|
|
 |
kognitív teknősbéka
2010-04-15 11:37:38
|
450
|
| Lehet, hogy az a baj a nyelvi gondolkodásoddal, hogy túlságosan azonosulsz vele, túlságosan fontosnak és/vagy igaznak tűnnek a gondolataid. Végül is mi egy gondolat? Egy rakás szó bizonyos sorrendben - lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem, lehet, hogy fontos, lehet, hogy nem... Gondolatok és érzelmek jönnek-mennek, de az igazi énünkhöz kevés közük van. |
|
A hozzászólás:
 |
aktionáter
2010-04-15 10:12:54
|
448
|
A kifelé figyelésnek is megvan a csapdája: Kényszeressé válhat, főleg az a fajta, ami itt volt említve: szín/rendszám megjegyzés stb stb. Az ember nagyon könnyen függővé válhat (főleg ha hajlamos kényszerbetegségre), és ha nem tudja alkalmazni a rutint valami okból, szorongani kezd... Ráadásul (nálam legalábbis) megjelenik az önámítás gondolata ("csak azért érzem jól magam, mert bemagyarázom, ennél sokkal jobb lehetne a spontán menne")
A legnagyobb baj a túltudatosság. Az alapból egészséges emberek többségénél szerintem ez a legtöbb baj forrása (az, hogy nem áll le az agyalás). Nyilván van valami 'stresszor', ami kiváltja, de hát kinek nincs? Mégsem lesz mindeni pánikbeteg/depressziós stb.
Valahogy nem hiszem, hogy a emberi faj ekkora hányadának vannak fizikai rendellenességei (a pánikbetegeknek kihalnának, de mégis egyre több van).
Azért írom, hogy a túltudadosság a baj, mert ha az ember kicsit is rosszul csinálja, kibillen az egész egyensúly (vagy depresszió/pánik vagy kényszeres kifelé figyelés). Ha jól csinálja az ember, még mindig ott van maga a tudatosság: (nálam legalábbis) a nyelvi gondolkodás túl sok agyi kapacitást von el, és emiatt nem tudom igazán élvezni a dolgokat, plusz elveszik a spontaneitás. |
|
Előzmény:
 |
porter2
2010-04-15 08:19:09
|
446
|
még valami. ezen nagyon el lehet csúszni.
szép és igaz a teória miszerint ne állj ellen a szorongásnak.
ennek az az alapja ugye, hogy nem küzdesz ellene, tehát a figyelmedet másfelé fordítod.
csak az a csapda ebben, ha egyfolytában arra gondoltok, hogy nem akarok ellenállni a szorongásnak, felőlem szoronghatok, beteg vagyok nem baj, maradhatok így, szorongok ez van, mit csináljak...egyszóval az eredmény megint az, hogy a szorongásra fókuszáltok.
a szorongásnak nem ellenállni, nem aktívan kell. mert akkor megint csak ezzel foglalkozol és ez semmiben nem különbözik attól, hogy küzdesz ellene.
itt a megoldás a figyelem elterelése. lehet, hogy szorongok, de most arra figyelek, ami a dolgom, ami a célom. és ha valóban arra figyelsz, a szorongás el is múlik, de nem attól, hogy tudatosan, nem álltál ellen neki, mert akkor nem tudsz másra figyelni, csak arra, hogy ne állj ellen neki. remélem értitek... |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|