Gázcső témában én Szegeden utánajártam. Dégáz-GDFSuez. Egy műszaki szakival beszéltem telefonon. Csak a vas csövet kérdeztem, a rezest nem! Lényeg, hogy nincs hivatalos előírás, csak egy dégázos belső technológiai utasítás van. 3 verziót ajánlottak: 1. le kell festeni a csövet frissen és a szigetelést két oldalról úgy kell nekinyomni a csőnek, hogy ha kell akkor "megtekinthető legyen" a cső. A tetejét pedig egy perforált lemezzel, műanyaggal kell befedni. (ez a verzió eléggé rosszul hangzik) 2. a csövet passzív szigeteléssel, HUNGIKOR C60 passzív szigetelő szalaggal kell betekerni (ez valami bitumenes cucc) állítólag kereskedelmi forgalomban nem lehet kapni, MOL-os vagy kőolajos emberkéket kell megkörnyékezni... Szóval ha ezzel a cuccal be van tekerve, akkor a fém gázcső (hegesztett kötésekkel) szigeteléssel teljesen elfedhető, de az iránytöréseknél villanyászok által használt dobozt kell elhelyezni, hogy ha valami gáz van akkor lehessen tudni hogy hol van a nyomvonal. 3. arcképes igazolvánnyal rendelkező (ez a hivatalos verzió) gázszerelőt kell hívni és a nyomvonalat a fal síkjától kintebb rakni. Majd mehet a szigetelés a gázcső alá. Ehhez a művelethez a szaki szerint NEM KELL GÁZTERV! Nyomvonalat máshol vezetni nem lehet, csak a fal síkjától eltolni!
Gáznyomáscsökkentőt vagy gázórát körbe lehet szigetelni, szellőző lyukas kis ajtóval el lehet látni, de minden esetben annyi helyet kell hagyni, hogy az esetleges későbbi csere esetén a szerelés könnyen megoldható legyen.
Hívj ki egy szakit, és arrébbrakja rézcsővel. Tervekkel, papírral ne foglalkozz, így költséghatékonyabb. A kutya nem fogja nézni, h a faltól hány centire megy.
Úgy szép a lábazat ha a lábazati vakolat vagy kövek felrakása után legalább 2 cm -l van beljebb a lábazat a homlokzathoz...
Ha a lábazaton kő borítás van akkor a kő vastagsága 1-3 cm + 1 cm ágyazó -ragasztó anyaggal kell számolni...igy pl 10 -5 (pozitív lábazat) - 3-1 -2 azaz nem fér fel a hőszigetelés...
Vakolat esetében 10 (fal)-5 (lábazat kiugrás)-1 (vakolat vastagság) -2 (elvárt beugrás a negatív lábazathoz) azaz 2 cm hőszigetelést tudsz rakni a lábazatra...
Az ideális az lenne ha a lábazati hőszigetelés elérné a 6-12 cm körüli értéket...ehhez a homlokzati hőszigetelés vastagságát kéne növelni még pl 4-14 cm -l ami a homlokzaton 14-24 cm hőszigetelést jelentene....
A gázcső hőhíd.. általában szigetelés előtt újrarakják jobb helyeken és a hőszigetelt faltól 3 cm áll ki....a gázcső arrébb rakásához gázterv, gázóra levétel, gázóra felrakás, csőrendszer átépítés szükséges...
Sokan nem teszik meg ezt a költségek miatt azonban itt hőhíd lesz és egy picit ronda lesz a homlokzat a gázcső miatt...
