|
|
 |
Afrikaans8
 2010-01-22 23:56:25
|
3157
|
"a Kaukázus felől sztem nem jöhetett az ugor nyelv, hisz épp ellenkező irányban van a finnugor vidékhez képest. Így maradt nekik a türk"
Ha a türkök eljutottak a Kaukázusig, akkor az ugorok miért ne juthattak volna el?
Az Ob vidékével ellentétben a források pont ott emlegetik őket.
A kedvenc manysijaidat meg nem hívták obi-ugornak a XIX. század második fele előtt.
Akkora bődületes ostobaságok, hogy az ember csak néz maga elé... |
|
|
|
Afrikaans8
2010-01-22 23:51:44
|
3156
|
"A szabirok türk jellegét a bizánci és arab források elnevezése alapján látom"
Miből gondolod, hogy azoknál nem toposzként szerepelt ez a megjelölés? |
|
|
|
Afrikaans8
2010-01-22 23:49:45
|
3155
|
"Ma magyarul beszélünk, a finnugor nyelvek rokonaként. Valaha tehát 'ugorul' beszéltünk."
Külön kezelendő dolog az, hogy milyen jellegű nyelvet beszélünk, meg az, hogy ezt az egyébként folyton folyvást változó nyelvet milyen néven illették az idők folyamán. A XI. századig a magyar elnevezést korántsem alkalmazták ilyen tág körben. Az csak akkor vált a Kárpát-medencében élők általános elnevezésévé, amikor meghódította a terület egészét a megyer néptöredék. Elsősorban Szent Istvánról beszélünk.
"Kik az ugorok?"
"Sztyeppei műveltségű", nagyállattartó-lovas népesség, akiknek a tudományos közgondolkodásba Budenzék lopták be a manysik-hantik megjelölésére a nevét. Ob mentén vegetáló halász-vadászokat sohasem hívtak korábban ugornak, így véleményem szerint a finnugor technicus terminusnak sincs igazából létjogosultsága (lásd még Zsirai beismerő vallomását). |
|
|
|
Afrikaans8
2010-01-22 23:28:50
|
3152
|
"A magyar helynév tömeges előfordulása a Kaukázus tágabb térségében"
Ha kicsit is mélyebb ismeretekkel rendelkeznél a kaukázusi népek történetéről (mint ahogy nem rendelkezel, ami számunkra nem új), talán feltűnt volna, hogy nemcsak szabírokat emlegetnek arrafelé, hanem különféle ugor népeket is. Ha már valamiért mindenáron ezt a két népnevet pécézted ki magadnak a IX. század végi betelepedők két hipotetikus ágának megjelöléseként.
Ilyen alapon tehát te nem jelentheted ki, hogy magyar népnevünk a "szabír ághoz" kötődik, mert ennyi erővel az általad hasraütésszerűen "ugornak" hívott ághoz is kötődhet. Ilyen dolgokon kellene többek között eltöprengened, bucikám. |
|
|
|
Afrikaans8
2010-01-22 23:20:15
|
3151
|
"Vannak még források, ahol együtt vannak említve ezek a népek. Pl. 832-ből az Al-Dunától, ahol a hunnui, ugroi és turkoi együtt jelenit meg"
Eddig a szabírokról meg az ugorokról beszéltünk, hogy miért pont ezek neveit aggattad rá elődeink általad elképzelt két ágára, legalábbis ezt próbáltam kiszedni belőled. Úgy látszik, a tömény ostobaság tovább gyűrűzik... |
|
|
|
Afrikaans8
2010-01-22 22:49:53
|
3149
|
"Levédiáról biztosan tudjuk, hogy az erdő puszta övben feküdt"
Ez elég érdekes, mert az Ingulnak pl. legfeljebb a forrásvidéke esik az erdős sztyeppe övezetébe, Kirovohradtól északra. A Kodüma folyása már sanszosabb, az valahol az erdős sztyepp déli határvonalánál torkollik a Déli-Bugba, ugyanakkor Konsztantinosz csak annyit árul el, hogy Lebediász országának volt két hasonló nevű folyója, de azt hozzávetőleg sem árulta el, hogy ez az ország milyen kiterjedésű, hol is keressük a határait. Mindenesetre a keletebbi részeken Lebediát aligha borították erdők, ott nyílt füves pusztákat találunk.
