|
|
 |
Törölt nick
2009-12-09 09:40:45
|
813
|
1. A franciáról nem tudok nyilatkozni, de az angolnál én éppen azt figyeltem meg, hogy ahhoz képest, amennyire eltér a helyesírás a kiejtéstől, nem igazán láttam még helyesírási hibákat internetes szövegekben. Épp ez az elgondolkodtató, hogy a spanyol helyesírás szinte fonetikus, ennek ellenére a hibáik rendszeresek és a társadalom minden rétegére jellemzőek (az egyik kedvencem, amikor az "a ver" - 'lássuk csak' helyett "haber"-t írnak, ami egy főnévi igenév; innen látszik, hogy semmi nyelvi logikai érzékük nincs).
3. Az óspanyol helyesírás a következőképpen nézett ki:
ç / z = 'c' és 'dz' (a 'c' hangot következetesen mindenhol, e és i előtt is ç-vel írták, vagyis a c-t mint [k]-t csak a, o, u és msh. előtt használták).
-ss- / -s- = 'sz' és 'z' (magánhangzók között).
x / j = 's' és 'zs'
Ez a rendszer a 16—17. sz.-ban átalakult a következőképpen:
A) A zöngétlen/zöngés megkülönböztetés megszűnt a zöngétlen javára, ezért a ç-t a, o, u és msh. előtt, ill. a szó végén felválotta a z (mivel már ugyanazt a hangot jelölte), míg e, i előtt rögzült a már farkinca nélkül írt c (pl. creçer > crecer, fazer > hacer, razón > razón, fuerça > fuerza).
B) Ugyanígy nem volt már szükség a magánhangzók közötti 'sz/z' megkülönböztetésre, tehát az -ss- is -s- lett.
C) Az 's/zs' hang először palatalizálódott (kb. mint a német ich ch-ja), majd átalakult a mai torokhanggá, így ennek jelölésére a j rögzült (ill. e/i előtt a g is a tudós szavakban és az utólagos átvételekben; mivel eredetileg a latin ge/gi-ből a spanyolban y- lett: GYPSUM > yeso, PLAGIA > playa, vagy pedig hangsúlytalan szótagban szó elején eltűnt: GERMANUS > hermano, helyét egy néma h- jelzi)*; az x-et pedig megtartották az eredeti latin [ks] hang jelölésére a tudós szavakban.
Így a modern helyesírás rögzülése után átvett latin szavakat már a kiejtés szerint írták át.
4. A legmeglepőbb, hogy az eredetileg kecsua, ajmara nyelvű indiánok beszélik a legszebb spanyolt, megtartva azokat a hangokat, amelyek a nyelvterület legnagyobb részén már eltűntek, pl. a palatális 'l' (LL) és a 'j' (Y) közötti különbséget egyedül ezeken a területeken őrzik (Bolívia, Ecuador, Paraguay, Peru bizonyos részei) a legkonzervatívabb ó-kasztíliai nyelvjárásokon kívül.
5. A hispán világon én természetesen a spanyol nyelvterületet értettem, a galiciai portugál (és ugyanígy a katalán) nem spanyol, tehát külön szabályozásuk van. A galiciainak valóban kétféle helyesírása van, egy portugál helyesírást "utánzó", illetve egy fonetikusabb, amely a spanyolhoz áll közelebb.
6. Igen, a legtöbb esetben így van. Más kérdés, hogy iskolázottságtól függően össze-vissza írhatnak ám mindent, a legiskolázatlanabbaknál előfordul, hogy hallás alapján fittyet hányva a helyesírásra, mindent s-szel írnak, így lesz *aser (hacer), *conoser (conocer), *desir (decir), *plasa (plaza) etc. Ugyanennél a rétegnél előfordul az ellenkezője is: *deciar (desear), *centarce (sentarse) stb. És ugyanez az összes olyan betűnél/hangnál, amit csak össze lehet keverni, sokszor írásban nem is létező szavakat írnak le hallás alapján (pl. "a veces" 'ritkán' helyett *habeces).
