Tehát akkor - ha jól értem -, jó vigyázni arra, hogy az ember ne menjen "idegen" templomba soha életében, mert:
- "potyázónak" nézik és nem áldozhat,
- a jelen levő hívek döntik el, hogy ki jogosult áldozni és ki nem,
- a pap egyszemélyben, egy (két?) látogatás, misén való részvétel után meg tudja ítélni, hogy ki az igaz hívő és ki a "potyázó"
Kérdésem az lenne:
- amit az ilyen "belakott" templomba "odakeveredő" hívek a perselybe dobnak, azt visszaadják-e később neki (merthogy ha ugyebár nem odavaló az illető, akkor a pénze/adománya is piszkos, minden bizonnyal), vagy azt azért elfogadják, nagy kegyesen?
- aki nyaral, telel, ideiglenesen a rokonoknál tartózkodik mondjuk két hétig, egy hónapig, az meg se próbáljon - ezek szerint - "idegen" templomban misét hallgatni, nopláne ne akarjon áldozni, mert a Mariska nénik és Feri bácsik résen lesznek és kiutálják onnan közösen - némi spicliséggel megspékelve a dolgot...?
Értem. Ez a szeretet egyháza. |