"valaminek azért lenni kellett a füves pusztában is. (Dentumogernek.)"
Ugyanaz a helyzet. Dentu-Mogernak jószerével csak egy keleti határpontját ismerjük, azt is egy székely és egy besenyő csoport határaihoz viszonyítva (a kettő között), s fogalmunk sincs, nyugati vagy déli irányban meddig is terjedhetett. Egyik déli szomszédjuk nyilván az a besenyő államocska vagy csoportosulás volt (legyen így, ne beszéljek mindig államokról!), akik ellen a kazárok Sarkelt építtették, a másik meg a kagánnal dacoló Lebediász országa. És nem aszerint telepedtek meg ezek a népek, hogy "az enyém a füves puszta, a tiéd meg az erdős". Bár a te oktondi marhaságaid közé ez is belefér. |
|
|
|
Afrikaans8
2010-01-22 22:10:09
|
3148
|
| "A térségből két »államról« tudunk. Az egyik a biborka által említett Levédia, a másik az anonim által emlitett Dentumoger ... valszeg két nép lakta"
Ismét csak megkérlek, hogy a kérdésre válaszolj: "Mi az a »szabir ág« és »ugor ág«, s milyen forrásokban olvashatunk róla?"
Nem azt kérdeztem, hogy te hány államot vagy törzsszövetséget képzelsz el, hanem hogy milyen alapon beszélsz két "ágról", és miért pont szabírnak és ugornak nevezted el őket. |
|
|
TaraNova
 2010-01-22 13:41:42
|
3114
|
Sok kérdés. Ma magyarul beszélünk, a finnugor nyelvek rokonaként. Valaha tehát "ugorul" beszéltünk.
Ezt már kizárhatjuk, mármint a finnugor nyelvrokonságot! Az utóbbi 3 évben ez megcáfolódott...
Még a kelta etimon egyezés is 40% fölött van a szumír 80% folött, az angol is magasabb mint a finnugor!
Ráadásul a finnek teljesen mást mondanak az eredetükről! Ők nem osztják az Uráli őshaza meséjét! amúgy is! A jégkorszak, teljesen kizárja az Urált mint bárkinek is az őshazáját! És ez tény...
Mert az lakhatatlan terület volt, egy gleccser és jégmező!
"Az utolsó nagy földtörténeti korszakot, a pleisztocént az északi félteke nagy részén a jégkorszaki klíma jellemezte. A korszakban hat glaciális követte egymást viszonylag rövidebb interglaciálisokkal. Ezért gyakran a pleisztocén egész korát csak mint „a jégkorszakot” említik. Az utolsó jégkorszak (glaciális) kb. 10 000 éve fejeződött be. Most interglaciálisban, jégkorszak közötti korban élünk." |
|
|
|
abani
2010-01-22 12:07:27
|
3101
|
A szabir kérdéshez, kicsit menjünk vissza az időben. Ez azért lenne fontos (szerintem) hogy megértsük honnan jöttek és milyen vallási közösségben éltek.
"A Kárpát-medence nemcsak az írás eredetének, hanem a szabir magyarság révén őstörténelmünknek is egyik bölcsője.
Jelena Halikova kazányi régész a volgai Bolgárország Szuvar nevű városának neve a magyarok őseivel függ össze, mivel a magyarok régi neve szavar volt, mely eredetileg a szabir-szavir népnévre vezethető vissza.
Djakonov leningrádi kutató (Hurrisch und Urartaisch, München 1971) szerint a szabirok legdélibb szállásterülete a Kaukázus előterében volt. Innen kerültek északabbra a volgai bolgárok földjére. A népvándorlás az asszírok állandó kegyetlen támadására, nyomására történt északra, nyugatra és észak-keletre. Djakonov szerint az észak-kelet felé kirajzó szabirokról nevezték el Szibériát, amit ma is magyar hangzású földrajzi nevek igazolnak.
