Peronoszpóra? Ha nem kukacos a hagyma, megeshet az is, pláne esős időben. Nekem is olyan, de mindjárt elfogy az egész ágyás újhagymaként, így nem foglalkozom már vele, nem permetezem.
Volt eső, de a szél miatt a föld teteje tök száraz...Ha tudok csinálok képet...aszályosat a sok viharos után.. És ma tudtam meg szakkifejezést, szappanos a föld. Alul összeragad, a teteje mint a kő olyan kemény. Sopron környékén égszakadás van, lehet hogy ebből mi is kapunk...
Lefényképeztem a hagymámat. Ilyen az egész állomány. Szárak lehajlanak, töredeznek és a hagymafejet is majdnem szét tudom kenni. Mint mondtam erre nem volt állóvíz, de esett rendesen. A dughagymák is szép kemény, egészségesek voltak. Így nem tudom miért van ez. :( A fokhagymáim viszont csodaszépek.
ok..elolvastam. De a levél sárgulásnak milyen oka lehet? illetve annak hogy elmarad a fejlődésben? Olyan területeken sem fejlődik ahol már 2 éve pihent a föld. sajnos a gaz be fogja lepni ha nem gyomirtok... A koktélra mit mondtok? úgy tom h a Champion jó a hagymára ..
Az apró hagyma is megnő, csak nem lesz akkora, mint a normás hagymából fejlődöstt.
A túl nagy hagymából nőtt, pedig nagyon valószínű, hogy felmagzik.
Ha letéped a szárát, nem fejlődik rendesen. Ez nem olyan, hogy újra hajt.
Van egyéves hagymatermesztés és két éves.
Az egyéves a ritkán vetett magból lesz felhasznáható méretű hagyma.
A kétévesnél, a sűrűn vetett magból dughagyma lesz, ezt dugják el következő évben.
Ha túltrágyázod, laza szövetű lesz, nem lesz elálló. A tápanyagozás segíti a növekedését, de vigyázni kell az adagolással.
A dughagymát hatfelé osztályozták. Legnagyobb a piklesz, azután következik az első, második, harmadik, negyedik osztályú dughagyma és végül a legkisebb, a zsiga (zsika). A makói kertész az első, második és harmadik osztályú dughagymát ültette el, a többit piacon eladta. A kifejezetten zöldhagyma termesztésre a piklesz a legjobb (nagy).
A vöröshagyma fajlagos tápanyagigénye és a terméssel kivont tápanyag
Újabb segítség kéne.... A kertemben tavaszi meg őszi hagymát is termelek, már vagy harmadik éve. Eddig nem volt gondom vele, dús zöldje volt meg szép fehér része. Az éven nem tom mi lelte csak tippelni tudok de félek h több probléma is van.
A leglátványosabb hogy vannak területek (össz. ca. 600 m2 a tenyészterület) ahol nagyon vékonykák ráadásul sárgul a végük. Még sosem fordult elő de találtam kukacos hagymákat is igaz nem sok helyen de sajnos vannak. Az októberben ültetettből még maradt de úgy felmagzik hogy szörnyű nézni is. és ezek sem fejlődnek borzalmas gyorsan. A márciusban ültetettnél fordul elő hogy elég nagy területen alig akar fejlődni. Az igazság az hogy az időjárás miatt nem nagyon lehetett gyomlálni ugyhogy arra (is) gondolok. Meg arra h tápanyaghiánya is lehet A talaj eléggé homokos felénk, tavaly volt műtrágyázva. Az éven pedig ott műtrágyáztam ahol tavaly ősszel ültettem. Ennek ellenére nem látok nagy fejlődést. Lövésem sincs h mi a gond.... Tegnap előtt egy Reldan-Champion+tápoldat koktéllal vertem végig...majd meglátjuk.... Valami tippetek van?
Bimbós kelt, korai káposztát, korai kelkáposztát és karfiolt ültettem. Általában 10-12 db-t mindenből. A karalábét még április utolsó felében kiültettem. Szép nagyok. Ilyen még sohasem volt ezidőtájt a 3 év alatt.
