Keresés

Részletes keresés

kognitív teknősbéka Creative Commons License 2010-04-15 11:27:52 449
"csak az a csapda ebben, ha egyfolytában arra gondoltok, hogy nem akarok ellenállni a szorongásnak, felőlem szoronghatok, beteg vagyok nem baj, maradhatok így, szorongok ez van, mit csináljak...egyszóval az eredmény megint az, hogy a szorongásra fókuszáltok."

A szorongás nem betegség, hanem egy rendkívül hasznos mechanizmus, amivel az ember a veszélyes helyzetekben a túlélésre tudja összpontosítani az energiáját. Ha éjszaka, egyedül lennél egy veszélyes környéken, akkor a szorongás képessége nagyon hasznos lenne számodra... Más dolog, hogy sokszor félremegy a dolog, és az ember objektíve veszélytelen helyzetekben is szorong - de ekkor sem érdemes "betegségként" gondolni rá, egyszerűen azért mert ha egy téged fenyegető veszélyként gondolsz az érzelmeidre, akkor ez csak fokozni fogja a szorongásodat.

Szerintem nem az a lényeg, hogy "egyfolytában erre gondolj" - pont azért kell elfogadni a szorongást, hogy ne erre kelljen gondolnod, hanem arra, hogy amúgy mit szeretnél az életben elérni :) És ezért a dolog nem egy "ez van, mit csináljak" beletörődésről szól, hanem pont arról, hogy a szorongás ellenére is egy teljes életet tudj élni.

"a szorongásnak nem ellenállni, nem aktívan kell. mert akkor megint csak ezzel foglalkozol és ez semmiben nem különbözik attól, hogy küzdesz ellene."

Szerintem különbözik: ha "helyet csinálsz" a szorongásodnak, akkor ez a hozzáállás nem vezet még erősebb szorongáshoz, ha viszont olyan dologként gondolsz rá, amitől jobb lenne mielőbb megszabadulni, akkor fokozod a szorongást. A különbség a szorongás elfogadása és elviselése között van. Az elfogadás pont azt jelenti, hogy nem azzal foglalkozol, hogy még itt van-e a rohadék, hanem azzal, amit amúgy az életben szeretnél csinálni.


aktionáter Creative Commons License 2010-04-15 10:12:54 448
A kifelé figyelésnek is megvan a csapdája:
Kényszeressé válhat, főleg az a fajta, ami itt volt említve: szín/rendszám megjegyzés stb stb. Az ember nagyon könnyen függővé válhat (főleg ha hajlamos kényszerbetegségre), és ha nem tudja alkalmazni a rutint valami okból, szorongani kezd...
Ráadásul (nálam legalábbis) megjelenik az önámítás gondolata ("csak azért érzem jól magam, mert bemagyarázom, ennél sokkal jobb lehetne a spontán menne")

A legnagyobb baj a túltudatosság. Az alapból egészséges emberek többségénél szerintem ez a legtöbb baj forrása (az, hogy nem áll le az agyalás). Nyilván van valami 'stresszor', ami kiváltja, de hát kinek nincs? Mégsem lesz mindeni pánikbeteg/depressziós stb.

Valahogy nem hiszem, hogy a emberi faj ekkora hányadának vannak fizikai rendellenességei (a pánikbetegeknek kihalnának, de mégis egyre több van).

Azért írom, hogy a túltudadosság a baj, mert ha az ember kicsit is rosszul csinálja, kibillen az egész egyensúly (vagy depresszió/pánik vagy kényszeres kifelé figyelés).
Ha jól csinálja az ember, még mindig ott van maga a tudatosság: (nálam legalábbis) a nyelvi gondolkodás túl sok agyi kapacitást von el, és emiatt nem tudom igazán élvezni a dolgokat, plusz elveszik a spontaneitás.
A hozzászólás:
porter2 Creative Commons License 2010-04-15 08:19:09 446
még valami. ezen nagyon el lehet csúszni.

szép és igaz a teória miszerint ne állj ellen a szorongásnak.

ennek az az alapja ugye, hogy nem küzdesz ellene, tehát a figyelmedet másfelé fordítod.

csak az a csapda ebben, ha egyfolytában arra gondoltok, hogy nem akarok ellenállni a szorongásnak, felőlem szoronghatok, beteg vagyok nem baj, maradhatok így, szorongok ez van, mit csináljak...egyszóval az eredmény megint az, hogy a szorongásra fókuszáltok.

a szorongásnak nem ellenállni, nem aktívan kell. mert akkor megint csak ezzel foglalkozol és ez semmiben nem különbözik attól, hogy küzdesz ellene.

itt a megoldás a figyelem elterelése. lehet, hogy szorongok, de most arra figyelek, ami a dolgom, ami a célom. és ha valóban arra figyelsz, a szorongás el is múlik, de nem attól, hogy tudatosan, nem álltál ellen neki, mert akkor nem tudsz másra figyelni, csak arra, hogy ne állj ellen neki. remélem értitek...

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!