Érdekes dolgokat vettem észre a vonali számozásban. A KÖFE szakasz kiosztása ilyen alapon megy. Páros oldalon 00x-től indulunk az állomástól elfelé és 90x-szel a páros oldalon. A vágány szakaszok számozása is valami ilyenszerű, azaz tartományokra van osztva egy-egy nagyobb állomás, ahol 401-es a személy I. vágány, majd 30x, 50x a VP és 20x a páros oldal. (eddig ennyi elég volt a hosszú állomásokra)
Tehát: Bal és jobb vágány helyett Gleis1 és Gleis2 van. Az ábra Gleis feliratú vége a kezdőpont, a másik a végpont. Ez a nyílt vonalat ábrázolja, azaz két állomás között a vágányszámozást.
Vágányszámozás és vágányfelosztás állomásokon. Az alapeset az első ábra, pl. Eisenstadt.
A 2. ábra szerinti felosztásra a biztosítóberendezés sajátosságai miatt van szükség (szó szerint ez van az utasításban). Ilyen felosztású Meidling, Wiener Neustadt.
Peronkiosztás pluszban csonkavágánynal - hogy megelőzzünk pár felesleges kérdést :).
Példa: Wiener neustadban a soproni induló majd mindig a csonka 21. Azaz a végpont felöl levő első csonka.
Jobb és bal vágány sincs (ezt csak itt használom, hogy egyértelmű legyen).
Leírtam már, hogy:
-ha a kezdőpontban állsz (amit a Streckenlistából tudsz meg, hogy melyik egy vonal kezdőpontja) és a végpont felé nézel, akkor:
a,: egyvágányú pályán az átmenő fővágány MINDIG az 1-es vágány
b,: kétvágányú pályán az a bal kezed felé eső vágány MINDIG az 1-es vágány, a jobb kezed felé eső pedig MINDIG a 2-es vágány.
c,: 2x2 vágányos pályán a szitu ua., mint a sima kétvágányosnál, a két átmenő fővágány számozás külön kezezelndő és nem folytonosan.
- mind a 3 esetben a továbbiakban a bal kezed felől vannak a páratlan vágányok, a jobb kezed felől a pedig páros vágányok.
- vannak kivételek (mint mindenhol): pl. Klederinben a vágányszámozás folyamatos az egyes vágánycsoportokban (3xx; 5xx; stb.), meg cs1014 is említett valamit.
>Jelzőtől indultunk, megfutottuk a vágányok számozását, mert a jelzők ezek szerint vannak számozva és most ismét a jelzőknél vagyunk. Tudom, olvastam az egészet. De az a lényeg, hogy ez a vágányszámozás, amiről szó van, ez csak a jelzőket, mozdonyvezetőket érinti, meg a bizberrel foglalkozókat, utasokat nem. Ők egy másik számozást látnak, aminek köze sincs ahhoz, amiről itt beszélünk.
>Még mindig nem kezdtünk semmit a vágány tengely ugrásos állomással Persze, azokat külön meg kell tanulni, vagy kell hozzá papír, amiben benne van, mese nincs. Aki ezt tagadja, hazudik.
>Helyismeret (itthon vonalismeret) igen is kell Inkább csak a speciális helyekre, amiket említettél is, a legtöbb állomást helyismeret nélkül is le tudod képezni azonnal.
Figyelj, amiről szó van, a jelzők számozása... Tévedsz. Jelzőtől indultunk, megfutottuk a vágányok számozását, mert a jelzők ezek szerint vannak számozva és most ismét a jelzőknél vagyunk. Ettől még alakul a dolog, csak továbbra se annyira evidens, mint ahogy itt elhangzott eddig. Mindent meg lehet tanul, mindent meg lehet szokni, csak nem biztos, hogy az a legjobb és a legüdvözítőbb. Főleg ha nem csak a vezetőállásból látom a világot. És most csak és kizárólag úgy látjuk. Max. a kocsi oldalablakából, utasként.
Vannak sejtéseim saját szakmámra vonatkozóan is, de az már csak sejtés, mégpedig abból, ahogy az itteni német alapú berendezések települnek.