sziasztok.most szigetelem a házam,az egyik oldalfal mellet kb 7cm-en keresztül fut végig gázcsövünk...10cm nikecellel szigetelünk. Ha gázcsö mögötti rész 4cm nikecellel van szigetelve,kialakulhat höhid? ill.lábazatot ugyszint.szigetelném de nem akarnám 10centissel mivel a lábazat nem egy sikba van a fallal,/ lábazat kintebb 5cm-rel fal sikjátol/szóval lábazatra hány centist ajánlanátok? Öszintén nagyon amatör vagyok ezen a téren,és sok mindenkit meghalgattam mi is lenne jo, de mindenki mást mond és nem igazán tudom eldönteni mit és hogyan... csak ne penészedjen? Válaszokat elöre is köszönöm
"a szomszéghoz nem lóghat át a föld alatt 10-15 cm-rel 1m-es gallér"
1 - Akkor ott csak 85 centis lesz. Vagy csak 50. Ésakkó mi van? Nem tragédia. 2 - még mindig nem számoltál utána, hogy mennyibe kerülne Neked ez az egész földalatti izéhalmaz és azt sem, hogy mennyi energiát spórolnál vele. Lehet, hogy megépítése után az éves energianyereség 5 ezer forint lenne, a beruházás meg (anyagok+munkadíjak) 500 ezerbe kerülne. Ha egyszer tudatosodik benned a 100 év megtérülés, mindjárt másképpen fogod látni ezt a dolgot, ezért könyörgöm: járj utána ennek egyszer, még mielőtt elkezded szórni a pénzt.
A vízszintes szigetelés a ház körül, járda alatt nem kivitelezhető, csak három oldalról, mert telekhatárra építünk, a szomszéghoz nem lóghat át a föld alatt 10-15 cm-rel 1m-es gallér. Sokat agyaltam hogy oldjam meg ezt a problémát. Lehet, hogy tényleg felesleges a betonfal és csak simán körbezsaluzom, majd a szigetelést rárakom a zsalura és jöhet a föld és a zúzott kő, majd az xps és a beton. De ötleteket szívesen veszek a kivitelezéshez. Hogyan oldjuk meg azt, hogy a beton lemezalap felső síkjától lefelé kb. 60-80 cm-es függőleges szigetelést rögzítsünk valami egyszerű módon?
Szerintem az a 6 centis földalatti fal meg ami körülötte van, meg a hozzá kapcsolódó talaj- beton-, zsaluzási és egyéb munkadíjak összesen annyiba fognak kerülni, hogy a megtérülés határidejét (amikor mindez az első forint nyereséget hozza) én kb negyven-ötven évre saccolom. Persze ha ez nem zavar, akkor nem szóltam.
Én az oldalfali szigetelés alsó kb egy méterét csinálnám zárt cellással, az alját jól odaragasztva a lemezalap alatti vízszintes rokonához és kész. És amikor kész a ház és még mindig maradt némi pénz (vagy akár öt év múlva) akkor ESETLEG egy vízszintes (=enyhén kifelé lejtő) hőszigetelő gallérral venném körbe a házat a járda alatt az aláhűlést csökkentendő. De lehet, hogy még ez sem éri meg túlságosan. Mondjuk én nem vagyok szakember.
Igazad van: 3 EZER tonnát bírna el és nem 3 százat. Köszi. A takarékoskodás lesz egyszer a vesztem: már a nullákat is sajnálom :)
Még nálam is gyengébbek kedvéért: http://www.convert-me.com/en/convert/pressure#kgmsq
Tehát visszatérve az eredeti kérdésre (lehetne-e xps a fal aljában) ha egy 100 m2-es háznak 40 m hosszú az alapja körbe és arra 300-as keménységű xps-t teszünk mondjuk 30 centi szélességben hőhíd-megszakításként, annak az xps "keretnek" (12m2 x 30 tonna=) 360 tonna súlynál lenne 10 százalék az összenyomódása, tehát akár egy súlyosabb, betonzsalus családi házat is könnyedén elbírna. (és még annál is talán csak kb 3 százalékos lenne az összenyomódása).
Tehát az összenyomódás nem elég érv az xps-es fal-hőhídmegszakítás ellen. Csak éppen még senki sem merte kipróbálni...
Pont ennek a számolgatásában vagyok benne! Mindenki le akar beszélni a lemezalapról, de nem hagyom magam! ((-: Esetünkben az alaptest 135m2, 56m kerületű, a belső tartófalak hossza 21,5m. Csak a vízszigetelés alatti hőszigetelést veszem számításba, mert a vízszigetelés felett mindkét esetben 12cm EPS 100 lesz! Sávalap esetén azért szigetelek a szerelőbeton alatt is, mert esetünkben a 24 cm EPS 100 nagyon megemelné a padlórétegrendet.
