Szia, rumci!
Ha már feltűntél itt, szívesen megkérdezném a véleményedet egy, a topik témájával kapcsolatos tapasztalatommal kapcsolatban - már csak azért is, mert te voltál azon kevesek egyike, akik érdemben szóltak hozzá a címben feltett kérdéshez, információt adtak, és felvilágosítottak egy-két dologról, nem letorkolltak vagy valamilyen mundér becsületét védték (tőlem? - elég érthetetlen).
Azt, hogy a "nyelvvédelem" káros, többen is azzal indokolták, hogy nemcsak a kiejtés, hanem a nyelvtan is olyan dolog, amit az ember a szülői házban szerez meg, és annyira az illető sajátjává válik, hogy ha le kell szoknia róla (például a "-nák"-ról), akkor egész életében frusztrált lesz.
Ez szerintem egyrészt ellentmond a józan észnek, hisz az ember az iskolában is rengeteget kommunikál, sőt, szerintem főleg ott alakul a dolog, még fontosabb azonban, hogy millió ellenpélda van.
Németországban - Magyarországtól eltérően - elég sok különbség maradt meg az egyes tájak között nyelvi szempontból. Én sokáig dolgoztam Észak-Bajorországban, a kollégák mindenfelől érkeztek.
Rengeteg olyan barátom, ismerősöm volt, akik otthon "bajorul beszéltek" (ebből alig értettem valamit, ha bemutatták), viszont a munkahelyen mindenki a Hochdeutschot, a német köznyelvet használta. A különbség nyelvtanban és kiejtésben egyaránt elég nagy.
Frusztráltságnak én nyomát se láttam!
Ez valami genetikai különbség lehet - a német meg tud tanulni egy köznyelvi kiejtést és nyevtant különösebb gond nélkül, ámde mi - a turáni átok és Tranon miatt talán - ettől lelki betegek leszünk?
Kíváncsian várom válaszodat! |