Keresés

Részletes keresés

porter2 Creative Commons License 2010-02-20 13:45:10 202
A betegség szerintem valamiféle jelzőlámpa. az a funkciója, hogy jelezzen, valami nincs rendben. valami ami egész volt, megbomlott, valami hiányzik, valami eltorzult. hogy szerintem ebben az esetben mi, azt a hét során igyekszem kifejteni.

de gondoljatok bele. például kiskoromban hallottam egy olyan fiúról, akinek olyan betegsége volt, hogy nem érezte a fájdalmat. az agyának ez a központja valahogy sérült. egész életében életveszélyben volt emiatt, hiszen nem fájt ha eltörte a kezét, nem érezte ha lázas, és így tovább. a fájdalom hiánya nem erőssé, hanem kiszolgáltatott porcelán-emberré tette.

ahogy Jung is megfogalmazta, hálásnak kell lennünk ezért. mind a fizikai, mind a mentális fájdalom áldás, ha megértjük, hogy a fájdalom célja közvetetten nem más, mint önmaga megszüntetése a rend helyreállítása révén.
ha úgy vesszük, a fájdalom számít az emberi tudatra, az aktivitásra, hiszen így egyfajta önmagán túli funkciót is betölthet. már nem csak jelző szerepet lát el, hanem indítója lesz a gyógyító folyamatoknak. ha ezt nem ismerjük fel, csupán passzívan átkozódunk a gyötrelmek miatt.

én nem beszéltem erről senkinek, csak a barátomnak, akivel együtt éltem, tehát tudta mi történik.

ez gondolom egyénenként változó, de én annak voltam mindig is a híve, hogy nem kell újra és újra elismételgetni, hogy mi a probléma. ők nem tudnak segíteni, a legjobb esetben is empatikusan bólogatnak.
A hozzászólás:
selyemcukorka Creative Commons License 2010-02-20 10:29:51 201

Tetszik ez a hozzáállás, csak én még nem nagyon találom a betegségem értelmét...

Egy kérdés Porter: Te beszélgettél róla valakivel, vagy teljesen egyedül győzted le?

Úgy értem, például a szüleidnek el tudtad mondani, miket érzel és min mész keresztül? És ha igen, mennyire voltak megértőek?

Mert én szeretnék beszélni erről valakivel, és ha felhozom anyámnak a témát, mindig leugat, hogy hülyeség, meg hogy csak bebeszélem magamnak...(ez részben igaz, mármint a bebeszélés) Mégis az idegesség, önbizalomhiány stb. valósak. Szóval, nem tudom, néha olyan elveszettnek érzem magam...

Előzmény:
porter2 Creative Commons License 2010-02-19 13:24:39 200
ha valakinek szimpatikus az ilyesmi szemlélet akkor a következő könyveket tudom ajánlani tőle(mindegyik kicsi, vékony, két délutános)

Gondolatok a szenvedésről és a gyógyításról
Gondolatok az értelemről és a tébolyról
Gondolatok az álomról és önismeretről
Gondolatok a látszatról és a létezésről
Gondolatok a természetről (ebből idéztem lent)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!