A viz már régen nem olyan mint nagyanyáink életében. Aztán ki tudja, hogy mi minden miatt változik a vizminőség már egy éven belül is. Forrald fel, az a biztosabb.
Látod ez érdekes, világéletemben nem forraltam a vizet pl a kovászos uborkához, még nagyanyám se. De tavaly egyetlen üveg sem sikerült, és azt mondták azért, mert nem forraltam a vizet.
Én vettem magot, aztán utánanéztem, hogy kell termeszteni. Hát olyan macerás számomra, hogy a magok a polcon maradtak. egyrészt csak második évben terem, másrészt tök vakon, ugyanis az egész növényt a bakhátban be kell temetni. Aztán második évtől nézegetni, hogy jó -e. Hát én nem akarom naponta kibontani az összes bakhátat, aztán meg visszatakargatbni, öreg avgyok én már bohócnak. :)
Sikerült most délelőtt kiültetni a káposztaféléket. 16 bimbós kel, 10 hagyományos zöld leveles kel és 8 Redbor F1. Szerintem szép fejlett palánták, kell is, mert szerencsére nagy élet van a talajban! Rögtön az első ásónyommal kifordítottam 2 szép nagy lótücsköt. Nem tudom, nem életük legfontosabb eseménye közben zavartam-e meg őket. Minden esetre hátra költöztettem őket a régi komposztkupac helyére, ott jó porhanyós a talaj, talán újra egymásra találnak. Sok a giliszta is. Azért örülök különösen, mert motoros kapával lett bedolgozva a trágya, és ilyenkor sokszor csak darabokban lehet viszontlátni az állatokat. Most kicsit megnyugodtam.
Hát van elég sok boltban spárga az igaz, de az már teljesen más, mivel felszedés után egyből kezdenek a cukrok átalakulni keményítővé mint minden egyéb zöldségben, így elveszti édes-zamatos mivoltát a spárga. Kb. 24 órán belül elfogyasztott spárga A spárga. :) Én viszont spárgahajtást szeretnék beszerezni. Bakhátba kell ültetni óvatosan és majd 2 év múlva lehet először szüretelni.
Ez nagyon hasznos volt. Én is írtam, és képeimen is látható, hogy a vöröshagymám levele mind lekonyult és nagyon puha a szár is. Párat felszedtem és az egész puha. :( Van amelyikben barna zselészerű anyag is volt és rothadt szagú. Pangóvíz nem volt, permetezve nem volt. Nemsoká rakok fel róla képet, aztán hátha megtudjuk mi a baj.
Elég sokféle recept van erre. Volt ahol azt olvastam, hogy nem kell melegíteni, van ahol azt, hogy forralni kell, így választottam az aranyközéputat. Én se értettem miért kéne melegíteni hiszen felolvad a cukor a hideg vízben is. A mai adagot már nem meleg vízzel csinálom.
Nálunk gyakran rozsdás a fokhagyma. Igaz, terem úgy is, legföljebb kicsit kisebb fejet, különösebben nem foglalkozom vele. Bár én egyébként is elég türelmesen szemlélem a nem nagyon pusztító betegségeket és kártevőket, utálok permetezni. A tetveknél egyszerűen kivárom, hogy megegyék őket a ragadozók. Nálunk eddig minden évben elfogadható szintre fogytak nyár közepére, akármilyen sokan voltak. Holnapra (állítólag kicsit szárazabb nap lesz) viszont be van tervezve a paradicsom és a krumpli rezes permetezése, mert további esőket mondtak hét végére hidegfronttal. Lehet, hogy a vöröshagyma is kap.
egy fél maréknyi szappant feloldok két liter meleg vízben. (így könnyebben oldódik)
Aztán 12 literre hígítom (ekkora a permetezőm:)
Ez a hígítás történhet egy napig ázott csalánlével is, ez fokozza a hatást.
nem kell a növényeket lemosni, hanem úgy permetezni, hogy érje a fertőzött részt. nem mosás a cél, hanem a lúgos hatású szappanlé, feloldja a kitinvázát a tetveknek.