Még mindig nem kezdtünk semmit a vágány tengely ugrásos állomással, mint pl. talán Semmering és Breitenstein, ahol a vágánytengely ugrás miatt irányfüggővé válik az átmenő fővágány és így az összes többi, ebből származtatott vágány.
Helyismeret (itthon vonalismeret) igen is kell, bár ezt már régen megkaptam, hogy minek. Nagyon hamar meglepetés tud érni valakit, aki legelőször jár olyan helyen, ahol vannak "trükkök". Ennek ellenére itthon is kezd terjedni, hogy nem kell vonalismeret. Hát ... erre Cegléd ILTIS berendezését hoznám fel az építés alatt, amikor Z-S volt a jelzőn és az "újonc" (ezen az átépítés alatt lévő állomáson) mv.-k máris vágták be a gyorsféket, mert a másikon jött szembe a vonat. Pedig csak tudni kellett volna, hogy a MÁV rendszere nem ad irány jelzést, ellenben sebességértéket ad meg, aminek SEMMI köze a vágányútban (esetleg nem) létező váltók állásához.
A szakmában is elkezdett dívni az a nézet, hogy bárki el tud hárítani bármilyen berendezés hibát, ha készenlétben dolgozik adott szakaszon. Még azon is, amin sose volt és nincs olyan berendezésük. Hát egy fitty fenét! Itt is KELL a helyismeret, ami itt még berendezés ismeretet is jelent.
A Südbahn jelenlegi kezdőpontja Wien Meidling az 1-as bal és 2-es jobb átmenő főgágánnyal. Akkor most az átmenő fővágány az 1. vagy a 0. vágány? Magyarul: van a két átmenő, amit átmenő bal és átmenő jobbnak hívnak. Ezektől balra és jobbra vannak a csak páratlan és a csak páros vágányok?
Figyelj, amiről szó van, a jelzők számozása, azzal az utas nem találkozik sehol, nem is érdekli, semmi köze hozzá. Nincs is kitáblázva, mert nem is kell kitáblázni. Nálunk a vágányszám ugyanaz utasnak, mozdonyvezetőnek, Ausztriában gyakorlatilag soha.
Ha ezt megérted, onnét kezdve máris tisztább az egész.
>Nah, akkor most tételezzük fel, hogy totál helyismeret nélkül leszórnak Téged mondjuk a Tauernre. Ott is egy XY. állomására.
A mozdonyvezetőt nem szokás "leszórni" csak úgy egy állomásra. Ő oda jellemzően a vonattal érkezik :-) És akkor máris egyértelmű, hogy melyik vágány melyik.
"Ott meg minden a fővonalra van felfűzve, menet közben, százhatvannal is, meg táblák nélkül is egyértelmű, hol jársz."
Én nem így látom, de biztos bennem van a hiba, hogy nem járok arra, és innen a fórumról olvasva totális katyvasznak tűnik az egész.
Jah, és a magyarról egy szót nem ejtettem, te rögtön felhozod Kelenföldet példának. Ahol mondjuk a 7. után jön a 10. ami nem hiszem hogy annyira megtévesztő lenne, ugyanis rendesen ki van táblázva az utazóközönség felé. A mozdonyvezetők esetében ez már más kérdés. De ezt annak idején amikor csinálták akkor baszták el. Most az egészet újraszámozni rengeteg meló lenne, ugyanis nem csak kívül kéne újraszámozni, hanem bent a forgalmiban a pulton is, a jelfogóban is, a bizt.ber. rajzokon is.
"Neki ehhez semmi köze, csak arra jó, hogy eltévedjen, mint az egyszeri vidéki, aki minduntalan kidugja a fejét a Blaha Lujza téri aluljáróból, hogy hol is van, és utolsónak találja meg a helyes kijáratot."
Valóban semmi köze, de te most itt arra a problémára világítottál rá, hogy az egységsugarú ember azért téved el, mert nincs érthetően kitáblázva, hogy mi, hol, merre és miért.
"Ott meg minden a fővonalra van felfűzve, menet közben, százhatvannal is, meg táblák nélkül is egyértelmű, hol jársz."
