Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2009-12-09 08:56:18 812

Én meg köszönöm a részletes választ, nemkülönben a donatio remuneratoriára tett kedves ígéretet, amelyet azért túlzottnak gondolnék, mert egyrészt gimnazista szintű fordításomat túlértékelnéd, másrészt errefelé nálam sokkal nagyobb tudású emberek sokkal több fáradsággal szórják az intellektuális gyöngyszemek óriási tömegét ingyen az olvtársak elé.

A könyvet a gugli segítségével gyorsan megtaláltam az interneten, itt:

http://echo.mpiwg-berlin.mpg.de/ECHOdocuView/ECHOzogiLib?url=/mpiwg/online/permanent/einstein_exhibition/sources/5G6UYVGT/pageimg&pn=47&mode=imagepath

A jelek szerint egy berlini Max-Planck-Institut volt szíves feltenni, ami nagyon szép tőlük. Bele is olvasgattam, látom, hogy az elején latin nyelvű költemények dicsőítik Kirchert mindenféle klasszikus versmértékekekben, ami a XVII. században abszolúte nem volt szokatlan (néha még ma is előfordul ilyesmi, úgy hallom, legutóbb Ritoók Zsigmond tiszteletére írtak latin nyelvű verseket). Apropó megjegyzem, hogy az Et tu filius... kezdetű mondatocskám is egy hexameter.

Törölt nick Creative Commons License 2009-12-08 23:38:48 808
Copyrihgt VG.
A hozzászólás:
Törölt nick Creative Commons License 2009-12-08 23:27:13 805
Nagyon köszönöm a fordítást. A szöveg az eredeti, 1671-es Amsterdamban megjelent könyvből való. (első kiadás uo. 1640). Az Akadémiai Kvtár kézirat- és régi könyvek termében olvasható, több napi előrejegyzéssel. Linkről, internetes helyéről nem tudok, valszeg nincs. A cím: Ars magna Lucis et Umbrae. (10 al-könyvre oszlik, nagy alakú 800 oldal, sok illusztrációval).
A szerző: Athanasius Kircher (1602-1680), német jezsuita tudós, 1632 óta haláláig Rómában élt, a korabeli katolicizmus a kor legnagyobb tudósának tartotta. 44 (!) könyve jelent meg. Tárgyai: egyiptologia-kopt nyelv, mélytengeri fizika, földrengéstan, ókori zenekutatás (!), matematika-fizika-asztronomia, és Kína-kutatás (!). Rómában a Collegium Romanum-ban saját-maga alapította emlékmúzeuma volt (saját maga konstruálta szerkentyűkkel, plusz természetesen saját könyvtár, gyüjtemény stb), ezt 1870-ben az olasz állam kbző helyekre széthordta, ma Firenzében van legtöbb maradványa.
A nagy amerikai Catolic Lexikon I-XII (NY, 1911) még hosszú szócikket szentelt neki, a szintén amerikai 1950 körüli katolikus lexikon már csak pár sort. A mai tudomány szinte elfeledte, bár 1970 körül a teljes latinul írt életműve újrakiadásban megjelent valamelyik német egyetemi kiadónál. Inkább a szépirodalom kezd alakjával foglalkozni, pl. U. Eco A tegnap szigete c. utópisztikus kalandregényének ő az egyik főszereplője, más néven, fiktiv kalandokkal.
--- Remélem, elég érdekes. Bevallom, én is az érdekes figurát kutatom, fikció-dokumentum-valamire spekulálok: fordításodért persze dedikált példányt ajánlok (megjelenés után nyilván). Valószinüleg saját kiadásomban adom ki, potom 7-800 ezer forintomba fog kerülni, dehát egy valódi, szószerinti Vén Galvani vagy elmegy 2 hónapra télen a Kanári szigetekre, vagy ezt az összeget úri dilettánsként 100 olvasót érdeklő saját kiadásra költi.
Addig is:
Vale!
Előzmény:
Törölt nick Creative Commons License 2009-12-08 21:55:39 799

És akkor nézzük a Kircher-szöveget.

 

„Haec sphaera melius construi posset, juxta systema Copernici. Fiat igitur in aula quapiam* amplissima sphaera, juxta systema Cop; hoc enim machinationi nostrae maximé aptum reperi; quia sphaera vitrea loco Solis in centro posita meliús hoc situ operationem suam fortiri** poterit.”

 

Csak próbálkozási szinten tudom fordítani, ohne Gewähr:

 

Ez a szféra jobban megkonstruálható lenne a Copernicus-féle rendszer szerint. Legyen tehát az aulában (térben?) egy hatalmas szféra a Copernicus-féle rendszer szerint; ez mutatkozik ugyanis a machinációnk (kutatásunk???) számára a leginkább alkalmasnak; minthogy a fényes szféra a Nap helyébe, középre helyezve ennél az elhelyezkedésnél fogva jobban ki tudja fejteni működését.

 

*) Ez a szó nem enigmatikus, mert egyszerűen a quispiam, quaepiam, quidpiam pronomen indefinitum sing. nom. alakja femininumban. 

**) Ez egy passzív, pontosabban mediális infinitivusnak tűnik, de Finálynál nem találok ilyen igét.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!