Lemezalap esetén a Styrodur 3035 CS-ből 135 m2 kell. Én 12 cm-t vettem alapul, úgy hogy a lemezalap felett lesz még 12cm EPS 100, így az össz szigetelés 24cm! Szóval ennek a 135m2 12cm-es Styrodurnak a listaára bruttó 749 250ft. A lábazat kapna még 56m2 2x8 cm-es Perimate EPS-t (olyan mint az expert a konkurenciánál) aminek a listaára bruttó 333760ft. Összesen: 1 083 010 Ft!
Sávalap esetén azon esetleg tudok spórolni, hogy a nagyobb (300kPa) teherbírású styrodur helyett a csak 220kPa teherbírású Perimate EPS-t rakom a vízszigetelés és a szerelőbeton alá. Ekkor kb szintén 135 m2 12 cm vastag szigeteléssel számolva 603450 Ft jön ki. A lábazat szigetelése kívülről ugyanaz lenne, mint a lemezalapnál, azaz 333760Ft, de a sávalap esetén a belső felét is kell a lábazatnak szigetelni, plusz a belső tartófalak alapjának is kell mindkét oldalát szigetelni. Ebben az esetben 6cm Perimate EPS-t raknék. Egyszer a lábazat 56 m2-e 125160Ft, míg a belső tartófalak 43m2-e 96105Ft. Összesen: 1 158 475 Ft
Azaz anyagárban 75465 Ft a különbség. De a sávalap esetében még gondolni kell a hőhíd-megszakításra a külső és belső tartófalak alatt. Illetve a munkadíja szerintem nem kérdéses, hogy melyiknek a magasabb. Sőt a lemezalap esetén a statikai számítások után esetleg a kisebb teherbírású és olcsóbb Perimate EPS-t is lehet használni a Styrodur helyett, ami majd 150 000 Ft nyereség lenne!
A listaárakból ekkora tétel esetén persze már gondolom jelentős engedményeket lehet kapni!
"Ha olyan XPS-t akarsz tenni a lemez alap alá, ami el is bírja, akkor annak kb. 50-90 ezer Ft köbmétere."
Ha kiszámolod egy családi ház teljes tömegét egyenletesen elosztva a mondjuk 100 négyzetméter felületen, rá fogsz jönni, hogy sok családi háznál még egy olcsóbb eps sem nyomódna össze 10 százalékot. Persze léteznek kimondottan nehéz házak is (betonrengeteg), de az eps nél alapból jóval keményebb xps-ek közül a legegyszerűbbek is lazán bírják ezt a terhelést. Gondolj bele: egy átlagos xps kibír 300 kPa nyomást. Ez 100 négyzetméter alapterületen közel 300 tonna! De még az "xps pótló" (zárt cellás) eps-ek is kibírnak 200 kPa nyomást.
Köbmétererük 28-33 ezer forint, ami valóban jó kétszer annyi, mint ugyanolyan vastag lépésálló EPS, de vegyük figyelembe azt is, hogy mit kapunk ezen árkülönbségért cserébe: Ha pl 10 centi hőszigetelést terveztünk a 100 m2 házunk alá, az - "110 m2 xps kívül" esetén a kiadás: 370e Ft drága xps és kész vagyunk, irány a kocsma - "100 m2 eps belül" esetén a kiadás: 150e Ft olcsó eps, plusz a sávalap oldalsó hőszigetelése (anyag+munka), plusz a fal hőhídmegszakítása (anyag+munka), plusz vízszigetelések, stb. stb. (persze 10 helyett 20-30 centis hőszigetelés esetén az összegek arányosan emelkednek)
Ez így túl prospektus-szagú nekem, ennél részletesebb leírás érdekelne: MI MÓDON károsodik maradandóan? Még 5 %-nál sem törik el, ezt kipróbáltam többször is. Ha pedig a "maradandó károsodás" azt jelenti, hogy ha megszűnik a nyomás, akkor nem veszi fel az előző méretét, az meg kit érdekel? A hőszigetelő képesség a lényeg, az meg nem romlik számottevően.
