Ezek is fényórák, csak téridőben felrajzolva. Ezekről a tér-idő grafikonokról a sebesség is könnyedén leolvasható, amíg a te ábrázolásodnál ez nem egyértelmű. Minden fényjel 45 fokos, ami az állandó fénysebességet jelöli. Tudom, már írtam, de ez fontos. Ez az egyik alap. Ha mozog a fényóra, akkor a menetirányban levő tükör elfut a fényjel elöl. Ez pontosan azért van, mert a fény nem veszi fel a tükör sebességét. -pont úgy, ahogy egy közegben terjedő rezgésnél, de megigértem, hogy nem hozom fel az étert- Az elfutás miatt több idő kell a jelnek, hogy elérje a tükröt. A fényórákat alapul véve ez az oka annak, hogy a mozgó órák lassabban járnak. Igaz ugyan, hogy a hátsó tükör ráfut a jelre, de mint látható a rajzon, ez már nem tudja behozni a késést.
Az oda-vissza út c+v c-v sebességgel mindig tovább tart. Minél nagyobb a v, annál tovább. Ez általános iskolai feladat, nem nehéz utánnaszámolni.
"hogy jön ki a Lorentz kontrakció a kvantummechanikai valószínűség-sűrűséget megadó hullámok relativisztikus Doppler-eltolódásából. Arról én nem tehetek, hogy el sem olvassátok."
Jó vicc... _Relativisztikus_ képlettel számolsz, aztán tapsolsz hogy az eredmény is konform a specrellel. :-)
"Az más kérdés, hogy Lorentz esetleg hitt abban, hogy később majd valahogy Newton törvényeivel meg lehet magyarázni, miért húzódnak össze. De ez nem sikerült."
Már ezerszer levezettem képletekkel, hogy jön ki a Lorentz kontrakció a kvantummechanikai valószínűség-sűrűséget megadó hullámok relativisztikus Doppler-eltolódásából. Arról én nem tehetek, hogy el sem olvassátok.
"Olyan eseteket kell keresnünk, amelyek ellentmondásosak. Az pedig a körpályánál lesz."
Nem lesz - legfeljebb annak véled, mert bonyolult és elrontod. Aztán a hiba miatt ellentmondásnak látszik.
Specreles gondolatkísérlet nem lesz önellentmondásos, mert a Lorentz transzformáció sem az - ezt vagy el kell hinni a matematikusoknak, vagy elég sok matematikát kell tanulni... :-)
Ez nem fizika, hanem tiszta matematika. Ugyanaz ellentmondást keresni az ilyen gondolatkísérletekben, mint ellenpéldát találni bizonyított matematikai tételekre.
Az persze még lehetséges, hogy az önmagában ellentmondásmentes specrel nem jól működik, nem jól írja le a valóságot. De akkor az axiomarendszer az ami nem érvényes.
Axiomarendszeren belül maradva ellentmondást keresni - az nem túl praktikus.
"Einstein elmélete semmit nem tud erről mondani, amíg Lorentz tökéletes magyarázatot ad rá."
Más axiomákra építette fel ugyanazt a modellt. Természetesen az axiomákat ő sem vezette le valami másból, hiszen éppen azért axiomák. Lorentznél "összehúzódnak" a sebesség irányában a tárgyak. Ez axioma, nem következik semmiből hogy miért tesznek így. Az más kérdés, hogy Lorentz esetleg hitt abban, hogy később majd valahogy Newton törvényeivel meg lehet magyarázni, miért húzódnak össze. De ez nem sikerült. Ha sikerült volna, akkor valószínűleg a Lorentz elmélet lenne az általánosan használt változat.
Azonban enélkül Lorentz elmélete is egy axiomatikus elmélet amely új, a newtonitól eltérő axiomát is bevezet, meg Einsteiné is. Mivel Einsteiné kevesebb előfeltevéssel él és elegánsabb, az eredmények meg azonosak, Einsteinét használjuk.
Bocs de a te ábrádat nem néztem (abban itt egyetértettünk, hogy az idődilatációt jól szemlélteti a 58270-s ábra). Engem az alapmodell érdekelt, és nem fizikával foglalkozom, hanem logikával.
Lorentz még kevésbé magyarázza. Nála az idő- és hosszdilatáció (az éterben!) az axióma, Einsteinnél pedig a fénysebesség állandósága (amiből következik az idődilatáció bármely inerciarendszerben). Lorentz "magyarázata" sokkal kevésbé logikus, mint Einsteiné. Einstein egyszerű szimmetriaelvre épít, Lorentz-nek pedig feltételeznie kell egy kitüntetett étert és abban mindenféle furcsaság történését. Einsteinnek csak azt kell feltételeznie, hogy a fény egyetlen sebességgel tud haladni minden inerciarendszerben. Na melyik a szebb és a logikusabb?
