|
|
 |
Törölt nick
2010-01-17 17:15:15
|
363
|
Kedves Kis Ádám!
Köszönöm a részletes választ. Én magam egy olyan tudományszk szerény művelője vagyok, amely messzemenően nemzetközi, és ezért azok a jelenségek, amiket írsz, nekem szinte provincializmusnak hatnak, de be kell látnom, hogy az egyes nyelvek hangzói igen sajátosak, és a nyelvészek elsősorban a maguk nyelvét tanulmányozzák, így a terminológia csak részben lehet nemzetközileg egységesített. Ugyanakkor az a véleményem, hogy a magyar nyelvészek nyelvünk izoláltsága miatt jobban oda kellene figyeljenek arra, hogy a nemzetközileg elterjedt terminológiához minél inkább (amennyire lehetséges) hozzáfésüljék a magyart, mert egyébként izoláltságunk még reménytelenebb lesz e téren. |
|
A hozzászólás:
 |
Kis Ádám
2010-01-17 13:37:30
|
360
|
Kedves Malaczky!
Én magyar nyelvész vagyok és magyarul olvasom-írom a nyelvészeti műveket. A terminológia bizonyára egyeztethető, és a szövegkörnyezet is eligazít. Az általam használt nyelvekben is eligazodom, holott a terminológia nem tük9rjellegű.
Az oroszban pl úgynevezett соноранты, сонорные согласные és полугласный mássalhangzók vannak, melyek közül az elsőt magyarul szonórisoknak, szonóris hangoknak szokás nevezni (pergőhangok, likvidák), a második egyértelműen a magyar zöngéseknek felel meg, a név szószerinti fordítása: szonóris mássalhangzók. Ez a klasszifikáció egyértelművé teszi, hogy az orosz fonológia szerint a szonórisok nem számítanak mássalhangzónak (amit a szerb, a cseh és még néhány más szláv nyelv igazol). (Az utolsó kategória a szempontunkból érdektelen, de a teljesség kedvéért ideírom, hogy az orosz a й (и краткое) hangot félmagánhangzónak tartja.
A Wikipedia szerint
Zu den Sonoranten im Deutschen gehören entsprechend die nasalen Phoneme /m, n, ŋ/, das laterale Phonem /l/, der Vibrant /r/, und die Approximanten /j/ und /w/ (Gleitlaute).
A komplem,esd csoport az Obstruenten, amely az összes többi mássalhangzót tartalmazza.
A magyarban az obstruens fogalma hiányzik, a mássalhangzókat soroljuk három csoportba, zengők, zöngések és zöngétlenekek.
Zöngétlenedésnek azt nevezzük, amikor a zöngés hang helyére zöngétlen lép, és viszont. Ezt a folyamatot a szonalizáció/deszonalizáció szó jól írja le, de tényleg nem felel meg a nemzetközi gyakorlatnak, és el is kerülhető, mert a szakirodalom elvétve használja. A szonorizáció azonban ugyanígy félrevezető, mert a magyar a szonórist (zengőhang) és a szonálist (zöngés hang) megkülönbözteti. A deszonalizációval a magyar nem talált fel semmit: pont azt írja le, ami történik, hogy egy mássaljhangzó elnyeri/elveszíti zöngés jellegét.
|
|
Előzmény:
 |
Törölt nick
2010-01-17 12:04:35
|
358
|
| Akkor bocs, hogy javítani akartalak, de ismét azt kell látnom, hogy nemzetközi szinten a nyelvtudományi, ez esetben a fonológiai terminológia nem egységes. Szerintem azért problémád lenne, ha olaszul akarnád mondani, hogy desonalizzazione, az olasz kollégáid valszeg megkérdeznék Tőled, miért nem desonorizzazione. Más külföldi nyelvészek meg esetleg nem is értenék, hogy miről beszélsz, mert pl. a desonalisationre a gugli 0 azaz nulla találatot ad. Persze lehet, hogy egy új fogalmat talált fel a deszonalizációval magyar nyelvtudomány, és kár dohognom, sőt e fogalmat inkább propagálni kellene. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|