A szabirok több évezredes őstörténelmük folyamán különböző ágakra és csoportokra osztódtak és legtöbbször királyaik, fejedelmeik és törzsvezéreik után nevezték el törzseiket, népüket, valamint országaikat.
A magyar őstörténetet a legrégibb időktől fogva a honfoglalás koráig a szabirok nélkül elképzelni nem lehet. A 896-os honvisszafoglaló magyarságnak legalább négy törzse – élükön a Megyer törzzsel és annak fejével, Árpáddal – szabir-magyar volt.
Bíborban született görög császár és történész Konstantinos Porphyrogenitos közli a ’De administrando Imperio’ c. munkájának 38. fejezetében, hogy Árpád két unokája – Vérbulcsú és Tormás – amikor Kr.u. 948-ban Bizáncban jártak, magukat és őseiket ’Sabartoi-asphaloi’-nak nevezték."
Budge E. A. Wallis: The Book of the Dead, London 1956: ’az észak-egyiptomi dinasztia megalapítójaként egy ER-PAT, ER_PET, azaz Árpád nevű királyt tisztelnek, akinek neve mellett gyakran szerepel az őshazájára, a Zab folyó vidékére utaló ZAB név, amit az egyiptológusok SAB, SEB alakban írnak át.’
Michael Haberlandt, Ethnology (1920 London): ’A görögös formában írt Osiris, aki Kr.e. 3400-3200 táján uralkodott, magát szintén ER-PAT SAB-UR ősétől származtatta.’
Rovásírásunk az egyiptomi hieroglif írással való kapcsolatáról: a felső-egyiptomi Karnak város egyik templomának hieroglif feliratában szerepel Arad, Maghara, Árpád városok neve i.e. kb. 1500-ból. Feltehetően sok ezer éves szabir-magyar településről van szó. Ennek a népnek közvetlen köze kellett, hogy legyen az egyiptomi és föníciai írások kifejlesztésében.
Nálunk Nógrád megye salgótarjáni járásában Zabar helységnév ismert. ’Ar’ végződésű helységnevek még Szabolcs-Szatmár megyében Kisar, Nagyar, Zala megyében Zalaszabar, Baranya megyében Hercegszabar, Székelyszabar, Vas megyében Szombathely, melynek eredeti neve Szabaria vagy Szavaria. A földrajzi nevek etimológiai szótára szerint Arad városunk első szótagja az ar – úr szavunkkal azonos. Ez a végződés a következő népnevekhez is kapcsolódik: magy-ar, av-ar, szav-ar, sub-ar stb.
A szabirok a Zab folyó környékéről kiindulva fokozatosan hódították meg az egész Közel-Keletet, jutottak el vitorlával ellátott, kátránnyal bélelt, gyékényből fonott hajókkal – a Fekete-tenger, a Földközi-tenger környékére, a mai Perzsiába, a Dunán fel a Kárpát-medencébe stb.
Simon Péter: ’A tibarok, tabarok azokhoz a szabir törzsekhez álltak területileg és egyébként is közel, akiket protohettitáknak, vagy hattiaknak nevez a tudomány.’ A szabir népnév néva ’asphaloi’ jelzőt is kap. Ennek a kifejezésnek az az alapja, hogy a szabir őshazában, É-Mezopotámiában, az Alsó Zab folyó neve arabul Zab-el-asfal /e térkör ezidőben arab megszállás alatt volt/.
M.F. Albright „Archeology of Palestina” 66. oldal: megállapítja, hogy „Mag-har rét a Tábor hegytől kb. 10 km-re fekszik, amely a bibliai alakítással Názáretnek van írva.” A „magyar” népnevünk „gy” hangja több nyelvben ismeretlen, ezért a földrajzi nevek latin betűs írásában a magharon kívül még számos változata ismert.
A szabir-magyarság révén révén a Kárpát-medencét és a Közel-Keletet tekinthetjük az őshazánknak. A Kaukázus csak egy közbeeső állomás volt a két „bölcső” között, és innen történhettek a kirajzások a szélrózsa minden irányába és vissza.