Röviden és a részletek mellőzésével: két esemény között eltelt idő és a köztük levő térbeli távolság relatív: különböző inerciarendszerekben más és más. Ami a vonaton 1 másodperc valamely két esemény között, az az állomáson nem 1 másodperc ugyanazon két esemény között.
De Lorentz elméletén keresztül meg lehet próbálni. A keveredés pedig elkerülhetetlen.
Ezekből a próbálkozásokból láttunk már néhányat, totál félreértések lettek.
A gond az, hogy ezek a félreértések rögzülnek és a "már értem" benyomását keltik, pedig csak további keveredést okoz a fejekben.
(Volt olyan olvtársunk, aki arra a következtetésre jutott, hogy a hozzánk képest nagy sebességgel távolodó galakszisok csak plazma állapotban létezhetnek, mások meg csökönyösen ragaszkdnak a "fizikai változások" okaként a gyorsulásokat felemlegetni.)
Viszont közölt egy képletet, relatíve mozgó óra sebesség-korrekciós tényezőjének meghatározására.
Nem korrekciós képletet közölt ő, hanem a Lorentz-transzformáció levezetését egyszerű axiómákból. A Lorentz-transzformációnak speciális esete, hogy egy inerciarendszerből nézve minden hozzá képest mozgó objektumon lassabban telik az idő. Ez azt jelenti, hogy ha egy mozgó vonaton két egyhelyű esemény (pl. az egyik utas két pislogása) között 1 másodperc telik el, akkor (az inerciálisnak tekintett) állomáson ugyanezen két esemény között több, mint 1 másodperc telik el. Ez van, ezt kell szeretni.
'B' meg tudja mondani, hogy ő mozog? nem,semmiképp Meg tudja mondani, hogy 'A' mozog? igen, B A-t mozgónak méri Tud következtetni 'A' saját idejére? mérésekről van szó, nem következtetésekről Ha igen akkor mire fog rájönni? huh, mire?
Ezeket olyan nehéz megválaszolni? én próbálom, de úgy tűnik, megérteni nehéz
"miért olyan nagy gond megválaszolni, hogy mit lát mozgó 'B' 'A' fényóráját nézve"
Mert a "mit lát" típusú kérdések nem részei a specrelnek, ezért ki kell számolni a specrel szerint és utána bele kell kalkulálni, hogy ezek az információk mikor jutnak el egy adott pontba.
"'B' meg tudja mondani, hogy ő mozog?"
Ha egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, akkor nyilván nem.
"Meg tudja mondani, hogy 'A' mozog?"
A kettejük közötti sebességet ismeri, másmilyen sebesség nyilván nincs is, ha csak két rendszer van.
"Tud következtetni 'A' saját idejére? Ha igen akkor mire fog rájönni?"
Nyilván tud, és ha jól számol, akkor éppen azt kapja, amit A órája mutat :-) Nyilvánvalóan A órája B szerint lassabban jár, mint a sajátja.
De mint mmormota az (58278)-ban írta, a specrel nem fog a miértekre magyarázatot adni. De Lorentz elméletén keresztül meg lehet próbálni. A keveredés pedig elkerülhetetlen.
Pedig én csak azt írtam, hogy a két elmélet megkülönböztethetetlen egymástól. Ez pedig tény.
Ténynek tény (mármint az, hogy kísérleti úton a számszerű eredményekből nem különböztethető meg, viszont a két elmélet filozófiája nagyon is különböző). Sok félreértést okoz ha összekeverik a két elméletet, ezért célszerű hangsúlyozni, hogy melyikről beszélünk. (A mondanivalónk melyik elmélet szerint igaz.) Amikor arról beszélnek, hogy a mozgó rendszerben lelassulnak a folyamatok, beleértik azt is, hogy a másik renszerrel "történt" valami amitől fizikai változást szenvedtek az ottani órák, méterrudak. A spec.rel. szerint viszont a másik rendszerrel nem történt semmi, az egymáshozképest mozgó inerciarendszerekből vizsgálva a másikat csak az egyidejűségek relativitása miatt tapasztalhatjuk az idődilatáció és a hossz kontrakció jelenségét.
Ha csak egy fényóra lenne, akkor a piros vonalakat akármilyen dőléssel felvehetném. Akár vízszintesen is, ahogy a zöldeket. Kipróbálhatod, több gond is lesz vele. például minden páros másodperc hosszabb lesz, mint a páratlan.
Egyetlen helyes megoldás van, a fényjelekkel szinkronizált órák sora. Ezt köti ki Einstein is mérési utasításként. Igazából nincs is más értelmes megoldás.
Ekkor az órák menetirányban késni fognak. Ez az oka annak, hogy a dolog szimmetrikus., és így mindkét fél a másik óráit méri lassabb járásúnak.
-itt ismét leírom, közvetlen, egymás mellett elhaladó órákról van szó, nem távoli összehasonlításról-
