Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 2010-02-05 08:06:00 512

A suttogás csak abban a vonatkozásban jön számításba, hogy a sokszorosítás elterjedésével megszaporodott az olvasók száma, akik, ha hangosan olvastak volna, mint azelőtt, zavarták volna egymást. Így nem is annyira a suttogás, mint a tátogás terjedt el. Nem vagyok azonban meggyőződve arról, hogy ez általában a kognitív olvasáshoz vezető lépés volt, úgy tűnik, hangosan is lehetett "gondolkodva olvasni".

 

Pszicholingvisták beszámolnak arról, hogy mérésekkel igazolható, hogy a beszélőszerveket, illetve a megfelelő agyterületeket a néma olvasás során is ingerek érik, így az az ismert jelenség, hogy valaki mozgó ajkakkal olvas, a gyakorlottabbak esetében is fennáll, csak az illető mozdulatlanul tudja tartani az ajkait.

 

A kisgyerekek is előaször hangosan olvasnak, utána még jó ideig sillabizálnak, és csak megfelelő gyakorlat után "némulnak el". (Rémlik, hogy van eltérő olvasástanítási modell, de az is rémlik, hogy ennek a hatékonyságát vitatják.) Ez a jelenség megfelel azazóta ugyan hamisnak bizonyuló vagy nyilvánított Haeckel-szabálynak, mely szerint az egyedfejlődés megismétli a törzsfejlődést.

Előzmény:
Törölt nick Creative Commons License 2010-02-04 20:01:55 508
Tehát az első lépcsőfok a 'gondolkodva olvasás' felé a suttogás?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!