*A szó eleji latin ge-/gi- (palatális) mássalhangzójának eltűnése valószínűleg azzal magyarázható, hogy összekeverett a nyílt e-ből származó ie kettőshangzóval, amely csak hangsúlyos szótagban fordulhat elő, hangsúlytalanban e vagy i áll helyette. Így valószínűleg furcsának érezték a GERMANU > [je]rmáno ejtését, így váltotta fel az hermano alak (vö. GELU > hielo, GÉNERU > yerno, és HERBA > hierba/yerba; a hie- vagy ye- ingadozás csupán helyesírási konvenció, bár az igényesebb beszélők meg szokták a kettőt különböztetni: a ye- erős j-vel hangzik, a hie- inkább félhangzó). |
|
 |
Kvász Ivor
2009-12-08 23:34:26
|
807
|
Természetesen amhara = ajmara. :DDD |
|
A hozzászólás:
 |
Kvász Ivor
2009-12-08 23:31:34
|
806
|
1. Angol és francia nyelvterületen a betűzés/helyesírás gyakori iskolai mulatság, úgy sejtem, mégis kapnának tőled a helyesírásuk miatt:-)
3. A "z" után ugye cedillás c-t írsz (arra emlékszem, hogy használták a középkori szövegek)? És ne felejtkezzünk meg a korábbi "x"-et felváltó "j"-ről, ami viszont hangváltozást követett (donkisott). A kézenfekvő forrásból (http://es.wikipedia.org/wiki/Ortograf%C3%ADa_del_espa%C3%B1ol#Historia) számomra az a nem meglepő tendencia bontakozik ki, hogy az elmúlt 2-300 évben megszüntették az írásmód ingadozásait, hol az etimológiának (a B/V megkülönböztetés következetes visszaállítása), hol meg az ejtésnek engedve (Q használatának szabályozása).
4. Ugyan a helyesírás is ízig-vérig politikai kérdés, de a kérdésem természetesen deskriptív volt és egy hipotézisre irányult. (Még az is érdekel, milyen víziók léteznek az oktatásról ott, ahol a lakosság jelentős része nem spanyol, hanem pl. kecsua, amhara stb. anyanyelvű.)
5. Santiago de Compostelában egyáltalán nem kötelező galegóul beszélni, pláne nem kell alkalmazkodni nyelvi normához. Csakhogy míg - mint írod - az egész hispán világ egységes szabályzat szerint helyesír, a galegóknak mindjárt két igen eltérő is van belőle, és az egyik használatára való törekvés jó indikátora a személy egyéb preferenciáira nézve. Ami viszont biztos nem jelenti, hogy tökéletesen használja az általa preferált helyesírást.
6. Ez azt jelenti, hogy ugyanazok, akik desilución-t írnak, az ilusión-t s-szel írják? |
|
Előzmény:
 |
Törölt nick
2009-12-07 18:33:32
|
778
|
1. Erre nem tudok neked pontosan válaszolni, de az a gyanúm, hogy ilyen dolgozatok nem igazán vannak, különben nem lenne ennyire rossz a helyzet. A nyelvész ismerősöm mondta, hogy pl. az ékezetek és a hangsúlyozás szabályait is csak azt hiszem az általános iskola 3. vagy 4. osztályától tanítják.
2. A spanyol nyelvet az Asociación de Academias de la Lengua Española (ASALE) szabályozza a Real Academia Española (RAE) vezetésével, amely a RAE-ből, illetve a hispán országokban, az USA-ban és a Fülöp-szigeteken lévő társakadémiákból áll. Egységes központi normatív szabályozás van, így az írott norma kivétel nélkül minden országban ugyanaz (vagyis nincs olyan, hogy "ezt a szót itt Puerto Ricóban nem így kell írni" és hasonlók, az csak mese habbal, ha valaki ilyet állít). A nyelvtanokat, helyesírási szabályokat stb. az időszakosan ülésező Nemzetközi Spanyol Nyelvi Konferenciákon fogadják el, mindezen akadémiák részvételével, általában a spanyol király vagy királyné vezetésével. Erről bővebben itt olvashatsz: http://hu.wikipedia.org/wiki/RAE. A helyi különbségek elenyészőek a helyesírás tekintetében, ez mindössze néhány szó eltérő hangsúlyozására terjed ki (pl. vídeo/video).
3. Lényegében semennyit. A 16. századi spanyolt is tökéletesen lehet olvasni, de még a 12. századi Cid-eposzban sincsenek lényeges eltérések (olyan jellegűek vannak pl. hogy amit ma z-vel írnak, ott még c vagy fordítva, s/ss stb., mert akkor még megvolt a zöngés/zöngétlen, ill. c/dz megkülönböztetés). Egyedül a hangsúlyozás jelölésében voltak reformok, pl. 1952-ig minden magánhangzóra végződő egyszótagú főnevet és igealakot ékezettel kellett írni, ma már nem (fé, fuí, fué, vió, dió stb. ma fe, fui, fue, vio, dio).
4—5. Ezekhez sajnos nem tudok hozzászólni, nem ismerem az ottani politikát, nem is politizálok.
6. Igen, mexikói az illető. Sokszor nehéz megmondani, hogy csupán helyesírási tudatlanságról, vagy hiperkorrekcióról van-e szó. Pl. sokan írnak *desiluciónt a helyes desilusión (des- fosztóképző + ilusión) helyett, mert furcsanának találják a két s-t a szóban, ezért úgy gondolják talán, hogy rossz. Pedig ha logikusan gondolkoznának, akkor nem követnék el ezt a hibát, mivel az ilusión szóból származik. (Most pont ez a példa jutott eszembe, mert ezt a szót nagyon kevesen írják jól Latin-Amerikában.) |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|