|
|
 |
kognitív teknősbéka
2010-04-03 17:54:38
|
366
|
"teknős, izzítsd burns dokit! nem mondd ezzel kapcsolatban valamit?"
:D
"képzeljétek el azt a világot, ahol az emberek tisztelik egymást a hétköznapokban, a verseny megvan ugyan, de mégsem ölre megy. a vesztes nem lesz depressziós, hanem még nagyobb erőbedobással készül a következő csatára. a győztes nem lesz felfuvalkodott, de büszke magára."
Burns doki szerint az az egészséges gondolkodásmód, ha azt mondjuk, hogy minden ember egyformán értékes, és aki nem így látja, az vagy depressziós, vagy depresszió-veszélyben van. Ha valaki ebből indul ki, akkor semmilyen helyzetet nem érez megalázónak, és a többi általad említett dolog is következik egy ilyen látásmódból. |
|
 |
Törölt nick
2010-04-02 21:33:59
|
350
|
| Szerintem azzal, amit te is mondtál, és amit vsz mindannyiunknak kéne, hogy kifelé irányítani a figyelmet. A karaténál nem a lúzerségét akarja lenyomni az emberek torkán, hanem kénytelen odafigyelni, így jól teljesít, és ez a bizonyítéka annak, hogy van remény számára. |
|
 |
belloBRANDnew
2010-04-02 19:59:47
|
349
|
| a megoldásokra én is kíváncsi vagyok :) |
|
A hozzászólás:
 |
porter2
2010-04-02 18:05:47
|
348
|
Levonnám akkor az elegáns konklúziót: tesztoszteron ide, társadalmi elfogadás oda, ami szar, az szar.
Visszatérnék azonban bello esetére. Szerintem nem tulajdonítunk ennek az esetnek akkora jelentőséget, mint amilyen valójában.
Érzékeltetésképpen teknős 326os reakciójából indulnék ki.
Értem én, hogy minden helyzetfüggő, meg a méterek, meg a megítélés. de nem látjátok a dolog jelentőségét? hogy mekkora lehetőség rejlik bello példájában, ha azt sikerülne "használni"?
Maradjunk tehát a repülésnél. valaki fél a repüléstől, de azzal arányosan, ahogy megy lejjebb a gép, tűnik el a félelme, és ítéli a helyzetet egyre biztonságosabbnak. ez azonban nem analóg bello esetével!
ha a szocfóbra vetítjük, azt mondhatnánk, hogy valaki minél közelebb ér a lakásához, annál kevésbé fél attól, hogy megszólítják mondjuk. vagy minél többen mennek mennek ki a teremből, annál jobban megnyugszik.
bellonál azonban egészen másról beszélünk!!
bello esetét a következő helyzettel lehetne párhuzamba hozni.
egy repülésfóbiás retteg a fapados járaton, ahol nem ő irányít és több utassal van körülvéve, ellenben ha aláadsz egy vadászrepülőt, harcolnia kell valami légicsatában, minden félelme elillan és mintha más ember válna belőle.
tehát, nem egy pókfóbiásnak mondjuk, hogy vigye át azon érzelmeit, amit egy macska simogatásánál érez a pókokra! bellonál sem az van, hogy nem félsz, amikor otthon vagy, vidd ki ezeket az érzelmeket szoc. helyzetre. mert ő szociális helyzetben állja meg a helyét, még ha kissé speciális is.
tudom, hogy terem, tudom, hogy sport, tudom, hogy edzőtársak ennyiben más. nem arról beszélünk azonban, hogy lemegy az edzőterembe, ahol magányosan gyúr. nyilván az más. itt kapcsolatban van emberekkel, viszonyul hozzájuk és hozzá is viszonyulnak. és megy neki! minden probléma nélkül, sőt! a gondolkodása egészséges lesz, egészségesebb, mint társadalmunk egészségesnek mondott tagjaié. képzeljétek el azt a világot, ahol az emberek tisztelik egymást a hétköznapokban, a verseny megvan ugyan, de mégsem ölre megy. a vesztes nem lesz depressziós, hanem még nagyobb erőbedobással készül a következő csatára. a győztes nem lesz felfuvalkodott, de büszke magára.
tehát, az a kérdés, hogy hogyan vihetné át erről a kissé speciális, de ugyanolyan szociális helyzetre adott reakcióját bello, a hétköznapok szociális életére.
teknős, izzítsd burns dokit! nem mondd ezzel kapcsolatban valamit? és többiek, ha valakinek van valami ötlete ne hallgassa el, bármi is az, mert ebben a helyzetben nagyobb lehetőség rejlik, mint elsőre gondolnánk...
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|