|
|
|
|
 |
vrobee
2010-01-18 12:17:23
|
386
|
Hát akkor pont fordítva... areális hatás, oszt jónapot. :) Kösz a javítást! |
|
A hozzászólás:
 |
scasc
2010-01-18 01:51:53
|
382
|
Vagy pont fordítva-e?
Ami a finnugor nyelveket illeti: A szláv nyelvek palatálisait, palatalizációit, "szinharmonikus" tendenciáit többen, köztük: Trubetzkoy, (Herbert) Galton és Stadnik-Holzer is "urál-ajtáji" (nem feltétlenül gentikia, hanem areális értelemben) hatásnak vélték.
A román esetében azonban valóban egyértelmű a szláv nyelvek másodlagos hatása ilyen téren. |
|
Előzmény:
 |
vrobee
2010-01-15 01:06:56
|
314
|
Számít persze, vannak areális hatások. Csak van egy csomó más dolog, ami szintén számít, és más irányba hat.
Megtévesztő lehet, hogy az utóbbi párszáz évben a német kapcsolat volt nyilvánvaló. De a környező szlávval (és egyébként a törökkel is) ennél valszg. sokkal jelentősebb, hosszabb ideig tartó, a mindennapi élet terén jelentkező kapcsolatban volt a nyelvünk. Ez az átvett köznapi szavak számán is látszik mindkét oldalon.
Az nem lehet véletlen, hogy a finnugor nyelvek között azokban vannak meg a palatális hangok, amik a szláv tömbben vannak. És hogy mondjuk a román is tele van ilyenekkel, a többi latin nyelvvel ellentétben. Hogy a szlovák nyelvben az első szótagon van a hangsúly, ami a szlávban alapból nem jellemző, a finnugor magyarban viszont igen. De hogy ne csak a hangtannál maradjunk: az sem lehet véletlen, hogy a névelő a némethez, újlatinhoz hasonlóan a magyarban is a mutató névmásból alakult ki. Vagy hogy az indoeurópai nyelvcsalád három különböző ágához tartozó albán, román és macedón nyelvben végartikulus van (ami nem kifejezett szláv vagy újlatin jellegzetesség.
Szóval hatnak egymásra a szomszéd nyelvek, a hangtan terén is. Ld. még: Areal feature (Wikipedia) |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|