|
|
 |
vrobee
2010-01-14 15:57:57
|
309
|
Pillanatilag nem gyanúsítgattalak. Az viszont szerintem vitathatatlan, hogy a közösségek "büntetik" az anyanyelvieket, ha a közösségtől eltérő a nyelvhasználatuk, és innen eredhet frusztráció. Ez ha nem is ledolgozhatatlan hátrány, akkor is értékes erőforrásokat emészt fel, amik másra is jók lennének...
A nyelvtan mesterszintű elsajátítása is sokkal könnyebb ifjú korban, bár talán a legtöbb ember tényleg könnyebben változtatni rajta, mint az akcentuson.
Valszg. minél "magasabb szintű", minél komplexebb megoldást igénylő problémáról van szó, annál könnyebb. Még a mondatszerkesztésnél se mindegy, hogy egy összetett mondatot akarsz-e papírra vetni, amit az anyanyelvi is hosszasan fogalmazna, vagy hogy egy kocsmai beszélgetésen veszel-e részt. És nagyon sok múlik az egyéni képességeken is. Van, akinek simán megy a kódváltás, és van, akinek szenvedést okoz.
---
A francia sztorihoz: nekem egy az egyben ilyen tapasztalatom volt, csak a szerencsétlenje fiú volt. (Azért szerencsétlen, mert azért volt, aki beszólt neki a "heat the breakfast" és hasonlók miatt...) |
|
A hozzászólás:
 |
Kultúrszomjas
2010-01-14 15:41:24
|
307
|
Bocs, én sosem mondtam olyat, hogy a nyelvjárásokat, a másfajta kiejtést üldözni kellene.
Üldözni egyébként senkit se nagyon kell, még a más véleményen levőket sem, mégha a Magyarulez-es topikokban ez is dívik.
Abban egyetértek, hogy az eredeti kiejtést, azt, amit az artikulációs bázis meghatároz, marha nehéz megváltoztatni, azzal a - minden bizonyítás nélkül - lépten-nyomon hangoztatott véleménnyel viszont, hogy "a nyelvtan is olyasmi, amit a szülői ház határoz meg, és ebből nem lehet kilépni, ha valaki mégis megpróbálja, egész életében frusztrált lesz" igenis vitatkozom, mert a saját, bőséges, itthon, több mint 6 év németországi munkám során és a világ pár más helyén eltöltött több-kevesebb idő alatt szerzett tapasztalataim cáfolják.
Egy jó példa arra, milyen más dolog az artikulációs bázis "legyűrése" és milyen más a nyelvtan megtanulása.
A Műegyetemen elég sok német (NDK-s) évfolyamtársam volt. Ezek nagyon okos srácok voltak, hamar megtanultak kiválóan magyarul, úgy írtak, hogy az írott szövegük alapján meg nem mondtad vona, hogy nem magyarok.
A kiejtésük viszont mindvégig "Brachfeld Siegfrides" maradt, azaz fél másodperc alatt tudtad róluk, hogy németek.
Más: Vagy tíz éve 3 kellemes hetet töltöttem el Londonban kis nyelvi továbbképzés ürügyén.
Volt a csoportunkban egy eszméletlen helyes francia lány, Cécile, aki nagyon szépen beszélt angolul (inkább amerikaiasan, ott járt előtte többször is), de a "h" hangot, jó franciához méltón, képtelen volt kimondani. Egyszer viszont nekiveselkedett, és annyira igyekezett, hogy oda is betette a h-t, ahol nem is volt... Mondja neki, Steve, az egyik tanárunk: "Hagyd a fenébe a h-kat! Te francia vagy, ez a varázsod!" |
|
Előzmény:
 |
vrobee
2010-01-14 12:59:01
|
306
|
Viszont ettől nem vagyok frusztrált! Miért is lennék?
Szerencsés esetben nem vagy. Akkor leszel (illetve lesz az emberek többsége), ha a társadalom azt az üzenetet közvetíti felé, hogy a "hibás" beszéde miatt ő "hibás" ember. Külföldit azzal csesztetni, hogy nem beszéli jól a nyelvünket, az elég prosztó húzásnak számít. Ha az anyanyelved másik változatát beszélő embert piszkálod, az nem. Aki azonosulni akar, azt valószínűleg zavarni fogja az akcentusa, szubsztandard nyelvváltozata (ill. ami ezekből megmarad). |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|