|
|
 |
Törölt nick
 2009-12-16 23:14:08
|
93
|
| Ja, és nem utálok minden kutyást, csak a kultúrálatlanokat. Ahogy a szemetelô embert is. |
|
|
|
Törölt nick
2009-12-16 23:11:56
|
92
|
Okés, te egy rendes kutyás vagy.
Azt gondolom, sok kutyás bele sem gondol, mennyire undorító a kaki, amit otthagy maga után a kutyikája.
Mostanában picit több idôt vagyunk itthon, van egy-két tippünk, ki hagyhatja ott a maradványokat, de semmi sem biztos.
Jól viselem a kritikát, de nem szoktam másként hívni a dolgokat, mint amik. Fôleg mikor a ház elôtt gereblyézek, majd zsákba pakolom a cuccot, közben megcsap a jellegzetes szag, és én rohanok hányni. Nekem ez akkor is kutyaszar.
Mikor Zuglóban laktam, és este jártam futni, egy idô után megtanultam, hogy jobb nem lelépni a betonról sötétben, mert akkor akár bokáig... Többször volt rá példa. Azt hittem, ez valami "városi szokás", de úgy látszik, általános bárhol.
|
|
A hozzászólás:
 |
|
oncogito
2009-12-15 15:58:58
|
91
|
Én is kutyás vagyok, két ebkém is van.
Teljesen megértem a problémádat, a kulturálatlan kutyások miatt utálnak sajnos minden kutyást.
Én rendszeresen feltakarítom, amit a kutyáim ott hagynak. Sem fizikailag, sem nyelvtanilag nem szeretem a piszkot. A közönséges fogalmazás legalább annyira kulturálatlan, mint a szemetelés.
Csak azt tudom tanácsolni, hogy türelem. Jól csináljátok annyiban, hogy rendszeresen figyelmeztetitek a kutyásokat. Lehetőleg kulturáltan, mert a téma könnyen enged közönségesnek lenni.
A rendszeres figyelmeztetés, szekatúra, zaklatás minden bizonnyal eléri majd a célját.
Viszont a türelmet nem győzöm hangsúlyozni. Az emberek általában szemetelnek és nehezményezik, ha ezért figyelmeztetik őket -- akkor is, ha nem kutyások.
Általában nehezen tűrik az emberek a kritikát.
Mint ahogy a topik címe is közönséges -- lehet szalonképesebben is fogalmazni.
Remélem ezt a kritikát te jobban viseled, mint sok kutyás a figyelmeztetést.
ha nem, akkor a türelmen kívül még megértést is tanúsíthatsz irányukba.
|
|
Előzmény:
|
|
Törölt nick
2009-12-14 22:59:25
|
90
|
Tanácstalan, és egyelôre még békés vagyok (nem). Falusias környezetbe költöztünk, a ház elôtti utcarész eddig eléggé elhanyagolt volt. Rendbetettünk, karbantartjuk, szeretünk egyébként itt nagyon. Mióta kipucoltuk a ház elôti dzsumbujt, elég jól látszik, hogy elôszeretettel szaratják oda kutyáikat a faluban és a közeli lakcsin lakó népek.
Az elsô, rajtakapott jelentkezôket sikeresen megkértük, hogy ne hagyják ott a szart, voltak nem szép párbeszédek, viszont minden kifogást (nincs nálam nájlon/papír, hová dobjam stb.) könnyen leszereltünk. Arra, hogy "dehátmásisideszaratta" rendszeres válasz, hogy "mi sem szarunk a maga háza/lakása elé".
Már ki is tettünk egy cetlit, hogy ne hagyják ott a szart a kutyák után, spagóval körbekerítettük a földrészt, hogy ne csábítsa a kutyákat.
Ám. A kitûzött cetliket rendszeresen leszedik, akad még kutyaszar olykor, és legutóbb (ma este) a szart a bejáratuk elôtti földsávon találtam, ha bringával jövök, akkor áttolom rajta, ha kocsival, akkor meg beletrappolok.
Ez azért már sok volt. Erôszakon gondolkodom (a gazdi ellen) rajtakapás esetén. Nemtom, az ide látogatóknak milyen megoldások jutnak az eszükbe, még a békés rendezés is belefér, csak hatásos legyen.
Kiegészítésképpen: rosszul vagyok a kutyaszar eltakarításakor. Hányni tudnék, komolyan, annyira undorítónak tartom. És igénytelen fostalicskának gondolom azt a gazdát, aki ezt ottagyja más portája elôtt, vagy akárhol.
Eddig szórtam már ki feketeborsot, lehet röhögni, én is Sicc könyveken nôttem fel. Rajzszög és egyéb nem fér bele az eszméimbe, szeretem a kutyákat, és tudom, hogy a gazdik tehetnek arról, hogy ottmarad a szar utánuk.
Egyelôre tanácstalanok vagyunk, hamarosan itthon töltünk pár napot, megfigyeléssel. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
