert a biztonsági szoftver eleve nem engedhet meg potenciálisan vészterhes kajánkodást. A tétel igaz. LZB-nél kiiktatjuk az mv-t a rendszerből. -1 emberi hiba. A bakter még mindig ott van ... Azért vigyázzunk, mert a rendszereink még nem nőttek fel a robotika klasszikus 3 törvényéig!
A számítógépes forgalomvezérlésnél alapvető követelményként illik lekezelni a rendszer hatáskörzetében mozgó vonatok egymás menetére gyakorolt hatását: elvárható, hogy ne fogadja el ellenvetés nélkül egy közeli jelző előtt megállt vonat után rövid térközre az újabb vonat indítását. Legyünk precízek, ahogy kérni/írni szoktam! Számítógépes felülvezérlés, nem forgalomvezérlés. A számítógép itt egy betűvel se tesz többet, mint meghosszabbítja a bakter kezét. (egy kivétellel, a D55-nél megvalósított ÖJÜ funkció) A biztosítóberendezés pedig lehetővé teszi azon kezeléseket, amiket a bakter kiadott. Innentől kezdve a berendezést leképező számítógépes rendszernek is lehetővé kell tennie azon kezeléseket, amiket nélküle is el lehet végezni.
...a számítógépes vezérlő rendszer sem! Ugye, ha simán a D70-en nyomták volna a vágányutat, akkor semmi baj nem lett volna? Ráadásul a számítógép a rónázó előtti jelzőt "kezelte", ami egy D55-t. A D70 kijárati vágányútjára semmilyen hatással nincs. Légy precíz, ha bírálsz, még ha burkoltan is!
"Hogy jön ide a hívásfeloldó? Hogy jön ide a számítógépes felülvezérlés?" ─ Kevesen figyeltek oda tanulmányaik során (vagy másféle iskolába jártak?), hogy a vonatközlekedés biztonsága ─ a pálya és a járművek műszaki alkalmassága után ─ mindenekelőtt a forgalomszervezés néhány alaptételének ismeretén és betartásán múlik. /Józan paraszti elmével is könnyen felfogható, egyszerű dolgokról van szó! Pl. az egymást követő vonatokat indítását úgy kell megtervezni, hogy szabályszerű haladásuk esetén a nyílt pályán biztosan ne történjen utolérés; a forgalomszabályozó( személye)k a rendelkezésre álló eszközökkel kötelesek a vonatok haladását figyelemmel kísérni; az állomások és a közlekedő vonatok személyzetét értesíteni kell a vonatforgalmat akadályozó, veszélyeztető körülményekről; a biztosítóberendezések és jelzők szolgáltatásait rendeltetésszerűen és szabályosan kell használni./ Egy valamirevaló számítógépes forgalomvezérlő rendszernek ezeket a biztonsági alaptételeket alkalmazva kell működnie. (Kivéve a gyevi bírót: ha valamilyen okból a felügyelő ember veszi markába a gyeplőt.) A hívásfeloldó (a két szabad térközzel) itt csak egy biztonságkritikus eset megfontolásának jellemző példája. Meghaladása után fel szabad gyorsulni MAX sebességre, még legrosszabb esetben is előjelzett Megállj! várható; lehetőség van a biztos tájékozódásra és cselekvésre. Elméletben! Mert mi is van, ha éppen "rövid térköz"-ös az érintett szakasz, mint pl. Szolnok környékén? Mire a vonat igazán felgyorsulhatna, az ívben máris előtünik a következő térközjelző (sárga, irgum-burgum!) és kisvártatva maga a "Megállj!" is! Naprakész helyismerettel bíró, fizikai és szellemi kondíciója teljében leledző mozdonyvezető mindent tökéletesen észlel, befékez, megáll. (Ha az ideális kondihoz képest hibádzik nála egysmás, akkor meg mi is az állapot? Nyugtasson meg valaki!) A fékek csikorgatása, sínek köszörülése helyett nem lenne elegánsabb az indítással megvárni, míg valóban biztonságos távolságra eldöcög az a fránya elől haladó vonat? (Menetközben úgysem lehet, de nem is kell megelőzni! Persze megértem, vágányhiány. Mint 1970. óta mindig.)
A számítógépes forgalomvezérlésnél alapvető követelményként illik lekezelni a rendszer hatáskörzetében mozgó vonatok egymás menetére gyakorolt hatását: elvárható, hogy ne fogadja el ellenvetés nélkül egy közeli jelző előtt megállt vonat után rövid térközre az újabb vonat indítását. (Miként egy jó szolgálattevőtől is!) A biztosítóberendezési konstrukciók és a művileg kikényszerített mozdonyvezetői éberség együtt sem igazán képesek a forgalomirányítás biztonságkritikus helyzetekben elvárható szakmai gondosságát (előrelátását?, fantáziáját?) utólag, teljes sikerrel pótolni; egy jó számítógépes forgalomvezérlő rendszernél nem is kell, mert a biztonsági szoftver eleve nem engedhet meg potenciálisan vészterhes kajánkodást. (Sajnos, ez sem mindig maga a tökély: jórészt a megrendelő akaratán múlik, milyen szemlélet uralja a szoftvert /is/.) Ez a belátható derűs vasúti jövő!
"Ha /egyébként joggal!/ feltételezhetett volna valamit: hogy a számítógéppel felülvezérelt(!) forgalomirányítás nem fogja rövid térközre utánaengedni egy fékútnyira megállt másik vonatnak!"
