Keresés

Részletes keresés

Onogur Creative Commons License 2010-04-21 23:28:18 10
Az, hogy neked förmedvény ez az írás, a te problémád. Neked az, nekem nem.

A piacnak nem feltétlen kell nagyon sok és nagyon magasan képzett szakember. Ott ahol egy kialakult módszert kell szigorúan és nagy odafigyeléssel (technológiai fegyelem) végrehajtani, bőven elég a nagyobb gyakorlati tapasztalatokat adó főiskolai rendszer, sőt a technikusi képzés is. Ezek gyakorlatilag megszűntek, mert a BSc képzés nem egyenértékű a korábbi főiskolai végzettséggel. Ma sok helyen a műszaki felsőoktatásban a 4 éves BSc képzés alatt a korábbi 5 éves anyagot szeretnék átadni úgy, hogy az első évesek átlagos műszaki-reál képessége alacsonyabb, mint a korábbi főiskolásoké, azaz a szintfelhozást is meg kell oldani. Ti. ez a következménye annak, hogy nincs felvételi, nincs szakirányú előszűrés.

S most is ugyanannyi mérnök végez, de több, mint 3-szor annyit vesznek föl. A különbözet a nagyarányú lemorzsolódás. S ez azért, mert a fejpénz miatt rengeteg hallgatót kénytelenek felvenni az egyetemek.

Másrészt van egy megérzésem, hogy ezt a bolognai rendszert is eszetlenül vettük át, mert létezik osztatlan képzés is, s erre utalt is a cikkében a szerző, s lehet, hogy ez is része a rendszernek. S ezzel megoldódhatna részben a tanárképzés problematikája.

Egy jól képzett diplomásnak nem a szakterülete lexikai tudását kell teljes körűen ismernie, hanem kellően rugalmasnak lennie ahhoz, hogy elhelyezkedve gyorsan megértse a munkáltatója szakmai tapasztalatát, mely lehet, hogy szakmai titok és nem is ismerhetik túlzottan az egyetemeken. Másrészről a piac az igényük bejelentésével plusz a kutatási megbízások felkérésével orientálhatnák az egyetemeket a képzés alakításában. De szerintem ez nem működik nálunk vagy nagyon gyengén.
La tulipe noire Creative Commons License 2010-04-21 21:56:28 7

Már bocs valszeg nem figyeltél, itt a tanárképzésről van szó, és nem mondjuk a villamosmérnök, gépészmérnök képzésről.

Tény, hogy az egyetemen mit adnak manapság elő nem tudom, de csalódnék ha csak arról lenne szó amiről írtál.

Az én időmben 4 éves ált. iskolai és 5 éves középiskolai tanárokat képeztek és szerintem az jó volt. Az meg hogy a saját szakterületét mindenki kissé jobban előadta az azért érthető. Vagyis mondjuk földrajz szakon a debreceniek homokoztak ( Borsy prof.) a szegediek ( Jakucs prof.) karsztoztak...Sajnos már egyik sem él...

A hozzászólás:
Mindfield Creative Commons License 2010-04-21 20:48:54 6
Egy dolgot kellene végre eldönteni: a diplomát a piacnak szánjuk vagy a tudományos életnek. Ugyanis jelenleg a tudományos életnek szánt tudást viszik egyre lejjebb. Tudja valaki egyáltalán, hogy az egyetemen mit tanítanak? Megmondom: azt amit a tanárok kutatnak a saját szakterületükön. Ezeknek a halmazából áll össze az egyetemi diploma. Minden tanárnak van egy saját kutatási területe, amiben szakértő, ezt adja elő.

Ezt a tudást remekül lehet kamatoztatni egy zárt, egyetemi légkörben, lehet vele előre lépni, csinálni a doktorikat. A piacot viszont ez rohadtul nem érdekli. ITT van a probléma gyökere! Tehát ha az illető hallgató sikeres akar lenni a későbbiek folyamán, akkor tanulja azt amit a professzor úr lediktál ÉS még önszorgalomból nézi azt amerre a világ halad. Nesze neked piacképes diploma!

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!