Keresés

Részletes keresés

kognitív teknősbéka Creative Commons License 2010-04-15 15:11:06 458
Én nem valami misztikus megvilágosodást akarok reklámozni, hanem azt, hogy az érzelmek elfogadása (és a gondolatoktól való függetlenedés) a legszokványosabb hétköznapokban is hasznos lehet.

Persze, csak te döntheted el, hogy mi ellen akarsz harcolni. Csak arra figyelj, hogy nehogy a küzdelem kellemetlenebb következményekkel járjon, mint a probléma. Ha például valaki a szorongásai miatt alkoholista lesz, vagy visszavonul az emberektől, az ugyan rövidtávon megszünteti a szorongásait, de hosszútávon nagy árat fizet. Nem lehet, hogy az állandó agyalástól is azért nem tudsz megszabadulni, mert rövidtávú sikerekhez vezet, miközben hosszútávon megakadályozza, hogy mélyen átéld az életet?
A hozzászólás:
aktionáter Creative Commons License 2010-04-15 14:42:15 457
Értem, és igazad van, nem fogalmaztam pontosan, kevesen vállalkoznak a feladatra.
Csak azt akartam mondani, hogy ez a "megvilágosodott" állapot akkor érhető el, ha az ember teljesen megbékélt (nem simán beletörődött) az életével. De ez nem feltétlenül cél. A Tao-ban pl talán igen.

Én sem akarok mindent rendbe tenni, de ami nagyon szar, és akadályoz, azt nem szabad hagyni.
Előzmény:
kognitív teknősbéka Creative Commons License 2010-04-15 14:33:31 456
Régebben én is azt gondoltam, hogy "kőkemény agyalással rendbe kell tegyek mindent", és akkor minden rendben lesz, de most nem ezt akartam mondani, hanem azt, hogy néha jobb, ha az ember függetleníteni tudja magát a gondolataitól.

Képzelj el egy embert, akivel közlik az orvosok, hogy egy éve van hátra és annyi. Nincs az az agyalás, amivel ezt rendbe lehetne tenni, viszont nem mindegy, hogy azt az egy évet önsajnálattal vagy a neki fontos dolgokkal tölti.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!