Hogy micsoda????
"Csakhogy ─ ez a baj! ─ a motorvezető nem is figyelt fel erre a rövidke térközre! A szakma nagyobb dicsőségére: a forgalmi szolgálat és a számítógépes vezérlő rendszer sem! (Emlékeztetőül: miért követelmény a két szabad térköz a "Hívójelzés feloldása" kivezérléséhez?)"
Mit beszélsz össze-vissza? Hogy jön ide a hívásfeloldó? Hogy jön ide a számítógépes felülvezérlés?
"...a kettő sárga jelzési kép mellett miért is gyorsított fel 75km/h sebességre?! Netán feltételezett valamit?" ─ Mint 1116 282-3 Olvtárs nagyon helyesen megjegyezte, ha semmi más akadálya nincs és a biztonsági berendezés nem gátolja, egy késve indult vonat miért ne próbálná a késést valamelyest csökkenteni? Normális ─ a vonalra érvényes általános fékútnál /itt 1000(?) m-nél/ hosszabb ─ térköz végére egy Bz szerelvénnyel bőven le tudna akár 0-ra is fékezni, ha muszáj! Ha /egyébként joggal!/ feltételezhetett volna valamit: hogy a számítógéppel felülvezérelt(!) forgalomirányítás nem fogja rövid térközre utánaengedni egy fékútnyira megállt másik vonatnak! Csakhogy ─ ez a baj! ─ a motorvezető nem is figyelt fel erre a rövidke térközre! A szakma nagyobb dicsőségére: a forgalmi szolgálat és a számítógépes vezérlő rendszer sem! (Emlékeztetőül: miért követelmény a két szabad térköz a "Hívójelzés feloldása" kivezérléséhez?)
Bocsánat, már előre gondolkodtam. A mondat helyesen:
A Kj-n SS van. Azt jelenti, hogy 40-nel érkezhet a Kj-hoz, 40-nel haladhat a Kj. utáni váltókon és 40-nel kell érkeznie a következő főjelzőhöz meg kell tudnia állni a következő főjelző előtt (ha nem változik a jelzési kép)
A lezárt KBSz jelentés szerint "A 663+67 számú szelvényben a 35731 számú vonat kb. 60 km/h sebességgel ráütközött az előtte "megállj" jelzés miatt az "N" fedező jelzőnél álló 3351 számú, ....."
Arra a kérdésre még mindig nem kaptunk választ, hogy a kettő sárga jelzési kép mellett miért is gyorsított fel 75km/h sebességre?!
Ez miért is kérdés?
A Kj-n SS van. Azt jelenti, hogy 40-nel érkezhet a Kj-hoz, 40-nel haladhat a Kj. utáni váltókon és 40-nel kell érkeznie a következő főjelzőhöz. Hogy az utolsó vonat által érintett váltó és az AT 669 között mekkora sebességgel megy, ha az AT 669 előtt megáll, senkinek semmi köze hozzá (ha más sebességet pl. pálya, lassújel, jármű,) betartott.
Adott egy 4 dobozos Szili, tehát nem nyomáskapcsolós VB-vel szerelt. SS kijárat és normál térköztávolság esetén végig 40-nel mégy a következő, 1,5-2km-re levő térközjelzőig? Én biztosan nem!
Segítek megérteni. A topictárs azt a problémát vázolja fel, amikor iránnyal szemben, azaz sötét térközjelzőkre közlekedünk, tehát a vonat végéből látnunk kell világító jelzőket. Ilyen eset akkor fordul elő leggyakrabban, amikor elakad a menetirányváltás valahol az állomásközben.
Ööö, valamit félreértesz. Nem az iránynak, hanem a vonatnak háttal álló jelzőkről beszélek. Tehát iránnyal szemben végighalad egy vonat, és a vonatnak háttal álló jelzők lesznek egymás után V-S-V-S-V-S-stb. jelzésűek.
Az adott eset vizsgálati jegyzőkönyvéből csak egy mondatot ragadtál ki. Lássuk a szövegkörnyezetet is:
Arra a kérdésre még mindig nem kaptunk választ, hogy a kettő sárga jelzési kép mellett miért is gyorsított fel 75km/h sebességre?! Netán feltételezett valamit?
Valami rémlik. Viszont akkor valaki vezesse le érintkezőről érintkezőre, hogy miért jöhet meg ismét a szabad. Nincs madzag rajzom és utálom a piktogrammokat is.
Hallotad most aruzsi kollégátol is, meg az én hajdani emlékeimböl, hogy a háttal levö jelzöknek sötéteknek kell lenniük, (azaz se nem vörös, se nem más szinü nem igen lehet - ha rendben van a dolog - más meg nem érdekes.)
Nem értek a biztberhez, viszont emlékszem rá, hogy tavaly ebben a topicban levezettük, hogy csak minden második térközjelző lesz vörös ebben az esetben. És amúgy láttam már a vonat hátuljából háttal álló, sárga térközjelzőt. Megindokolni nem tudom, de örülnék, ha valaki hozzáértő megtenné. :-)
A helytelen irányban állók sötétek. Ez nem volt kérdés (remélem!). Kivétel: Lőrinc-Vecsés AT170, ami csak térköznek látszik. Valójában egy valódi centralizált blokk.