Ebben viszont nagyon igazat kell, hogy adjak! Eddig én is ezt figyeltem meg. Mindig estefelé palántázok, amikor lemegy a nap. Ha meleg napos idő van, akkor árnyékolom a kényesebb növényeket.
Ez a borongós idő határozottan jó a kerti munkákra.
Megyek megveszem a kenőszappant, aztán újra benézek :)
A kenőszappanos oldatot Te hogyan készited a mindennapi gyakorlatodban?
Ez akkor azt jelentené, hogy a szilvafákat valósággal le kellene mosnom a permetezéskor? A céklaleveleket valami puhaecsettel végig birizgálom az oldattal. Fáradtságos egy munka lesz. Na nem baj berendezkedem hozzá egy talpas sámlival.
A káposztalevelek eléggé viztaszitóak. Nem tudom ezeknek lehetne-e szappanos oldatot használni.
Nappal viszont bőven huszon-fokok is vannak, aztán ha bejön a harmincöt, még rosszabb lesz az eredés. Palántázás után a hűvös idő csodát tesz, főleg a szabadgyökerűeknél. Nálam a hideg időszakban megtörtént a begyökeresedés, most a melegben már lassan növekedésnek indultak.
Régebben már írtam erről, de többen rossz néven vették:)
Nekem most is zavaró, így csak kikívánkozik belőlem, ha már te is említetted:)
Tehát a szaporítás módjai.
generatív és vegetatív
A generatív szaporítás magról történik. Ez ivaros szaporítás. Ezt a műveletet, ha ember végzi, VETÉSnek nevezzük. tehát minden magot vetünk.
A vegetatív (Ivartalan) szaporítás a tőösztás, dugványozás, oltás, sajrajzás stb, amikor növényi részeket, vagy kész növényekkel szaporítunk. Ilyen a palántázás is, amikor a kis növényt el ÜLTETjük. Az ültetés gyökérzettel rendelkező növények talajba helyezése továbbnevelési célból.
Tehát, amikor valaki azt írja, hogy elülteti a répát, én azonnal arra gondolok, hogy répa palántája van. Ugyanakkor ez is lehet helyes, mert, ha répa gyökeret ültet, abból szár,, termés, végül mag lesz. De ez más cél:)
Elébe menvén a megjegyzéseknek. A krumplira mondanak vetést, ültetést. A gumója az nem a termése, mert az a száron van, tehát ez ültetés lenne, de ennél tájanként is változik. nevezik még elrakásnak is.
Tudom a tájnyelvekben különféle módon neveznek dolgokat, cselekvéseket. 8de még az nem biztos, hogy úgy helyes.)
A hagymaféléket, ha magról szaporítják, akkor vetik. Ha dughagymáról, akkor a művelet nevéről, dugdosásnak is nevezik ezt.
Ivaros szaporítás magról történik. Mindazokat a növényeket szaporíthatjuk így, amelyek magot érlelnek, és magról kelve megtartják fajtatulajdonságaikat. Magvetéssel szaporítjuk a zöldségnövények legtöbbjét és a dísznövények kisebb részét. Az ivartalan Szaporítás regenerálódó képességű növényi részekkel történik, amelyek minden tulajdonságukban az anyanövénnyel megegyező egyeddé alakulnak.
Ivartalan Szaporítás módja igen sokféle. Aszerint, hogy melyik növényi részt használjuk Szaporításra, megkülönböztetünk dugványozást (szár, levél és gyökér), bujtást, oltást, szemzést (transplantatio), tőosztást és szaporodó szervekkel (sarjról, indáról, hagymáról) való Szaporítás-t. Az egyes ivartalan Szaporítás-módokat meghatározott időben lehet eredményesen végezni. Így szaporítjuk mindazokat a növényeket, amelyek a termelési szempontból értékes tulajdonságaikat nem ivaros szaporítás esetén tartják meg.
