|
|
 |
fangorn1
2010-05-06 08:37:05
|
178
|
a számnevek az alapszavakhoz tartoznak, ezért a legtöbb indoeurópai nyelvben közös tőről származnak.
unus, one, eins, hon, unu, uno, un (viszont, görögül eka)
a tíz viszont sehol nem az egyes szám tövéből származik
decimus, ten, zehn, deagh, zece, dieci, dix stb.
az pedig természetes, hogy az egymással közeli rokonságban levő skandináv nyelvekben hasonló hangzásúak a számok. (elvégre ezer éve a viking korban ezek a nyelvek még csak egy nyelv nyelvjárásai voltak) |
|
 |
Törölt nick
2010-02-19 13:49:36
|
175
|
Igen, és ebben az az érdekes, hogy a spanyol és a francia "tudja jól".
A sp. és fr. si ugyanis a latin si-ből származik, ami elméletileg hosszú í volt a latinban, ami elvileg megmaradt az újlatin nyelvekben.
A sp. ezt következetesen végigvitte, az olasz és portugál "se" kivételek. De ugyanilyen kivétel az olaszban az "il" és a "di" is, az előbbi a latinban rövid i volt (ille), az utóbbi viszont hosszú é, tehát ha az olasz következetes lenne, akkor "el" és "de" lenne, mint a spanyolban.
A spanyolban inkább abban az irányban fordulnak elő kivételek, hogy bizonyos szavakban megőrződik a rövid i és u, lásd pl. "sin" (< sine), "mundo" (< mundum), "segundo" (< secundum) stb. vö. ol. "senza", "mondo", "secondo". |
|
 |
Törölt nick
2010-02-16 22:40:38
|
170
|
Érdekes kérdéseket vetsz fel. A "húsz" számnév eredetére nézve a TESZ azt írja (leegyszerűsítve) hogy egy embert, férfit jelentő ősi finnugor szóból származik, amely rokonságban áll a here és a hím szavakkal. A tartalmi magyarázat pedig az lenne, hogy az embernek 20 ujja van, ami normál esetben feltélenül igaz, persze nemcsak férfiaknál.
A latin viginti ezen az alapon származhatnék a vir 'férfi' szóból is, de ez erősen délibábos etimologizálás lenne, meg kellene nézni a Walde—Hoffmannt vagy az Ernout—Meillet-t. Azt nem tudom elképzelni, hogy a twentyvel derivatív rokonságban állna. A latin decemről viszont azt tanultam az iskolában hogy eredete a duo× quinque szorzattal magyarázható. |
|
A hozzászólás:
 |
szipucsu2
2010-02-16 22:00:07
|
169
|
Állítólag azt könnyű összekeverni, melyik újlatin nyelvben hogy van a "ha" szó. Olasz "se", spanyol, francia "si". Ezeket aztán a visszaható névmásokkal is jól össze lehet keverni az egyes nyelvekben. :D
Azon gondolkoztam nemrég, a 20-as számnév neve az újlatin nyelvekbe a germán nyelvekből kerülhetett-e át. Már a latinban "viginti" volt, de ez lehet csupán véletlen hasonlóság is az angol "twenty"-vel. Igaz, az olasz "venti" és az angol "twenty" már több, mint gyanús, persze ez is lehetne véletlen. Sajnos angolszász vagy valami régebbi germán nyelven nem találtam sehol az interneten, hogyan lehetett ez a számnév... Azért is gyanús a germán eredet, mert a többi tízes számnévnél egyértelműen látható, hogy az egyes számnévből képezték (pl. spanyol tres - treinta; cuatro - cuarenta). A "viginti" nem vezethető le a "duo"-ból.
Persze a 10 és a 20 nem minden nyelvben vezethető le az 1-ből és a 2-ből. Mintha a szláv nyelvekben a 20 a 2-re menne vissza, de nem vagyok benne biztos. De az angol two - twenty kapcsolata eléggé nyilvánvaló. Lehet, sokat gondolkodtak egyes népek, mire a 10-et valahogy elnevezték, mert talán több nyelvben is a 9-hez hasonló a hangalakja (szláv nyelvek: 9 devet, 10 deset - a horvátban). Nem tudom, van-e valami konkrét oka pl. a skandináv nyelvekben, hogy a 9 és a 10 hangalakja annyira hasonló (svéd: 9 nio, 10 tio; norvég, dán: 9 ni, 10 ti). Ez mondjuk már nem ebbe a topikba tartozik. Na meg az is érdekes, a magyarban a "húsz" szó honnan jöhet... |
|
Előzmény:
 |
Törölt nick
2010-01-03 16:56:07
|
161
|
Hamis barátok az olasz és a spanyol között
Hamis barát: olyan szó/szópár, amely két nyelvben hasonló vagy azonos (eredetű), de más jelentésben használják, ezért megtévesztő lehet.
OLASZ / SPANYOL
anche: 'is, szintén' / aunque: 'bár', 'még ha ..., akkor is ...'
avere: 'neki van' [birtokolni] / haber: 'létezik' (személytelen)
burro: 'vaj' / burro: 'szamár'
caro: 'kedves' [is] / caro: 'drága' [értékes]
chiédere: 'kérni' / querer: 'akarni, szeretni'
contestare: 'vitat' / contestar: 'válaszol, felel'
domandare: 'kérdezni' / demandar: 'feljelenteni'
guardare: 'nézni' / guardar: '(meg)őrizni'
largo: 'széles, tág' / largo: 'hosszú'
pronto: 'halló!' / pronto: 'hamar'
se: 'ha' [is] / se: 'magát', 'magának'
si: 'magát', 'magának' / si: 'ha'
tenere: 'tartani, fogni' / tener: 'neki van' [birtokolni]
tuttavia: 'mégis, mindazonáltal' / todavía: 'még (mindig)'
voglio, vuoi: 'akarok, akarsz' / voy: 'megyek'
Biztos van még elég sok, egyelőre ennyi jutott eszembe. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|