"Ha jól akarsz szigetelni akkor kell 20-40 centi belőle"
Erősen túl van lihegve az az alap-fal hőhíd. Először is, csak az foglakozzonvele, aki PH-t épít, már az AE-nél sincs értelme bajlódni vele. Ja, és PH-nál sem kell 20-40cm.
Ha olyan XPS-t akarsz tenni a lemez alap alá, ami el is bírja, akkor annak kb. 50-90 ezer Ft köbmétere. Ha jól akarsz szigetelni akkor kell 20-40 centi belőle (ha nem akarsz jól szigetelni, akkor elég a sávalap is), az pedig egy 110 m2-es (nettó) háznál kb. 150 m2-es szigetelt területet jelent (ne feledjük, hogy a lemez alap mellé is kell szigetelés, hogy összekössük a homlokzatival), azaz kb. 30-60m3 XPS kell, aminek csak az anyagára olyan 1,5-5,4 millió Ft!
Márhogy nézve:
30 centi XPS, 60 ezres m3 árral számolval kb. 20 ezer Ft/m2-rel emeli az építési költséget. És ez csak az XPS, a beton sincs ingyen...
Szóval az a baj az XPS csíkkal, hogy tartós terhelés alatt az XPS megsérül -> rosszabbul szigetel -> nem jó megoldás?
Én arra gondoltam, hogy az lehet a baj, hogy ha az XPS rogyik 10%-ot, akkor pl. 20 centiméter XPS 2 centit roggyan meg, és ez (is) okozhat problémát...
Egyébként furcsának tartom, hogy egy hőszigetelős fórumban mennyire ritkán bukkan fel a lemezalap mint nagyon jól hőszigetelhető megoldás. Mindenki nekiáll a jó öreg hagyományos sávalapnak, azután hetekig vakarja a fejét a számtalan hőhíd-, teherbírás-, hőszigetelés-, vízszigetelés-, csomópont- és egyéb problémán, aminek egy része lemezalap esetén fel sem merülne.
Mondjuk ebben talán az építészek is hibásak: nagy részük egy centire sem hajlandó eltávolodni az iskolában (1976-ban) tanított megoldásoktól, hiszen amit nem alkalmaztak már dédapáink is, az biztosan nem lehet jó.
"A gondolatom: ilyen XPS-t tenni a sávalap és a falak közé, majd erre építeni a házat."
A passzívház fórumon már többször is kiszámolták, hogy elméletileg működhet a dolog (persze nem tízemeletes betonház alá), de eddig még senki nem merte kipróbálni. Keress meg ezzel egy olyan statikust, aki nem csak az iskolában bemagolt ezerszer kipróbált kész megoldásokat variálja, hanem képes önálló gondolatokra és számolásra is. Az ő véleményére én is kíváncsi lennék.
Szerintem ha átlátogatsz a Passzív ház fórumra, ott volt téma, hogyan lehet az alapot elszigetelni a falazattól. Van, aki speciális (rendelésre gyártott ??) Ytong elemekkel teszi ezt, de a statikusok nem javasolják habház alá, mert félő, hogy a falazat "felmorzsolja" az Ytong téglát (talán) a jelentős nyomószilárdság-különbség miatt (beton/Ytong/beton). Talán tégla falazat alá tehető, és talán tették is, erről olvashatsz a Passzív Ház fórumban (ha jól emlékszem, legalább egy magyarországi minősített PH így készült).
Egy falazatnak amely térelhatároló és teherhordó is nem csak egy igényt kell hogy kielégítsen (hőszigetelés), hanem még van pár legalább ilyen fontos szempont amit figyelembe kell venni, aminek meg kell felelni. A lenti listából biztosan találsz olyan szempontokat aminek az XPS lap mint "falazóelem" nem felel meg.