Nah, akkor most tételezzük fel, hogy totál helyismeret nélkül leszórnak Téged mondjuk a Tauernre. Ott is egy XY. állomására. Meg tudnád mondani elsőre, hogy mi hol merre miért, úgy hogy azt sem tudod, hogy a vonal honnan hova fut, milyen égtáj irányába/ból, melyik a bal, és melyik a jobb vágány? Most biztos azt fogod mondai, hogy igen, amit én nem fogok elhinni. Magyarországon is helyismeret nélkül nem lehet megmondani, hogy mi, hol, merre, miért, mert sokszor a vonalak kezdőpontja nem az, amit az ember elsőre gondol. Aztán ott van az a probléma, hogy a rendező és a személypályaudvar vágányai egymás után hogy számozódnak, na meg amikor annak idején kimaradt egy vágány az építkezésből, de a számozásnál beleszámolták. (lásd Kelenföld esete) Egyik ország számozási rendszere sem tökéletes. Egyiket sem kell isteníteni!
Mé' nem az? Itt minden állomás a valamikori felvételi épülettől számozott vágányokkal bír. Pl.: Győr 3-ról mész egy jelző, amiről senki sem tudja, hogy ki- vagy bejárati, aztán máris a 15. vágányon vagy, ami a sárga épülettől számítva a második, de tulajdonképp mégsem. Ott meg minden a fővonalra van felfűzve, menet közben, százhatvannal is, meg táblák nélkül is egyértelmű, hol jársz. A proliknak meg ott a peronszámozás, ami szépen ki van táblázva, és nem mint pl. Kelenföldön, ahol az egységsugarú nem érti, hogy a 8. után miért a 14. jön? Neki ehhez semmi köze, csak arra jó, hogy eltévedjen, mint az egyszeri vidéki, aki minduntalan kidugja a fejét a Blaha Lujza téri aluljáróból, hogy hol is van, és utolsónak találja meg a helyes kijáratot.
Dehogynem egyértelmű! Az nem egyértelmű, ahogy a helyszínt itt betűkkel körül- meg leírni próbáljuk, pláne, hogy aruzsi még kötöccködik is. Meg most már Te is. :-P :-)
Ha ő nem ad sebességjelzést, akkor mi? Után (balra) a vonal van,
A kanyar után van a főjelző, az általad betett képről nem látszik. (A jobb oldali főjelző mellett ami van "folt" a bal oldalon, az az ellenkező irányból egy Schutzsignál háta.) Az ad sebességjelzést. Addig pedig az előző főjelzőn kapott sebességgel, vagy a Schutzsignal továbbhaladást engedélyező jelzésével automatikusan max.40-re lehet gyorsítani, de számolni kell azzal, hogy a főjelzőn vörös van (hacsak előtte már nem kapott az mv. előző főjelzőn valami más előjelzést)
Akkor ezek szerint a 8. számú laikus vágány, ami a 4. (laikus) peronon van, az V. vágány, ami Ebenfurt érkező.
Igen.
Mellette a kérdéses jelző vágány a laikus 7. vágány, ami odaát a III. vágány és Ebenfurt induló, ha a képen lévő váltó balra terel.
Igen.
Jobbra a kérdéses "minek" jelző mellett Wiener Neustadt felé lehet menni (többek között).
Igen.
Mert ha attól átmenő, hogy valaki egyszerűen annak nevezi,...
Nem attól átmenő.
A Südbahn kiindulópontja Wien-Süd volt. Ez most megszűnt, a feladatait Wien Meidling vetet át. A Südbahn jelenlegi kezdőpontja Wien Meidling az 1-as bal és 2-es jobb átmenő főgágánnyal.
Megvan a kérdéses főjelző! A Franz-Reinelt-steig-i felüljáró előtt a kanyarban, ahogy írtad. Látszik a bing-en. A 8.-on egy teher haladt akkor éppen, ha É felé van Ebenfurt (elfordítottam a nézőpontot).
A cseh oldal se mond semmit az átmenőről. Hiányzik az eleje és a vége.
