|
|
 |
scasc
2010-01-04 00:30:45
|
165
|
"Ami az orosz birodalom területén élő finnugorokat illeti, mivel ezek államiság nélküli népek voltak, más jele a hovatartozásuknak, mint a nyelv, nem létezett és nem létezik tulajdonképpen ma sem. Így, amikor eltűnik a nyelv, eltűnik a népcsoport is és vice versa."
Igen, és ezt hívják asszimilációnak.
De ez az egész itt az újlatinban nagyon OFF, úgyhogy szerintem hagyjuk :-)
UI: az 55 fölöttet én a finnugor népekre (ezek közt a volgaiak és balti finnek is) írtam, nem az ugorokra. |
|
A hozzászólás:
 |
Kis Ádám
2010-01-03 22:15:06
|
164
|
Nerm tudom, kellően egzakt-e az uráli vonalat behozni, hiszen az ugorok is odakerültek valahonnan, ahova kerültek, azaz már ők is kiválással integrálódtak. Bárczynak nyelvi érvei vannak, arra emlékszem, hogy a nyugat-szibériai eredetet a méh szóra alapozza, azt állítva, hogy a méheket az oroszok vitték be Szibériába és Turkesztánba. Mindez azonban nem cáfolja azt, hogy a nagy terület szétszóródás révén keletkezett. Itt inkább az a lényeg, hogy a szlávok (az indoeurópaiak) a népvándorlás során jellemzően nyugatnak tartottak, míg az ugorok bizonyos része keletnek).
Bárczy állítása szerint az ugorok a 61° fölött nem éltek.
Ami az asszimilációt illeti, épp az, hogy nem történt nyelvcsere. A magyarok jellemző módon sok időszakukban kétnyelvűek voltak. Az triviális, hogy az eredeti finnugor nyelvüket megtartották, végig egységes népnyelvként (nem kellett feleleveníteni, mint mondjuk a norvégot és bizonyos értelemben az olaszt), viszont éppen a szókincs alakulása mutatja, hogy minden korban használták a környezetük nyelvét is.
Ami az orosz birodalom területén élő finnugorokat illeti, mivel ezek államiság nélküli népek voltak, más jele a hovatartozásuknak, mint a nyelv, nem létezett és nem létezik tulajdonképpen ma sem. Így, amikor eltűnik a nyelv, eltűnik a népcsoport is és vice versa. |
|
Előzmény:
 |
scasc
2010-01-03 20:50:51
|
163
|
Bárczival nem vitatkozom (tekintélyét figyelembe véve, és konkrét érveit nem ismervén), ami az ugor őshazát illeti (de nem az uráli őshaza volt az?), bár én hajlok afelé, hogy délnyugat-szibériába tegyük azt (Ligeti 1986 hoz egy pár érvet e mellett, elsősorban a törökből származó közös ugor szókincset illetőleg, nyelvföldrajzi érveket).
Azonban már régen a keleti szláv expanzió előtt már jóval finnugor népesség lakta a mai európai oroszországot, az 55° fölött mindenképpen, már Skandináviától-Baltikumtól egészen az Urálig.
Tudtommal a keleti szláv expanzió is legkorábban a VI. sz.-ra tehető. Az balti-finn–germán kapcsolatok korábbi együttélésről tanúskodnak. A permiekről is van tudósításunk, mint kb. a Kámától a Fehér tengerig terjedő kereskedőnépről. Még a IX. században is Moszkva környékéna mescserák éltek, Jaroslavl', Vlagyimir környékén pedig a merják (= nagy valószínűséggel a marik).
És még egész későn, a XVI. sz.-ban is van szó a mescserákról!
Az asszimilációnak pedig nem akadálya a különböző nyelvi tipológia, hisz nyelvcsere útján folyik. Értsd előbb többnyelvűség, majd az egyik nyelv elhagyásával. Persze okoz nyelvi interferenciákat. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|