Igen, mert a baszkban van egy ún. szintetikus igeragozás és az összetett igeragozás.
Az elsőnél egyetlen szó az igealak, amelyben benne van a tárgy és a részeshatározó is (a spanyolban hasonló a felszólító mód: tráemelo 'hozd el nekem azt', az óspanyolban még minden más igealakhoz is hozzá lehetett tenni a tárgyat és a részest, de ma már csak előtte állhat, hacsak nem archaizáló nyelvezetet akarnak szándékosan használni); egyébként ugyanez van az azték nyelvben is (nem volt hülye, aki felvetette az azték—baszk rokonságot).
A másodiknál, vagyis az összetett igeragozásnál a segédigét ragozzák szintetikusan a főige alapalakjával, a főnévi igenév jele ha jól vettem ki az eddig látott példákból, -n.
Viszont az igeragozás nem egészen úgy történik, ahogy elképzelnék az ismertebb nyelvek alapján, vagyis nem az igetőhöz kapcsolnak ragokat, hanem valahogy úgy, hogy a személyes névmás első betűje + az ige töve [+ részeshatározó + tárgy].
Pl.
ni = én, igében n-: így naiz = 'vagyok'.
hi = te, igében h-: haiz = 'vagy'
hura = ő, de itt az igében valamiért (gondolom rendhagyó) ha szó elején áll, akkor d- a harmadik személy képzője, ha szó közben, akkor -t-, -t (szó elején csak zöngés zárhang állhat, kivétel a jövevényszók), így a da = van.
A létige ragozása: naiz, haiz, da, gara, zara, zarete.
A személyes névmások pedig: ni, hi, hura, gu, zu, zuek.
Na ezek után mondja azt valaki, hogy a magyar a legnehezebb nyelv!!! :) |