Sch503 jelző a 7. peron mellett. Ha ő nem ad sebességjelzést, akkor mi? Után (balra) a vonal van, már amennyire látni a légi képekből. A jobb felé menőnél tiszta, de a bal oldalinál nem. Vagy nem tudnak kijárni onnan? A Jetik a 8.-ra jönnek. a 7.-re egy S-bahn jött és Stockerau volt kiírva, ami nem ez az irány. Viszont most meg nem mondom, melyik irányból érkezett. Érdekes ...
Az Sch akármi, az Schutzsignal, nem főjelző. Az nem szab sosem irányt, sem sebességet, csak továbbhaladást tilt, vagy engedélyez.
Az 503-as vágány a 7. peron mellett van, és az 500-as vágánycsoportban fekszik. Azaz hosszanti irányban maga az állomás legalább 5 részre tagolódik, az 503 azt jelzi, hogy a - kezdőpont irányából közelítve - bal átmenő fővágánytól eggyel balra fekvő vágány ötödik szakaszánál tartasz az adott szolgálati helyen (Mat felől rendre 101 - 201 - 301 ... a sorrend, ez egy vágány folytatólagosan, de jelzési szempontból tagolva). Az Sch503R pedig azt mutatja meg, hogy Wr. Neustadt felé haladva az 503. vágányon fekvő Schutzsignalról van szó.
12-én volt egy utam Szombathelyre és vissza, aztán a vonat végéből néztem a pályát mindkét irányban, és nagy meglepődésemre tapasztaltam, hogy Tatától kifelé a jelzők 90%-nál ki vannak cserélve a vezérelhető balízok Siemens gyártmányúra. Illetve néhány helyen ha jól láttam újabb kiadású Ansaldo is van. arra is felfigyeltem, hogy szokásosan igényes munkát végeztek, mert egy csomó helyen nincs a vágánytengelyben rendesen a balíz. Amin meg totál ledöbbentem, hogy Tatabányától egészen Győrig qrva szarul világít az összes jelző. Az esetek többségében vagy alá van szabályozva a fényáram, vagy nincs fókuszban az izzó, vagy a káposztaföldre világít kifelé, ahelyett, hogy a mozdonyvezető felé. Hihetetlen, hogy nem lehet rendesen megcsinálni...
Az egyik képemen most már olyat vélek látni, hogy Sch501H, ami a laikus VI. vágánynál áll és Süd felé néz. Tehát a VI./átmenő ezen a szinten stimmel.
A váltó előtti jelző az Sch503"valami" (mert nem tudom kivenni a képről, hogy R lenne, bár asszociálok rá) a VII. laikus mentén van. A kérdéses jelző elnevezése nem látható a képemen.
Az átmenő fővágány után jön az 1.; 3.; 5. vágány? Tehát a az átmenő a 0. vagy már a 1. az átmenő?
A bing-es képeken még valamit nagyon építkeznek, de nekem úgy tűnik, hogy a VI. laikus vágány nem átmenő az én értelmezésemben.
Akkor ezek szerint a 8. számú laikus vágány, ami a 4. peronon van, az V. vágány, ami Ebenfurt érkező. Mellette a kérdéses jelző vágány a laikus 7. vágány, ami odaát a III. vágány és Ebenfurt induló, ha a képen lévő váltó balra terel. Jobbra a kérdéses "minek" jelző mellett Wiener Neustadt felé lehet menni (többek között). Így stimmel?
Na, most jön a kép visszanézése és a bing... (ellenőrzés, hogy a következő vágány tényleg átmenő fővágány, bár egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy az, amit én értek rajta, akkor pedig felesleges bing-eznem). Mert ha attól átmenő, hogy valaki egyszerűen annak nevezi, akkor nem sok köze lesz bármilyen szabály alapú besoroláshoz.
SV. Berlinben ilyen már nincs használatban, Hamburgban viszont még ilyenekkel megy az S-Bahn, úgy tudom. A lényege az, hogy bal oldalon a főjelző, jobb oldalon az előjelző, a lefelé mutató nyíl a csökkentett előjelzési távolságra utal.
