Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2010-01-17 13:47:15 157
Elhiszem neked, én nem értek a magyar nyelvészethez; csak próbáltam a magyarból is egy példát hozni arra, ami a spanyolban, latinban stb. van.
A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 2010-01-17 13:42:03 155

A magyar nyelvészeknek viszont más a megállapításuk. Tudom, népszerűtlen, amikor a szakirodalom olvasását javaslom, de tiszteljük már meg a nyelvtudományt annyira, hogy ne hagyjuk a szakirodalmat figyelmen kívül.

Előzmény:
Törölt nick Creative Commons License 2010-01-17 13:39:40 153

Az én értelmezésem szerint a tőváltós ige az a többtövű ige, amikor eredetileg több eltérő ige ugyanazon paradigma alakjaiként egyesült. A magyarban tulajdonképpen ilyen a lenni ige is, amelynek két töve a "van" és a "lesz", amely eredetileg két különböző ige.

 

Vagy pl. a spanyolban a ser létigének van egy se- töve (< lat. SEDERE), egy es- töve (< lat. ESSE; ennek változatai az er- és s- is), illetve egy fu- töve (< lat. ESSE < FORE). Az ir igének van egy i- töve (< lat. IRE), egy va- töve (< lat. VADERE) és egy közös, fu- perfectumetöve a ser igéével. Így pl. a fui a soy 'vagyok' és a voy 'mentem' igének is a múlt ideje.

Hogy meg tudják különböztetni a kettőt, az ir igét múlt időben "álszenvedőként" szokták ragozni, tehát me fui, te fuiste, se fue stb. ebből pedig látszik, hogy a jelentése 'mentem' stb. és nem 'voltam' stb. 

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!