Arthur Ungnad: Subartu c. könyve 163-64.: „A subar nyelv az évezredek alatt nagy változáson ment keresztül, úgyhogy Kelet-Subartuban másként beszéltek, mint Nyugaton. Az ugariti nyelv nagyon mélyre nyúló változást mutat a subar nyelvemlékhez képest. Meg kell különböztetnünk a keleti és nyugati subar nyelvet. A legrégibb nyelv első megjelenése a Kelet-Tigris térköréből való (Ungnad ezt a megjegyzést az i.e. 2400-ból származó, Samarrában felszinre került bronztábla feliratára alapozza)."
Amennyiben ezeket az adatokat megemésztetted és átgondoltad, akkor egy jól összefoglalt kiindulópontot kaphatsz arra nézve, hogy kik is voltak a szabirok.
|
|
A hozzászólás:
 |
|
többedik
2010-01-22 11:43:35
|
3098
|
| "Mi az a "szabir ág" és "ugor ág", s milyen forrásokban olvashatunk róla?
A térségből két "államról" tudunk. Az egyik a biborka által említett Levédia, a másik az anonim által emlitett Dentumoger. Mindkettő csak egy forrásban említve, de a kettő azonossága kizárt.
Ha már két ország volt, akkor valszeg két nép lakta.
De ha feltételezzük a két népet, akkor a IX szd-i történelmünk jónéhány ellentmondása feloldódik.
És két földrajzi tájegység is volt. Levédiáról biztosan tudjuk, hogy az erdő puszta övben feküdt, és valaminek azért lenni kellett a füves pusztában is. (Dentumogernek.)
Vannak még források, ahol együtt vannak említve ezek a népek. Pl. 832-ből az Al-Dunától, ahol a hunnui, ugroi és turkoi együtt jelenit meg.
"
Mi alapján gondolod, hogy magyar népnevünk innen eredeztethető?"
A magyar helynév tömeges előfordulása a Kaukázus tágabb térségében.
"Honnan tudhatunk meg többet az "ugor (magyarelőd) nyelvről", kik azok az ugorok, akinkek ez "fenn van tartva", s ha az "ugor (magyarelőd) nyelv" valóban az övék (volt), akkor a szabiroknak miért maradhat csak a türk?"
Sok kérdés. Ma magyarul beszélünk, a finnugor nyelvek rokonaként. Valaha tehát "ugorul" beszéltünk. Kik az ugorok? Sztem több nép töredéke, melyek egyike az ugor nép. Ugyanis az ugor nyelvet én az erdős pusztai övezet közvetítőnyelvének tartom. Mondhatjuk a kedvenc szúhasználatoddal, hogy az ugor az egy toposz.
A szabirok türk jellegét a bizánci és arab források elnevezése alapján látom.
Másrészt a Kaukázus felől sztem nem jöhetett az ugor nyelv, hisz épp ellenkező irányban van a finnugor vidékhez képest. Így maradt nekik a türk. |
|
Előzmény:
|
|
Afrikaans8
2010-01-21 21:48:05
|
3071
|
"A 'magyar' nevünk szinte biztos, hogy a szabir ágból jött, és nem az ugorból"
Mi az a "szabir ág" és "ugor ág", s milyen forrásokban olvashatunk róla?
Mi alapján gondolod, hogy magyar népnevünk innen eredeztethető?
"a szabirok sztem csak valami türk nyelvüek lehettek, hisz az ugor (magyarelőd) nyelv az ugoroknak van fenntartva"
Mi van?
Honnan tudhatunk meg többet az "ugor (magyarelőd) nyelvről", kik azok az ugorok, akinkek ez "fenn van tartva", s ha az "ugor (magyarelőd) nyelv" valóban az övék (volt), akkor a szabiroknak miért maradhat csak a türk?
"Én úgy látom, hogy a szabir-ugor összefogásnak csak a kazárok ellen volt értelme. Más ellenség égen-földön nem volt arrafelé, márpedig ok nélkül mi a francnak egyesültek volna"
Érdeklődéssel olvasnánk azokat a primér kútfőket is, amelyek a szabírok és ugorok összefogásáról, egyesüléséről, továbbá a kazárokkal szembeni összefogásáról szólnak. (Ezúttal részletesebb iránymutatást várnánk annál, mint hogy "Padányinál megtalálod".) |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
