|
|
 |
Mihál
2009-12-11 22:42:14
|
860
|
Köszönöm. Ezt akkor kb. úgy tudom összerakni magamban, hogy: 1. a latin X-ből lett s (akárcsak az olasz lasciare, uscire, stb. szavakban, de nem mindegyikben, mert pl. EXEMPLU> esempio sz-szel vagy z-vel ejtendő), ez egy viszonylag egyszerű átalakulás, akár az olasszal együtt is történhetett az I. évezred közepe után, majd a 16. sz. utáni továbbalakulásnál kezdték j-vel írni 2. a CL-, GL-, LI+mgh hangcsoportok átalakulásának első lépése még az olasszal egyező (chi, ghi, gli, ejtése kj, gj, lj), majd továbbalakult úgy, hogy a j előtti hang is palatalizálódott (ez az északolaszra is jellemző, bár ott többnyire cs lett belőle) és talán a gj másodlagos palatalizációja folytatódhatott gy>dzs>zs irányban, magával rántva a másik kettőt is (?), ezt írták j-vel és meg is maradt a 16.századi hangátalakulás után - ez egy hosszú folyamat volt, mely aligha végződhetett az I. évezred végénél hamarabb 3. a CE-CI- és a TI+mgh átalakulásának első lépése szintén az olaszéval egyezik meg (>kj ill. >tsz) sőt a második is (>csj ill. >c), majd ezután nem az olasz vált ketté - hiszen már előtte is kétféle volt - hanem a spanyolban összeolvadt úgy, hogy lágy cs addig gyengült, mígnem c lett belőle - gondolom, az I. évezred végére 4. a GE-GI- egy érdekes kétágú átalakulási folyamaton ment át, mert az általad említett gj>gy>dzsj>dzs fejlődési irány mellett (mely a latin ejtésben és következésképp a tudós szavakban is érvényesült, valamint az olaszban a szavak többségére jellemző) az olaszban is helyenként j lett vagy eltűnt (pl. MAGIS>mai, MAGISTRU>maestro, REGE>re) viszont más szavakban fordított folyamat játszódott le (MAIORE>maggiore, IAM>giá), vagyis a spanyolban végbement átalakulás tulajdonképpen hasonló az olaszhoz, csak utána hozzájött még a dzs>zs átalakulás a folyamatnak ezen az ágán
Érdekes, hogy pár dologban a franciát követi, de gondolom időbeli késéssel (c>sz, dzs>zs) A szóeleji I+mgh (j) átalakulásáról tudsz bővebbet, miért lett a GI-GE- vel azonos ejtése?
A wikit még nem néztem, meg fogom nézni, kösz a linket. |
|
A hozzászólás:
 |
Törölt nick
2009-12-11 10:53:09
|
839
|
Lényegében mindezen jelenségek alapja a palatalizáció (jésülés) volt. Attól függetlenül, hogy ez később továbbfejlődött más hangokká, a folyamatok hajtója minden esetben palatalizáció, vagy a beszélők a minél egyszerűbb és a fonetikai környezethez illeszkedő ejtés érdekében elkezdték lágyítani a hangokat.
Az újlatin c/dz (> sz) általában a latin ce-, ci-, ti- (eredetileg [kje], [kji], [tji]) hangokból jött létre, az olaszban kettévált, mert a ce/ci-ből lett cse, csi, a ti-ből pedig c/dz, míg nyugaton mindháromból sz.
A zs már kicsit bonyolultabb, ez a latin ge/gi-ből származik, ami eredetileg [gje], [gji] volt, majd továbbfejlődött (gye/gyi/je/ji > dzse/dzsi > nyugaton zse/zsi).
A spanyolban eredetileg j- lett a ge/gi-ből, tehát az óspanyol zs > s más hangok folytatása, ami kizárólag a kasztíliai spanyol jellemző, méghozzá a vulgáris latin [lj]-ből származik, ami viszont szintén több hang összeolvadása:
-C'L-, -G'L-, LI-, LE- > [lj] > [jj] > [3] (zs) > [S] (s) > [ç] (hj) > [x] (ch).
Az óspanyol 's' pedig a latin -x-, -ss-, -ps- palatalizációjában származik:
-X- > [kjs] (kjsz) > [js] (jsz) > [jS] (js) > [S] (s), ami ez után követte a fentebbi változást: [S] > [ç] > [x].
Pl.
ÓCULU > *OCLU > *okljo > *okjo/*oljo > *ojjo > ozso > oso > ocho (ojo).
MELIORE > meljor > *mejjor > mezsor > mesor > mehjor > mechor (mejor).
EXEMPLU > ekjszemplu > *ejszemplu > *ejsemplo > *essemplo > *ehjemplo > echemplo (ejemplo).
CAPSA > *kajsza > *kajsa > *kassa > *kahja > kacha (caja).
Hogy hogyan lett 'jsz'-ből 's', ami lényegében az egészet elindította, erre az a válasz, hogy valószínűleg a latin [s] eleve egy palatalizált hang volt, tehát nem egészen úgy ejtették, mint a magyar 'sz'-t, hanem inkább úgy, mint a görögben, finnben. És ezt elég sok bizonyíték alátámasztja, az -X-, -PS- ugyanis az olaszban, portugálban, katalánban is 's' lett: LAXARE > ol. lasciare [laSSáre], port. és kat. deixar [dejSár].
Részletes leírást, megfelelő fonetikai jelekkel itt találsz:
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_spanyol_nyelv_tortenete
|
|
Előzmény:
 |
Mihál
2009-12-10 23:18:18
|
838
|
A középkori spanyol ("óspanyol") c-dz-s-zs hangokról és ezek 16-17. századi átalakulásáról sok érdekeset tanultam tőled. Pl. megértettem, hogy Don Quijote az olaszban miért lett Don Quisciotte, meg hogy x helyett miért lett sok helyen j (apropó: Mexikónál is ez a helyzet? mesiko> mehiko?) Engem az érdekelne, hogy ezek a c-dz-s-zs hangok mikor és hogyan alakultak ki. Sejtéseim vannak, de biztos és pontos ismereteim nincsenek. Az általam elképzelt vulgáris latin kiejtésből, figyelembe véve az általam ismert olasz kiejtést, feltételezem, hogy a 6. század után ment tovább a hangok átalakulása a felsorolt hangok irányába, ami részben megfelel a francia fonetikához vezető átalakulási irányoknak. Tudsz erről konkrétabbat? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|