Keresés

"a Menandros-féle Οὐνιγoὑρων elé még bajosan se lehetne h-t odagondolni"

Priszkosz 'Ονηγἠσιoς-nak írja Atilla logadészét, aki Szt. Lupus püspök életrajzában Hunigasiusként szerepel (ő tolmácsolt volna a hun nagykirálynak, Bollandék 1769-es velencei kiadásában p. 70a).

Csak kérdezem, hogy miért tulajdonítasz ezeknek a szóeleji h hangoknak ekkora a jelentőséget...

Andrew Gillet a Vita Lupi episcopi Trecensis c. munkáról és két másik, kapcsolódó életrajzról: "On the dates of these works, now considered to be early sixth century: Eugen Ewig, 'Bemerkungen zur Vita des Bischofs Lupus von Troyes', in K. Hauck and H. Mordek (eds.), Geschichtesschreibung und geistiges Leben im Mittelalter (Cologne, 1978), 14–26". (Envoys and political communication in the late antique West, 411–533; Cambridge University Press, 2003, 137.)

Priszkosz művénél nem sokkal későbbi híradásról lehet tehát szó, ha későbbi egyáltalán. Gyakorlatilag egyidős a két forrás.

ismerem én is a hivatalos mesét, kösz,

pont arra mutattam rá, hogy hibás, és egyáltalán nem hibátlan, mint ahogy be próbálják állítani.

"

"Menandernél is pont az ennek megfelelő görög ounnougouroi szerepel: hunugur. "

Szó sincs erről, a Menandros-féle Οὐνιγoὑρων elé még bajosan se lehetne h-t odagondolni.
"

pont erre idéztem magának a hun névnek az egyik görög alakját, az: ounno-t.

ez önmagában cáfolja az egész kidolgozott (kitalált) szótörténetet és rámutat, hogy mesterséges és hibás.

persze van pár o-s forma, de a többi mind u-s.

540/41-ben I. Huszrau szászánida nagykirály egy lovas népcsoportot telepített birodalma végvidékeire. E Zabargán vezette népcsoportnak a neve a pehleviben ’wngr-ként van lejegyezve, Mār Aba életrajzának szír változatában pedig kangarāyē, hangarāyē formában jön elő. Mint önéletírásában, a Karnamagban a sahansah beszámol róla, a mintegy ötvenezer főnyi különítménynek meghagyta nesztoriánus vallását, de később egy részük mégis észak felé költözött ki a birodalomból.

Lehet-e szerinted köze ehhez az etnikai töredékhez a var-khunok egy 20 ezer főnyi különítményének, amely Menander Protéktór szerint a Kaukázus északnyugati előterében 567/68-ban az alán Szaroész király közvetítésével felvette a kapcsolatot Bizánccal?

Otto Maenchen-Helfen: "Leader of the Kutrigur Huns about 550–560 [Moravcsik, BT 2, 128. Menander has τόν Ζαβέρταν (EL 170_{14, 20}) and τῷ Ζαβέργα (170₂₄); he would, thus, have written Ζαβέργας]. Justi compared the name with Ζάβαργος in two inscriptions from Tanais, assuming that -an was the patronymic -ana, -an [Justi 1895, 377, 523; Zgusta 1955, 109]. Zabergan is a Persian name. In the inscription of Shapur I, 261, A. D., it occurs as Pahlavi zplk'n, Parthian zbrkn, and Greek Ζαβρίγαν [Honigmann and Maricq 1953, 59]. Although Ζαβέργαν, the general who in 586 defended the fortress Chlomaron against the Romans [Theoph. Sim. II, 8, 7; for Ζαβέρτας, read Ζαβέργας, cf. M. de Saint Martin in Lebeau 1820, 10, 242], might have been the commander of barbarian auxiliaries and, therefore, a barbarian himself, Ζαβεργάνης, a minister of Chosroes I [Procopius I, 23, 25–26; II, 8, 30; 26, 16-19; Anecd. II, 32], was certainly a Persian [Mutafčiev (1932, 67) maintains that Zabergan was a Hephthalite. He does not state his reasons; there are none]."

Vagyis a Zabergán a parthusoknál is ismert volt zbrkn formában, amit a pahlavi zplk’n alakban vett át. A név a Szászánida I. Sápúr egyik feliratán is előfordul Kr. u. 261-ből. Nem tartja perzsának Maenchen-Helfen azt a Zabergánt, aki 586-ban Khlomarón erődjét védelmezte a rómaiakkal szemben, mert szerinte ő csak a „barbár” népek segédcsapatainak tábornoka volt, ellentétben I. Huszrau egyik miniszterével, Zabergánésszal.

"Nem, a latin írásbeliségben jelentkezett először, szóban sokáig nem is ejtették ki a 'h' hangot.."

pontosan azért nem írták oda a szókezdő hangot,

"

Jordanesnél Hunugur

"Ez legalább annyira egyedi, mint a szintén nála szereplő saviri név.

"

tévedés, ugyanis pl. Menandernél is pont az ennek megfelelő görög ounnougouroi szerepel: hunugur.

"Sokkal inkább a szláv, nazalizálódott ongri, ungri az első latin források zömében még ungri, hungri alak szerepel, ez maradt meg pl. a franciában is. Az οὐννouγoῡρoi-ban az 'οὐ'-t 'o'-ként szokás átírni."

a latin nem a szlávból származik hanem a görögből,

és az 'ou'-t sem o-nak hanem u-nak szokás átírni. pont erre hoztam az ounno-példát, ami a hunok saját nevének változata.

"Mindezzel együtt, a magyarok idegen neve természetesen az onogurból ered."

ez se igaz,

ez csak egy specialis magyar beállítási próbálkozás, aminek semmi köze a valósághoz. és ahogy láthattuk nyelvészetileg is hibás.

az onogur név, valószínűleg nem is létezett, ugyanis, mint írtam, a források 90%-ban u-s alak szerepel.

na de nézzünk egy külföldi etimologiai szótárt:

Hungary mid-15c., probably lit. "land of the Huns," who ruled a vast territory from there under Attila in the Dark Ages; from M.L. Hungaria, from Medieval Gk. Oungroi,

vagyis egyenesen a magyarok görög Ungri nevéből való, ami az Unnugrnak a rövidített formája.