Keresés

Részletes keresés

e_laca Creative Commons License 2010-02-15 13:47:07 178
Akkor már föl lehetne venni a baszk -- wunambal (ausztráliai) nyelv rokonságát is. :)
Ott is ez a kétféle igeragozás van.
Összesen húszegynéhány ragozható ige van. Ezeknek viszont jó bonyolult a ragozása, sok prefixummal és szuffixummal. Prefixumok jelzik az alany és a tárgy személyét, számát, "nemét" (a részest nem tudom).
Az összes többi ige összetett ige: egy változatlan "főige" + egy segédige ebből a 20+-ból.
Egy gond van a rokonítással: a wunambal, a legtöbb ausztráliai bennszülött nyelvvel szemben, nem ergatív.
Törölt nick Creative Commons License 2010-01-18 14:19:43 174

Persze nem mindegy, hogy milyen igét hogy ragozol: nem lehet bármelyiket bárhogy. Van kevés számú ige (létige, birtoklást kifejező ige, illetve a mozgást kifejező igék), amelyet szintetikusan kell ragozni, az összes többit pedig az összetett ragozással, ami a főnévi igenév és a 'van' (asszem izan) ige szintetikus alakja.

 

Pl. a gaitu 'az övé vagyunk' úgy áll össze, hogy a gu 'mi' személyes névmás igei előragja a g-, -ai- = van -tu = övé.

A hozzászólás:
Törölt nick Creative Commons License 2010-01-18 14:10:49 173

Igen, mert a baszkban van egy ún. szintetikus igeragozás és az összetett igeragozás.

 

Az elsőnél egyetlen szó az igealak, amelyben benne van a tárgy és a részeshatározó is (a spanyolban hasonló a felszólító mód: tráemelo 'hozd el nekem azt', az óspanyolban még minden más igealakhoz is hozzá lehetett tenni a tárgyat és a részest, de ma már csak előtte állhat, hacsak nem archaizáló nyelvezetet akarnak szándékosan használni); egyébként ugyanez van az azték nyelvben is (nem volt hülye, aki felvetette az azték—baszk rokonságot).

 

A másodiknál, vagyis az összetett igeragozásnál a segédigét ragozzák szintetikusan a főige alapalakjával, a főnévi igenév jele ha jól vettem ki az eddig látott példákból, -n.

 

Viszont az igeragozás nem egészen úgy történik, ahogy elképzelnék az ismertebb nyelvek alapján, vagyis nem az igetőhöz kapcsolnak ragokat, hanem valahogy úgy, hogy a személyes névmás első betűje + az ige töve [+ részeshatározó + tárgy].

 

Pl.

ni = én, igében n-: így naiz = 'vagyok'.

hi = te, igében h-: haiz = 'vagy'

hura = ő, de itt az igében valamiért (gondolom rendhagyó) ha szó elején áll, akkor d- a harmadik személy képzője, ha szó közben, akkor -t-, -t (szó elején csak zöngés zárhang állhat, kivétel a jövevényszók), így a da = van.

 

A létige ragozása: naiz, haiz, da, gara, zara, zarete.

A személyes névmások pedig: ni, hi, hura, gu, zu, zuek.

 

Na ezek után mondja azt valaki, hogy a magyar a legnehezebb nyelv!!! :)

Előzmény:
e_laca Creative Commons License 2010-01-18 09:42:30 172
Az erosten dizkit meg két szó... érdekes.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!