|
|
|
|
A hozzászólás:
 |
kognitív teknősbéka
2010-03-24 13:10:34
|
42
|
Nem érzel ellentmondást abban, hogy a "betegség" szótól berzenkedsz, a "terápia" szótól meg nem? :)
Persze, időt és figyelmet szentelni az emberre többnyire hasznosabb, mint egy pirulával elintézni - bár nem olcsóbb, és vannak esetek (például a skizofrénia) ahol a beszélgetés általában keveset ér pirulák nélkül.
Bello a Feeling Good könyvről beszélt. |
|
Előzmény:
 |
Sztragovin
2010-03-24 09:00:58
|
41
|
Bello: Miről szól az a könyv?
Kognitív teknősbéka:
A betegség kérdésre pedig tényleg csak ennyit tudok mondani; Zavar, ha valamit betegségként kezelnek, ami nem betegség. Aztán ennek van egy olyan következménye is, hogy ami betegség, arra gyógyszert írnak fel (lásd az említett depressziót). Ha valamire gyógyszert írnak fel, akkor a mögött valami olyan látásmód van, ami az embert gépként kezeli: Ezt a gyocit bedobom, ez ott "megjavítja", és kész is. ÉS akkor egy lépésre vagyunk már csak a receptre kapható boldogságtól, reggelente két szem szerelem, mellé egy kerek önbizalom, bő vízzel, estére le lelehet öblíteni két kiskanál elégedettséggel... Hiányzik a "Lótuszevők-boldogságából" a tényleges érték.
Nem lenne ártalmas megkülönböztetni élesebben a gondot és a betegséget. Ezért tetszik a tanuláselmélet. (A gond nem betegség, hanem rossz tanulás eredménye.) Ekkor az emberrel kell foglalkozni, ehhez nem árt vele például beszélgetni, szóba állni, időt és figyelmet szentelni neki... ÉS úgy érzem, nem teszi feleslegessé a valós értékeket ez a szemlélet.
Próbált már valaki valami terápiát? Mi alapján érdemes pszichológust választani? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|