Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2009-12-11 23:33:34 862

1. Vigyázz, mert előfordul, hogy az esempio tudós vagy féltudós szó. De az sem kizárt, hogy egy hangcsoport kétféleképpen alakul (bár egyes nyelvészek szerint ez is kizárt, mert ugyanabban a nyelvjárásban ugyanaz a hang ugyanabban a helyzetben csak egyféleképpen alakulhat, tehát ami ettől eltér, az valami miatt kivétel).

 

2. Nem egészen, illetve nem biztos. A szó eleji CL-, PL- esetén az egyes szakaszok bizonyítottak (és az aragóniaiban dokumentáltak is): CL- > [klj] > [lj], vagy is először lágyult az l, majd eltűnt zárhang. Valószínűleg így történhetett a szóközi helyzetben is, csak míg az olasz megtartotta a zárhangot és a palatális l vokalizálódott, addig a spanyol elvesztette a zárhangot és még tovább ment folyamat a felismerhetetlenségig. Az is valószínű, hogy az olaszban volt egy [klj] állapot, logikusnak tűnik.

 

3. Nyugaton soha nem volt cs a ce/ci/ti-ből: kj/tj > *ty > *cj > c > sz; keleten pedig *kj > *ty > cs és tj > c/dz. A keleti nyelvek (olasz, román) fonetikailag egyértelműen következetesebbek és konzervatívabbak, mint a nyugatiak, az utóbbiakban az erős palatalizációs, lágyításos folyamatokat a kelta nyelvek hatásának tartják.

 

4. Szerintem a mai, maestro, re szavaknál a sima egyszerűsítés is játszott (vö. FACET > fa, SAPIT > sa) tehát nem feltétlenül szabályos fonetikai változásról van szó.

 

Ami az J+mgh.-t illeti, nem igazán vannak erre pontos adatok, mivel nem sok így kezdődő latin szó volt. A IE- máris bizonytalan: *IENUARIU (< IANUARIUS) > enero, de IEIUNARE > ayunar, tehát marad a nagy kérdőjel. A IO- szintén bizonytalan, mert IOVIS > jueves, IOCARE > jugar, viszont MAIORE > mayor. Ami biztosnak tűnik, a IA > ya (IAM > ya, IACERE > yacer) és IU- > ju- (IUDICE > juez). Tehát a fejlődés első szakaszában ez úgy nézhetett ki, hogy IE-, IA- > je, ja; IO- > jo~zso; IU- > zsu, innen pedig a szokásos (zs > s > ch).

A hozzászólás:
Mihál Creative Commons License 2009-12-11 22:42:14 860
Köszönöm.
Ezt akkor kb. úgy tudom összerakni magamban, hogy:
1. a latin X-ből lett s (akárcsak az olasz lasciare, uscire, stb. szavakban, de nem mindegyikben, mert pl. EXEMPLU> esempio sz-szel vagy z-vel ejtendő), ez egy viszonylag egyszerű átalakulás, akár az olasszal együtt is történhetett az I. évezred közepe után, majd a 16. sz. utáni továbbalakulásnál kezdték j-vel írni
2. a CL-, GL-, LI+mgh hangcsoportok átalakulásának első lépése még az olasszal egyező (chi, ghi, gli, ejtése kj, gj, lj), majd továbbalakult úgy, hogy a j előtti hang is palatalizálódott (ez az északolaszra is jellemző, bár ott többnyire cs lett belőle) és talán a gj másodlagos palatalizációja folytatódhatott gy>dzs>zs irányban, magával rántva a másik kettőt is (?), ezt írták j-vel és meg is maradt a 16.századi hangátalakulás után - ez egy hosszú folyamat volt, mely aligha végződhetett az I. évezred végénél hamarabb
3. a CE-CI- és a TI+mgh átalakulásának első lépése szintén az olaszéval egyezik meg (>kj ill. >tsz) sőt a második is (>csj ill. >c), majd ezután nem az olasz vált ketté - hiszen már előtte is kétféle volt - hanem a spanyolban összeolvadt úgy, hogy lágy cs addig gyengült, mígnem c lett belőle - gondolom, az I. évezred végére
4. a GE-GI- egy érdekes kétágú átalakulási folyamaton ment át, mert az általad említett gj>gy>dzsj>dzs fejlődési irány mellett (mely a latin ejtésben és következésképp a tudós szavakban is érvényesült, valamint az olaszban a szavak többségére jellemző) az olaszban is helyenként j lett vagy eltűnt (pl. MAGIS>mai, MAGISTRU>maestro, REGE>re) viszont más szavakban fordított folyamat játszódott le (MAIORE>maggiore, IAM>giá), vagyis a spanyolban végbement átalakulás tulajdonképpen hasonló az olaszhoz, csak utána hozzájött még a dzs>zs átalakulás a folyamatnak ezen az ágán

