Keresés

Részletes keresés

Tanar30 Creative Commons License 2011-04-03 21:28:13 16

Sajnos igaz, hogy a Pedagógia - Pszihológia tanszék túl sok mindent lobbizott ki magának.

Eleve nevetséges, hogy egy fizikát, matematikát vagy egyéb komolyabb szakot végző diáknak, kényszerűen kell ilyen órákat látogatni, míg a szakmai órák száma ennek hatására rohamosan csökken, és mindezt, azzal indokolják, hogy ez roppant mód szükséges ahhoz ,hogy te jó tanár légy.

Elvégeztük anno az egyetemen ezeket a tárgyakat és sem akkor sem most ennek hasznát nem veszem, ennek ellenére mégis sikerrel készít fel az ember diákokat. Bár igaz, hogy ezen órák nem elvégezhetetlenek, csupán időrablók.

 

Sokkal több figyelmet kellene fordítani a szakmai órákra, amiket az ember részben-egészben de inkább használ, és ezáltal nagyobb rálátása lenne az adott területre, így sokkal több mindennel érvelhetne a tárgya mellett, annak mindennapi hasznát illetően.

Valaha volt egy működő rendszer amiben mi is felnőttünk, ezt most jelentősen lebutították, úgy tárgyakat vezettek be amik felületesen tárgyalnak, különböző dolgokat. 

 

A hozzászólás:
Csavarhúzós Creative Commons License 2010-04-21 23:35:04 11
Ami a tanárképzést illeti, a nem érintettek kedvéért összefoglalom a lényeget.
(A .pdf-ben olvasottakkal ismét teljesen egyetértek.)

Régebben volt a négy éves tanárképző főiskola és az öt éves képzési idejű középiskolai tanár képzés, eredetileg kétszakos formában.

Jelenleg a diák beiratkozik valamilyen hároméves BSc alapképzésre, mondjuk kémiára. Ez még nem tanárszak, lehet majd belőle vegyész, vagy akármi, sőt állítólag magával a BSc diplomával is el lehet majd helyezkedni. Aki tanár akar lenni, felvesz egy "minor" szakot, mondjuk hittanárságot, de azt jóval kevesebb óraszámban tanulja. Utána az Msc két és fél év, azaz míg a régi rendszerben nyolc félév kellett egy általános iskolai tanár képzéséhez, az újban csak "univerzális" tanár képződik tizenegy félév alatt.

Probléma egyrészt a "minor" szak alacsonyabb óraszáma, még durvább probléma, ha nem rokon szak mellé veszi fel valaki. Például ha a hittanár főszak mellé veszi fel a kémia minort (péda szerint)

Probléma az is, hogy a szaktól független az Msc tanárképzés, illetve kifejezetten tanárképzés folyik.
Nem lenne ez probléma, ha :
-már a bemenetnél hatékonyan (több napos, időigényes folyamatban) szűrnék a jelentkezőket, hogy csak az kezdje el a képzést, aki jó eséllyel képes lesz idegösszeomlás nélkül tanítani. A régi rendszerben "tudományegyetemi" képzés folyt (legalábbis a középiskolai tanárok esetén), akinek nem tetszett a kémiatanítás, el tudott menni környezetvédelmi hatósági embernek, festékgyár laborjába - hiszen alig maradt el a tudása egy vegyészétől. Az új tanári Msc diploma azonban lényegesen kevesebb szaktárgy, és több pedagógia-pszichológia, szóval a tanításon kívül esetleg csak arra jó, hogy bent maradjon vele az ember a pedagógia tanszéken.
-a másik fő probléma, amit a cikk nem említ, hogy vajon mennyire tanítható a tanári szerep, pontosabban alkalmasak-e a jelenlegi pedagógia tanszékek erre. Egy matematika vagy kémia tanszéken elég objektív, hogy aki ott tanszékvezető, adjunktus, vagy tanársegéd, az miért az, úgymond "letett valamit az asztalra". A pedagógia-pszichológia tanszékeken is a "tudok remek cikkeket írni nemzetközi folyóiratokba" emberek dúsultak fel (és ez még a jó eset, van belterjesebb-feleslegesebb altípus is). De sporthasonlattal szólva nem a remek sportújságíróból lesz a jó edző, de nem is az anatómiával tökéletesen tisztában lévő sportorvosból, hanem leginkább az egykori kiváló sportolókból. Vannak kivételek is (Rátgéber sosem volt női kosárlabdázó), de az biztos, hogy a tanárképzés pszichológiai eszköztárának hatékony megtanításához szükséges képességek eddig nem jelentettek szelekciós előnyt a pedpszi tanszéken való karrierhez. Borítékolható tehát, hogy a tanárképzés továbbra sem bocsát ki a tanári mesterségre jól kiképzett diplomásokat, viszont sajnos a szaktárgyi tudásuk szükségképpen gyengébb lesz.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!