Keresés

Részletes keresés

kognitív teknősbéka Creative Commons License 2010-02-23 17:20:37 212
Hát az biztos, hogy csak te tudod megváltoztatni a helyzetet, bár ha a "helyzet" része az a hit, hogy "engem senki sem érthet meg", akkor segíthet egy ezt cáfoló tapasztalat.

Lehet, hogy anyukádnál sem az empátia hiányzik - talán annyira fájdalmas számára az a gondolat, hogy veled "nincs minden rendben", hogy igyekszik ezt mindenképpen elhessegetni magától.

Az teljesen normális, ha szeretnéd megosztani az érzéseidet másokkal. Talán a naplóírás is jobb a semminél. Vagy talán nem csak anyukádnál kellene próbálkozzál :)

Valóban sokan könnyen ítélkeznek, ha számukra ismeretlen érzelmek vannak másokban. Pontosabban nem az érzelmek ismeretlenek, mert mindenkinek vannak szorongásai, vagy rosszkedve, hanem azok ereje. Azt gondolják tévesen, hogy "ha én túlteszem magam rajta, akkor más is meg tudja csinálni". Mindenesetre akármilyen szorongásaid vagy depresszióid vannak, sok olyan ember is van, aki hasonlóan intenzív érzéseket is átélt és megért.
A hozzászólás:
selyemcukorka Creative Commons License 2010-02-23 16:33:08 211

Hát nem tudom, sokat gondlkodtam azon, amit Porter írt. Valószínűleg nem egészséges a megnemértettségemen rágódni, úgyis csak én tudom megváltoztatni a helyzetemet. És ahányszor próbálkozom beszélni erről (anyukámmal) annyiszor ér kudarc és csak még rosszabbul vagyok. Ilyen szempontból igaza van Porternek, ettől függetlenül vágyom arra, hogy valakivel megoszthassam az érzéseim, csak nem nagyon jön össze.

A világ szerintem sem teljesen empátiátlan, inkább csak arról van szó, hogy az emberek könnyen ítélkeznek és tényleg azt mondják pl. a depressziósokra, hogy hülyeség és hogy nincs jobb dolga...Rám is ezt mondták. Akinek nincs vmi lelki nyavalyája az tényleg nem nagyon fogja fel, hogy miről is van szó. És mivel nem értik, így egyszerűbb elítélni a másikat. Persze vannak ellenpéldák is, csak kevesen.

Előzmény:
kognitív teknősbéka Creative Commons License 2010-02-23 16:20:08 210
"azonban ez nem jelenti azt, hogy az objektív látásmódot valamiféle szemellenzős látásmóddal el kéne vetnem és nem nézhetnék szembe a ténnyel, hogy az emberekre manapság nem igen jellemző az empatikus, egymásra figyelő, egymást megértő szemléletmód."

Rengeteg "objektív tényt" lehetne sorolni arra, hogy az empátia, az együttérzés, az egymásra figyelés nagyon is jelen van manapság is a világban. Persze az önzés, a rohanás, stb. is jelen van, mondhatni sokszínű a világ :)

De a kérdés inkább az, hogy mi alapján feltételezed, hogy miközben a te ismerőseid empatikusak, selyemcukorkának esélye sincs empatikus emberekre bukkanni? Nem gondolod, hogy kárt okozol azzal, hogy ilyen bölcsességeket osztogatsz amúgy is bizonytalan embereknek?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!