Érdekes, hogy pár dologban a franciát követi, de gondolom időbeli késéssel (c>sz, dzs>zs)
A szóeleji I+mgh (j) átalakulásáról tudsz bővebbet, miért lett a GI-GE- vel azonos ejtése?

A wikit még nem néztem, meg fogom nézni, kösz a linket.
Előzmény:
Törölt nick Creative Commons License 2009-12-11 10:53:09 839

Lényegében mindezen jelenségek alapja a palatalizáció (jésülés) volt. Attól függetlenül, hogy ez később továbbfejlődött más hangokká, a folyamatok hajtója minden esetben  palatalizáció, vagy a beszélők a minél egyszerűbb és a fonetikai környezethez illeszkedő ejtés érdekében elkezdték lágyítani a hangokat.

 

Az újlatin c/dz (> sz) általában a latin ce-, ci-, ti- (eredetileg [kje], [kji], [tji]) hangokból jött létre, az olaszban kettévált, mert a ce/ci-ből lett cse, csi, a ti-ből pedig c/dz, míg nyugaton mindháromból sz.

 

A zs már kicsit bonyolultabb, ez a latin ge/gi-ből származik, ami eredetileg [gje], [gji] volt, majd továbbfejlődött (gye/gyi/je/ji > dzse/dzsi > nyugaton zse/zsi).

 

A spanyolban eredetileg j- lett a ge/gi-ből, tehát az óspanyol zs > s más hangok folytatása, ami kizárólag a kasztíliai spanyol jellemző, méghozzá a vulgáris latin [lj]-ből származik, ami viszont szintén több hang összeolvadása:

 

-C'L-, -G'L-, LI-, LE- > [lj] > [jj] > [3] (zs) > [S] (s) > [ç] (hj) > [x]  (ch).

 

Az óspanyol 's' pedig a latin -x-, -ss-, -ps- palatalizációjában származik:

 

-X- > [kjs] (kjsz) > [js] (jsz) > [jS] (js) > [S] (s), ami ez után követte a fentebbi változást: [S] > [ç] > [x].

 

Pl.

 

ÓCULU > *OCLU > *okljo > *okjo/*oljo > *ojjo > ozso > oso > ocho (ojo).

MELIORE > meljor > *mejjor > mezsor > mesor > mehjor > mechor (mejor).

EXEMPLU > ekjszemplu > *ejszemplu > *ejsemplo > *essemplo > *ehjemplo > echemplo (ejemplo).

CAPSA > *kajsza > *kajsa > *kassa > *kahja > kacha (caja).

 

Hogy hogyan lett 'jsz'-ből 's', ami lényegében az egészet elindította, erre az a válasz, hogy valószínűleg a latin [s] eleve egy palatalizált hang volt, tehát nem egészen úgy ejtették, mint a magyar 'sz'-t, hanem inkább úgy, mint a görögben, finnben. És ezt elég sok bizonyíték alátámasztja, az -X-, -PS- ugyanis az olaszban, portugálban, katalánban is 's' lett: LAXARE > ol. lasciare [laSSáre], port. és kat. deixar [dejSár].

 

Részletes leírást, megfelelő fonetikai jelekkel itt találsz:

http://hu.wikipedia.org/wiki/A_spanyol_nyelv_tortenete

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!