Keresés

Részletes keresés

kognitív teknősbéka Creative Commons License 2010-04-15 11:37:38 450
Lehet, hogy az a baj a nyelvi gondolkodásoddal, hogy túlságosan azonosulsz vele, túlságosan fontosnak és/vagy igaznak tűnnek a gondolataid. Végül is mi egy gondolat? Egy rakás szó bizonyos sorrendben - lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem, lehet, hogy fontos, lehet, hogy nem... Gondolatok és érzelmek jönnek-mennek, de az igazi énünkhöz kevés közük van.
A hozzászólás:
aktionáter Creative Commons License 2010-04-15 10:12:54 448
A kifelé figyelésnek is megvan a csapdája:
Kényszeressé válhat, főleg az a fajta, ami itt volt említve: szín/rendszám megjegyzés stb stb. Az ember nagyon könnyen függővé válhat (főleg ha hajlamos kényszerbetegségre), és ha nem tudja alkalmazni a rutint valami okból, szorongani kezd...
Ráadásul (nálam legalábbis) megjelenik az önámítás gondolata ("csak azért érzem jól magam, mert bemagyarázom, ennél sokkal jobb lehetne a spontán menne")

A legnagyobb baj a túltudatosság. Az alapból egészséges emberek többségénél szerintem ez a legtöbb baj forrása (az, hogy nem áll le az agyalás). Nyilván van valami 'stresszor', ami kiváltja, de hát kinek nincs? Mégsem lesz mindeni pánikbeteg/depressziós stb.

Valahogy nem hiszem, hogy a emberi faj ekkora hányadának vannak fizikai rendellenességei (a pánikbetegeknek kihalnának, de mégis egyre több van).

Azért írom, hogy a túltudadosság a baj, mert ha az ember kicsit is rosszul csinálja, kibillen az egész egyensúly (vagy depresszió/pánik vagy kényszeres kifelé figyelés).
Ha jól csinálja az ember, még mindig ott van maga a tudatosság: (nálam legalábbis) a nyelvi gondolkodás túl sok agyi kapacitást von el, és emiatt nem tudom igazán élvezni a dolgokat, plusz elveszik a spontaneitás.
Előzmény:
porter2 Creative Commons License 2010-04-15 08:19:09 446
még valami. ezen nagyon el lehet csúszni.

szép és igaz a teória miszerint ne állj ellen a szorongásnak.

ennek az az alapja ugye, hogy nem küzdesz ellene, tehát a figyelmedet másfelé fordítod.

csak az a csapda ebben, ha egyfolytában arra gondoltok, hogy nem akarok ellenállni a szorongásnak, felőlem szoronghatok, beteg vagyok nem baj, maradhatok így, szorongok ez van, mit csináljak...egyszóval az eredmény megint az, hogy a szorongásra fókuszáltok.

a szorongásnak nem ellenállni, nem aktívan kell. mert akkor megint csak ezzel foglalkozol és ez semmiben nem különbözik attól, hogy küzdesz ellene.

itt a megoldás a figyelem elterelése. lehet, hogy szorongok, de most arra figyelek, ami a dolgom, ami a célom. és ha valóban arra figyelsz, a szorongás el is múlik, de nem attól, hogy tudatosan, nem álltál ellen neki, mert akkor nem tudsz másra figyelni, csak arra, hogy ne állj ellen neki. remélem értitek...

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!