Keresés

Az a kijelentés,hogy a termelés növekszik,és az ár is növekszik,ellent mond a józan észnek és a gyakorlati megfigyeléseknek is.

Dehogy mond ellent. Jelen esetben nem sorozatgyartasrol van szo, ahol a darabköltseg sziinte automatikusan csökken, hanem nyersanyag gubberalasrol.

Kezdetben egy adott nyersanyag könnyen hozzaferhetö (illetve az nyer, aki könnyen fer hozza, a többiek nem tudjak eladni a dragabb arujukat).

Aztan idövel a nagy aranytojast tojo tyukok elfogynak.

Nem 5 nagy forrasbol lehet elöteremteni az igenyeket, hanem pl. 100 kisebböl. Ez azt jelenti, hogy sokkal több munka fekszik benne (több helyen, relativ gazdasagtalanabb banyaszat, egy kut hozama kisebb, igenyes szallitas, ...). Az igeny viszont növekszik, tehat egyre inkabb kiaknazzak a 100 lehetöseget. Aztan, ha az is reszben kimerülöben, akkor marad az 1000 megkisebb hely, ahonnan meg nehezkesebb az egyre nagyobb mennyiseget elöteremteni. Igeny pedig pl. van ra, mert egyre több ember vasarol autot, ... Azzal viszont nem lehet üzemanyag nelkül jarni, ... Az autozasnak viszont csak egy kis resze az üzemanyag költsege, ugyhogy megis egyre gazdasagosabb a hasznalata, annak ellenere, hogy az összköltseg egy komponense dragabb lesz.

Különben padisah is jol leirta, hogy miert.