|
|
 |
porter2
2010-03-20 12:35:22
|
302
|
hm, ezt a harcos kérdezi, aki nem tud teljes bizonyossággal ráhúzni egy jelzőt arra, amit az ellenfelei iránt érez, nemde?:)
ha megnézed a tiszteletnek és a szeretetnek eléggé hasonló a természete.
akkor szerethetek mást, ha magamat szeretem. akkor tisztelhetek mást, ha magamat tisztelem.
a kulcsfogalom az érték. ha magamban felfedezem az értéket, szeretni és tisztelni tudom magam, mindez előfeltétele annak, hogy másban is meglássam az értéket, azaz szeretni/tisztelni tudjam. (megkockáztattam a dőlt jelet, mert sztem nincs lényegi különbség.)
ha tiszteletet érzel az ellenfeled iránt, elismered az erejét, de mivel kiállsz ellene és nem futamodsz meg, magadban is érzed az erőt.
fontos, hogy az értéket nem valami "függő fogalomként" kezeljük. nem azért kell tisztelni valakit, mert megérdemli a szó triviális értelmében, hanem azért, mert ez az én normám. nem azért nem alázok meg valakit, mert nem szabad, vagy nem érdemli meg. az valódi udvariasság alapja nem az etikett, hanem az önismeret. elsősorban magamat becsülöm. sokszor persze nehéz tisztelni az embereket, mert nem tudjuk szeretni azt, akivé tette magát. ezen a ponton jön be ismét a jelenvaló helyzeten túli látás. azaz látom azt, ami benne rejlik, akivé válhatna.
|
|
A hozzászólás:
 |
Törölt nick
2010-03-20 11:17:21
|
300
|
| szerinted mi a különbség a szeretet és a tisztelet között? |
|
Előzmény:
 |
porter2
2010-03-20 10:44:26
|
298
|
ja és ez nem a "mi lett volna ha" hanem a "MI LENNE HA"-típusú kérdéskör. nagy különbség.
és hogy miért feszegetem ezt a szeretet témát? mi hasznotok lehet ebből?
a félelem ellentéte nem a bátorság, hanem a szeretet. a bátorság már a szeretetből táplálkozó felhajtóerő. és hogy mi a szeretet...? belloval privátban a sportos élményei alapján kitárgyaljuk és ha sikerül rávennem megossza veletek.
fontos, hogy fontos legyen számotokra, hogy képesek legyetek szeretet adni magatok és más felé. mondhatjátok, h nem szeretem magam sem mást sem mert még beteg vagyok. én meg azt mondom, azért vagy még beteg mert ez az igény elsikkadt. ha akarsz szeretni, azzal nem mást akasz, mint a szorongás megszűnését, ugyanis a kettő egyszerre nem lehetséges. nem elég ha nem akarod a sötétséget. a világosságot kell akarni. az egyik passzív a másik aktív folyamat. ki nem találnátok, azt aktív a hatékonyabb:)
tudom, hogy a szeretet szó csak most lóg a levegőben, hiszen talán már nem is emlékeztek, hogy esszenciális formájában milyen érzés. és ahogy egy érzés fokozatosan merül feledésbe, úgy arányosan csökken az iránta való tudatos vágy és marad helyette egy öntudatlan hiányérzet.
pl nemrég jöttem haza külföldről. beszélgettem valakivel, akinek mondtam, hogy tök szeretnék menni megint, mert feltöltött. és tényleg mennyire jó ez. (régebben a betegség alatt nem mentem külföldre, pláne nem utaztam egyedül). erre azt mondta, hogy menjek feltétlenül ki újra vhova egy éven belül különben elsikkad a vágy. ő is volt kint néhány éve, ők is úgy jöttek haza, h de jó, mikor megyünk újra, nem mentek és a vágy szép lassan kihűlt, ahogy a nagyszerű élmény emléke halványodott. nem emlékeztek rá, hogy mennyire jó is volt, és ezért már nem is akarták annyira, hogy meg is valósítsák. nem tudom sikerült-e érzékeltetni a párhuzamot...
ha sikerülne kifejleszteni az igényt, hogy azért gyógyuljak meg, h végre szerethessek és szeressenek, és ezt a vágyat sikerül fenntartani, akkor jó úton vagytok a félelem csökkentésének útján. de fel kell idézzétek magatokban, újra kell élesztenetek magatokban a cél örömét. hogy miért is jó ez.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|